Hiányzik a pénz a kutatás-fejlesztésből Magyarországon – infografikák

Palkovics László azzal az indokkal szántja be a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, hogy újragondolt rendszerrel elősegítse az innovációt Magyarországon. A számokból viszont nem derül ki, hogy pontosan milyen innovációra számít a miniszter, ugyanis hazánk az OECD-átlagnál sokkal kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre. Infografikák.

Átlátszó támogató buli – adj 1 százalékot a független sajtónak!

A kutatás-fejlesztés lényege, hogy a meglévő ismereteket fejlessze, és azok felhasználásával új kutatásokat végezzenek, hogy gyarapítsák az ismereteket. A K+F feladata továbbá, hogy a jelenben és a jövőben esedékes problémákra megoldást találjon. A definíció elég tág, de a lényeg, hogy az elvégzett kutatás-fejlesztés teszi lehetővé azt, hogy új, innovatív dolgok szülessenek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter céljaként tűzte ki, hogy növelje az ország innovációs képességét, ezért egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiát hozna létre. Ezzel is indokolta a miniszter, hogy átvette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) költségvetési támogatását, és mostantól az ő minisztériuma dönt az eddig MTA-hoz tartozó 28 milliárd forint felhasználásáról. Palkovics elképzelése szerint a kis- és középvállalkozások innovációs képességét kell javítani, illetve szeretné, hogy hazánk 2020-ra a GDP-nek legalább 1,8 százalékát költse kutatás-fejlesztésre (K+F).

Jelenleg Magyarország a GDP 1,35 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, miközben az OECD országok átlaga 2,36 százaléknál jár.

Eszerint a Palkovics által kitűzött 1,8%-os cél még mindig az átlag alatt járna. Bár a régió bizonyos országai, mint például Románia vagy Szlovákia nálunk kevesebbet költ a kutatás-fejlesztésre, addig Csehország a GDP 1,79%-át költi K+F-re, Szlovénia pedig 1,85%-ot. A régióban Észtország költ hozzánk hasonló arányban.

Készítettük egy körképet Magyarország kutatás-fejlesztési költéseiről és az infografikákból több dolog is kiderül.

A legszembetűnőbb, hogy Magyarország 1990-ben költötte a legtöbbet kutatás-fejlesztésre: akkor a GDP 1,6%-a ment az innováció elősegítésére.

Az is látszik, hogy az állam szépen lassan kiszállt a K+F finanszírozásából, és átadta a terepet a vállalatoknak.

Utoljára 2007-ben volt, hogy az állam többet költött fejlesztésre, mint a vállalatok. Tíz évvel később, a magyar állam 165 milliárdos befektetése mellé a vállalkozások 272,5 milliárddal szálltak be. Az viszont egyértelmű, hogy bár az állam aránya csökkent a finanszírozásban, a kutatás-fejlesztésre egyre több pénz megy. A vállalatok több mint megduplázták a K+F ráfordításaikat 2007 óta, a külföldi ráfordítások összege pedig majdnem megháromszorozódott.

Az állam visszaszorulása a kutató-fejlesztő helyek számán is látszik.

Míg 1990-ben 19 ezer ember dolgozott K+F intézetnél vagy kutatóhelynél, 2017-re ez 10 ezer emberrel lett kevesebb. A rendszerváltás idejében majdnem 23 ezer ember dolgozott felsőoktatási kutatóintézetben, és nem sokkal több, mint 17 ezer ember dolgozott vállalkozásoknál. Egészen 2012-ig a felsőoktatási kutatóintézeteknél dolgozott a legtöbb ember kutatás-fejlesztésben, azonban 2013-ban már a vállalatok vették át a vezetést.

A rendszerváltás óta megfordult az arány, majdnem 24 ezer ember maradt felsőoktatási helyeknél, és 28 ezer ember pedig vállalatoknál.

A változó trend a publikációknál is megjelenik. A rendszerváltás idején leginkább magyar nyelvű cikkek jelentek meg, igaz, csupán pár ezerrel előzték az idegen nyelvű cikkek számát. A 2000-es években nagy fellendülés volt a magyar nyelvű cikkek számában: több olyan év is volt, amikor a magyar publikációk száma meghaladta a 20 ezer cikket, miközben az idegennyelvű publikációk száma többnyire stagnált.

Mostanra, miközben a magyar nyelvű könyvek száma meghatszorozódott, ez kevésnek bizonyul az idegen nyelvű cikkekkel és könyvekkel szemben, mivel 2016-ban és 2017-ben is több idegen nyelvű szöveg jelent meg, mint magyar.

Markánsan lecsökkent a külföldön tartózkodó ösztöndíjas, illetve munkavállaló kutatók száma is. Míg 1991-ben 1249 kutató dolgozott külföldön, mostanra a KSH számai szerint csupán 245 fő.

Az utolsó ábrán összehasonlítjuk, mennyit költ az állam a kutatás-fejlesztésre más ágazatokkal szemben. A kiválasztott ágazatok nem véletlenek. Korábban más médiumokban tévesen az a szám jelent meg, hogy a kormány a GDP 3,5%-nak megfelelő összeget költ sportra és vallásra. Valójában a 3,5%-nak a 0,6%-a megy vallási ügyekre, és 1,2%-a sporttal, illetve szabadidővel kapcsolatos szolgáltatásokra.

Így is, fenti térképből kiderül, hogy a magyar kormány jóval többet költ sportra, és vallásra, mint a régióban bárki, cserébe viszont kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint némelyik másik régiós ország, illetve az európai és az OECD-országok átlaga.

Tremmel Márk