Az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb fegyver exportőre a 2011 és 2015 közötti időszak adatai alapján. Oroszország stabilan második, míg Kína dinamikusan növelte eladásait és már felfért a dobogóra – részben egy német, politikai irányváltásnak köszönhetően. A megelőző öt éves időszakhoz hasonlóan a fejlődő országok kereslete tovább növekszik.
Az ENSZ biztonsági tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság) és Németország felelős a világ fegyver exportjának több mint háromnegyedéért a 2011 és 2015 közötti statisztikák alapján.
Az amerikai fegyvergyártók három legfontosabb exportpiaca a közel-keleti térségben, vagy annak közelében található: sorrendben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. A világ legnagyobb importőrét, Indiát elsősorban az orosz ipar látja el fegyverekkel – az orosz fegyverexport 39 százaléka talál vevőre a szubkontinensen. India térségbeli riválisa, Pakisztán a kínai fegyverek legfontosabb piaca (35 százalék). Kína a francia és az orosz fegyverek a második számú célállomása. A kínai és az orosz gyártók számára egyaránt aggasztó lehet, hogy az energiahordozók alacsony ára miatt nehéz helyzetbe került Venezuela a fegyvereik legnagyobb megrendelői között volt az elmúlt öt évben.
Forrás: Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI)
A nemzetközi fegyverkereskedelem 90 százalékát a tíz legnagyobb gyártó-ország viszi el, az Egyesült Államok pedig egyedül a világpiac harmadát. A keresleti oldal sokkal tagoltabb, egyedül India és Szaúd-Arábia van 5 százalékos arány felett.
A kereslet pedig egyre nő, a három nagy (USA, Oroszország, Kína) egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a nemzetközi fegyvereladásaiban.
Nem ez az egyetlen lehetséges irányvonal. A megelőző öt éves időszakban Németország még a harmadik helyet foglalta el a legnagyobb fegyver-exportáló nemzetek sorában. 2014-ben azonban azzal a céllal változtattak a fegyvereladási politikájukon, hogy termékeik kisebb szerepet játszanak az esetlegesen kialakuló regionális konfliktusokban (elsősorban a Közel-Keleten). Milyen hatása lesz a világpiacra – ha lesz egyáltalán – annak, hogy az ENSZ ugyanabban az évben elfogadott és életbe lépett Fegyverkereskedelmi egyezményének (Arms Trade Treaty – ATT)? Erre kérdésre a következő öt éves időszak adatai adhatnak majd választ.
Somodi Dániel
(Le Monde Diplomatique, SIPRI, International Business Times)
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
