Pártfinanszírozás: vizualizáltuk a parlamenti pártok látható bevételeit és kiadásait

2014-től a kampányfinanszírozási rendszer tervezett módosítása szerint nem csak a képviselőjelöltek, hanem az országos listát állító pártok is jogosultak lennének állami forrásokra. Egy évvel a választások előtt az atlatszo.hu megvizsgálta, hogy az előző választások óta hogyan alakultak a nagy pártok pénzügyei. A bevallások szerint jól.

Nagyjából 600 millió forintra számíthatnak jövőre az országos listát állító pártok a pártlista nyilvántartásba vételét követően jövőre – írta a Magyar Nemzet a minap.  A pártok a lista felállításával automatikusan jogosultak lennének a támogatásra, attól függetlenül, hogy hány jelöltet sikerül találniuk. A támogatással a régi szabályok szerint kell elszámolniuk az Állami Számvevőszék felé, ahogy az már most is látható Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben. A pártok pénzügyi adatai évente egyszer jelennek meg az értesítőben, kivételt az képez, ha később ki kell javítani a mérleget – ekkor újra le kell hozni a módosított elszámolást.

Az atlatszo.hu a pártfinanszírozás szabályainak várható változásai és a 2014-es választási kampány közeledte miatt megvizsgálta öt, a 2010-es választások alkalmával a parlamentbe jutott párt pénzügyi nyilatkozatait. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az MSZP 2010-2011-2012-es adatai már elérhetők a Hivatalos Értesítőben, az LMP 2012-es nyilatkozata még nem jelent meg, de a párt elküldte nekünk. A Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció adatait nem vizsgáltuk, mivel megalakulásuk óta túl kevés idő telt el. Az infografikákhoz az értesítőben közölt adatokat használtuk, egy helyen azonban hibát találtunk: a KDNP 2011-es pénzügyi nyilatkozatában tévesen adták össze a sorokat, így ők 256 millió 670 ezer forint bevételt írtak, míg a helyes összeg 257 millió 270 forint. A grafikában ez utóbbi számmal dolgoztunk.

Az első ábrán sorra vettük az öt párt bevételeit és kiadásait 2010 és 2012 között, majd a grafikon harmadik részében a bevételből kivontuk a kiadásokat, hogy lássuk, melyik párt volt veszteséges, nyereséges, vagy nullszaldós. Az évek és a bevételek/kiadások között kattintással lehet navigálni. Az egyértelműen látszik, hogy 2010-ben, vagyis a választások évében, a kampány során a legtöbb párt adósságba verte magát, csak a KDNP és a Jobbik maradt a pluszos tartományban. Igaz, a parlamentbe való bejutás után a Fidesz, az MSZP és az LMP felküzdötte magát és 2012-re már hasonló anyagi helyzetben voltak.

A második és harmadik ábrán egyenként lebontottuk és részleteztük az egyes pártok költségvetését, legalábbis amennyire ez lehetséges volt. A bevételeknél és a kiadásoknál az „egyéb” kategória például elég nehezen meghatározható, de az egyéb bevételek közé tartoznak a párttörvény szerinti bevételek, a kamatok, kötbérek, hitelfelvételek, míg az egyéb kiadásokhoz kell könyvelni többek között a közvetített szolgáltatásokat, a másoknak fizetett kötbéreket, kamatokat, hitel-visszafizetést.

A pártok mérlegbeszámolói:

D. Kovács Ildikó