Utánanéztük annak, hogy mely állami hivatalok a legnotóriusabb adattitkolók: nem teljesítik az adatigényléseket, de a fővárosban sikeresen perelhetők közérdekű adatok kiadása érdekében. A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2020 óta 245 alkalommal vesztett az állam közérdekű adatperekben első fokon. Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt valamilyen közadatperben alperes.
2020 eleje és 2024 vége között évi 70-85 per indult valamilyen állami szerv ellen közérdekű adatok kiadása ügyében, 2025-ben azonban csak október végéig 120 ilyen ügy került a bíróságra csak a fővárosban. Ez durván másfélszeres növekedést jelent, ráadásul 12 hónap helyett mindössze 10 hónap alatt. Tehát idén vagy ennyivel többször titkoltak közérdekű adatokat az állami szervek, vagy ennyivel gyakrabban indítottak pert az adatigénylők az őket érdeklő adatokért.
Sajnos hosszú évek óta bevett gyakorlat az állami szervek részéről, hogy közérdekű adatokat titkolnak el, pedig azok a törvény szerint a nyilvánosságra (magyarán a népre, az adófizetőkre, a lakosságra) tartoznak. Az Átlátszó is rendszeresen kér ki közérdekű adatokat, de nagyon gyakran előfordul, hogy a különböző minisztériumok és hivatalok üzleti titokra, döntéselőkészítésre vagy más abszurd indokra hivatkozva megtagadják az adatok kiadását, ezért a bírósághoz kell fordulnunk, hogy megkapjuk azokat.
A saját tapasztalataink mellett szerettük volna látni a nagyobb képet is, ezért közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy 2020. január 1. és 2025. október 28. között közérdekű adatperekben, éves bontásban alperesenként
Ki volt az alperes?
Mennyi keresetet nyújtottak be az egyes alperesekkel szemben?
Hány perben kötelezték adatkiadásra az egyes alpereseket?
Meddig tartott a per első fokon?
Hány esetben fellebbeztek az alperesek az elsőfokú döntés ellen?
Az Ítélőtábla hány esetben kötelezte a fellebbezés ellenére az alperest adatkiadásra?
Meddig tartott a másodfokú eljárás, azaz mikor érkezett be a fellebbezés és mikor hozta meg az érdemi jogerős határozatot az Ítélőtábla?
A Fővárosi Törvényszék válaszában közölte, hogy az 5., a 6. és a 7. kérdésünkre való válaszadást megtagadja, mert „ezek az adatok nem állapíthatók meg a lajstromadatokból. A kért adatok kizárólag az ügyiratokban állnak a bíróság rendelkezésére, így a feltett kérdések megválaszolásához az adott időszakban a Fővárosi Törvényszéken folyamatban volt 245 közérdekű adat kiadása iránti peres eljárás egyenkénti vizsgálata lenne szükséges”.
A többi kérdésünket azonban két táblázattal válaszolta meg a Törvényszék: az 1. és 2. kérdésünkre ezzel az adatsorral, a 3. és 4. kérdésünkre pedig ezzel a másik összesítéssel adtak választ. A táblázatokból kiderül, hogy
2020 eleje óta 245 alkalommal vesztett az állam valamelyik szerve első fokon közérdekű adatperekben: 184 esetben teljesen, 61 ügyben pedig részlegesen.
Ez mutatja azt, hogy mennyire (nem) hajlandó komolyan venni az állam a saját Alaptörvényét, és mennyire (nem) biztosítja a közintézmények átláthatóságát, valamint a közérdekű adatok elérését.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ (22 ügy), az Építési és Közlekedési Minisztérium (18 ügy) és az Igazságügyi Minisztérium (szintén 18 ügy) volt alperes valamilyen közadatperben az elmúlt években.
De a 10 vagy annál több közadatperben érintett alperesek listáján előkelő helyen szerepel a Külügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és a Kúria is: mindegyiküknek 17 ilyen ügye került a bíróságra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság 16, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 14, a (már megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériuma és a MÁV 13-13, a Honvédelmi Minisztérium 12, a Miniszterelnökség és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 11-11, a Közigazgatási Minisztérium és az Államkincstár pedig 10-10 közadatperben állt alperesként a bíróság elé 2020 óta.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott táblázatokból jól látszik az is, hogy
idén a korábbi évekhez képest nagyjából másfélszeresére nőtt a közadatperek száma.
2020 eleje és 2024 vége között ugyanis évente átlagosan 73-85 ilyen ügy került a bíróság elé, idén azonban már október végéig 120 per indult közérdekű adatokért valamilyen állami szerv ellen.
A növekedés a Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztérium és a tárca által irányított MÁV esetében szépen látszik: a minisztérium ellen tavaly egész évben 5, idén viszont csak október végéig már 11 közadatper indult; a MÁV ellen pedig tavaly 3, idén október végéig azonban már 7 eljárás indult közérdekű adatokért. Hasonló növekedés látható a Navracsics Tibor irányítása alatt működő Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál is: a tárca ellen 2024-ben 3, idén október végéig viszont már 7 közadatper indult.
Elgondolkodtató az az adatsor is, amely a közadatperekben született elsőfokú ítéleteket mutatja be. Eszerint ugyanis az alperes állami szerveket az ellenük indított adatperekben minden esetben teljesen vagy részlegesen elmarasztalták, vagyis az összes ügyben a közérdekű adatok legalább részleges kiadására kötelezte őket a bíróság.
2020-ban 21 teljesen és 7 részlegesen elmarasztaló,
2021-ben 20 teljesen és 9 részlegesen elmarasztaló,
2022-ben 29 teljesen és 5 részlegesen,
2023-ban 31 teljesen és 13 részlegesen,
2024-ben 30 teljesen és 12 részlegesen,
2025-ben (október végéig) 53 teljesen és 15 részlegesen elmarasztaló elsőfokú ítélet született az állami szervek ellen a közadatperekben.
A negyedik ábrán az látható, hogy örvendetes módon sokat rövidült a közadatos bírósági eljárások hossza az évek során, tehát
ma már sokkal gyorsabban megszületik az elsőfokú ítélet egy közadatperben, mint öt évvel ezelőtt.
2020-ban 27 eljárásból mindössze 1 zárult le 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 8 eljárás 3-6 hónapig tartott, de 13 ügy fél-egy évig húzódott, 5 eljárás pedig egy évnél is tovább tartott. Ezzel szemben viszont idén 63 közadatper zárult le első fokon 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 4 eljárás tartott 3-6 hónapig, és csupán 1 ügy húzódott el fél-egy évig.
Ez mindenképpen pozitív fejlemény, hiszen a folyton változó közéletben, a napi információrengetegben sokat számít az időfaktor: az információk minél hamarabbi nyilvánosságra kerülése.
Összességében tehát az látszik a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatsorokból, hogy bizonyos minisztériumok és állami szervek inkább rendszeresen bíróságra járkálnak, ahelyett, hogy a magyar törvényeknek eleget téve közzétennék a közérdekű adatokat. Viszont hiába pereskednek, mert a bíróság kötelezi őket az adatok kiadására, így az eljárások csak időhúzásra jók, de arra sem a végletekig, hiszen a közadatperes ügyek hossza jelentősen csökkent az elmúlt években.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. párosa a MÁV alállomások tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét nyerte el.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!