Európai uniós eljárás indult a Fertő tó ügyében

Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ha a Bizottság az uniós jog esetleges megsértését észleli, vagy panaszt kap ilyen esetről, megpróbálja strukturált párbeszéd keretében (az ún. EU Pilot rendszeren keresztül) gyorsan rendezni a problémát az érintett tagállammal, amely ilyenkor további tájékoztatást adhat az esetről. A cél az, hogy mihamarabb megoldás szülessen a problémára az uniós joggal összhangban, mégpedig anélkül, hogy hivatalos kötelezettségszegési eljárás indulna.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott levelet egy magánszemély érdeklődésére válaszul küldte az Európai Bizottság. A dokumentum lényege magyarul:

„Tájékoztatom Önt, hogy a panaszát követően kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal. Különös tekintettel az Ön által küldött információkra a környezetvédelmi engedély 2021. márciusi módosításával kapcsolatban, felvettük a kapcsolatot a hatóságokkal egy folyamatban lévő EU Pilot eljárás keretében, és kértük a magyar Agrárminisztérium hivatalos állásfoglalását a Fertő tónál megvalósuló ingatlanprojekttel kapcsolatban. A további lépésekről akkor lesz döntés, amikor ezekre a kérdésekre választ kapunk a magyar hatóságoktól.”

Az Európai Bizottság levele a Fertő tó ügyében by atlatszo on Scribd

Mint arról az Átlátszó is beszámolt, a Fertő tavi nagyberuházás ellen tiltakozott már a Nagy Tavak Koalíció és 12 ezer magyar, valamint 6 ezer osztrák aláírás gyűlt össze az online petíción, az UNESCO az ICOMOS véleményére támaszkodva kérte a projekt azonnali leállítását kérte a magyar kormánytól. Az ügyben a zöld ombudsman is állásfoglalást adott ki. A Fertő tavi beruházás megakadályozása érdekében történt lépéseket a Greenpeace Magyarország Egyesület folyamatosan frissítve közli.

A Fertő tavi beruházás azonnali leállítását kéri az UNESCO a magyar államtól

Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! „A projekt tervét törölni kell, és a megvalósítást azonnal le kell állítani” – ezt üzente a Fertő tavi nagyberuházásról az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) Világörökség Központjának igazgatója, Mechtild Rössler a magyar kormánynak.

A Magyarországgal szemben eddig indított kötelezettségszegési eljárásokról június 9-én az Európai Bizottság az alábbi döntéseket hozta:

1. A Bizottság a szennyvízkezelés ügyében keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, mert nem teljesítette a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti kötelezettségeit

Eszerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a városi agglomerációk megfelelően gyűjtsék össze és kezeljék a településen keletkező szennyvizet, és ezáltal kiküszöböljék vagy csökkentsék azok nemkívánatos hatásait, viszont Magyarország 22 agglomerációja továbbra sem felel meg az irányelv előírásainak, mivel nem biztosítanak minden lakos számára települési szennyvíz gyűjtésére szolgáló rendszert vagy olyan alternatív megoldást, mely azonos mértékben kíméli a környezetet. Megfelelő gyűjtés hiányában a szennyvizet nem lehet az uniós jog által megkövetelt módon kezelni. Emellett Magyarország öt másik agglomeráció esetében nem biztosít szigorúbb követelményeket kielégítő tisztítást.

2. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre az uniós bíróság ítéletét a nemzetközi védelem megadására és a kiutasításra vonatkozó eljárások terén

A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem teljesítette az Európai Unió Bíróságának 2020. december 17-i ítéletében foglaltakat. Ítéletében a bíróság kimondta, hogy a nemzetközi védelem biztosításának, illetve az EU területén tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének tekintetében Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő eljárási kötelezettségeit. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv vonatkozó rendelkezései tekintetében. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Ha Magyarország nem oszlatja el ezeket az aggályokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy ismét az EU Bírósága elé terjeszti az ügyet, ezúttal pénzügyi szankciók meghozatalát javasolva.

3. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy teljes körűen hajtsa végre a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet

A Bizottság indokolással ellátott véleményt és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az nem ültette át maradéktalanul a nemzeti jogba a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amely az egész EU-ban közös eljárási garanciákat határoz meg a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása tekintetében. A ma kiadott, indokolással ellátott véleményt megelőzően a Bizottság 2015 szeptemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak a személyes meghallgatásra, az orvosi szűrővizsgálatokra, valamint a kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek számára nyújtandó garanciákra vonatkozó rendelkezések ügyében. Az új felszólító levél olyan további, a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatát érintő rendelkezésekre tér ki, amelyeket későbbi határidővel kellett átültetni. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről.

4. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy módosítsa az oktatás és szakképzés terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetést szankcionáló jogszabályait

A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért a magyar jogszabályok nem felelnek meg teljes körűen a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós szabályoknak. A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek. Ezek az irányelvek előírják, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen, ezenfelül pedig olyan záradékot tartalmaznak, mely tiltja a védelem szintjének csökkentését, ami azt jelenti, hogy az irányelvek végrehajtása során nem csökkenhet a megkülönböztetést elszenvedők védelmének szintje. 2020 júliusában Magyarország módosította a magyar szankciórendszert, arra kötelezve a bíróságokat, hogy az oktatás és szakképzés terén elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért megítélendő sérelemdíjat oktatási-képzési szolgáltatásként állapítsák meg, ne pedig egyösszegű pénzbeli kártérítés formájában. A Bizottság álláspontja szerint az új szankciórendszer nem felel meg az irányelvekben meghatározott követelményeknek. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére a hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

5. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az uniós elektronikus hírközlési szabályok megszegése miatt

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, miután a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét. A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására és visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben lefektetett uniós távközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó eleme az arányosság elve és a megkülönböztetés-mentesség elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, és két hónapot biztosít számára, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre.

6. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy fejezze be az ötödik pénzmosási irányelv átültetését

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az 5. pénzmosási irányelv nemzeti jogba történő hiányos átültetése miatt. Magyarország nem ültetett át bizonyos uniós szabályokat, például a nem névre szóló számlákra, a hatékony szankciókra, a tényleges tulajdonosok kilétére vonatkozó információkhoz való hozzáférésre, valamint az illetékes hatóságok közötti információcserét szabályozó feltételekre vonatkozóan. A tagállamoknak 2020. január 10-ig át kellett ültetniük a nemzeti jogukba az ötödik pénzmosási irányelv szabályait. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hangolja össze nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az EU Bírósága elé terjeszti.

7. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget az uniós energiahatékonysági szabályoknak

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak és Görögországnak, amelyben felszólítja a két tagállamot az uniós energiahatékonysági szabályok helyes végrehajtására. Az energiahatékonysági irányelv, mely létrehozza az energiahatékonyság Unión belüli előmozdítását célzó intézkedések közös keretrendszerét, arra irányul, hogy az Unió teljesíteni tudja az energiahatékonyság javítására irányuló uniós célt, és a jövőben további előrehaladást érjen el az energiahatékonyság terén. A Bizottság hiányosságokat tárt fel elsősorban a közintézmények épületei, a végfelhasználási energiamegtakarítás kiszámítása, a fűtési és hűtési rendszerek, valamint az érdekellentétek tekintetében. Magyarországnak és Görögországnak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti.

8. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályozás kapcsán

A Bizottság felszólító levelet küld – további négy tagállam mellett – Magyarországnak az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. A 2004. január 1-je óta működő európai elfogatóparancs egyszerűsített eljárásokról rendelkezik a tagállamok közötti átadás tekintetében: ha valamelyik tagállam bírája elfogatóparancsot bocsát ki egy súlyos bűncselekményt elkövető gyanúsított letartóztatására és fogva tartására, az elfogatóparancs az EU egész területén érvényes. Az európai elfogatóparancs megfelelő működésének biztosításához elengedhetetlen, hogy mindegyik tagállam teljes körűen és megfelelően átültesse nemzeti jogába a kerethatározat valamennyi rendelkezését. A Bizottság számos megfelelőségi problémát állapított meg az érintett tagállamok esetében. Ezek egyes cikkek nem megfelelő vagy hiányos átültetését jelentik, különös tekintettel a végrehajtás megtagadásának eseteire. Az öt érintett tagállamnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy egyértelművé tegye, milyen intézkedéseket kíván hozni az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat helyes és teljes körű végrehajtása érdekében.

Horn Gabriella

Címlapkép: Átlátszó