Egy hét alatt szabdalták újra szét a legnagyobb magyar kutatóhálózatot

Derült égből villámcsapásként jelentette be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem átvenné a kutatóhálózat négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontját. A bejelentés óta több szervezet is tiltakozott az újbóli átszervezése ellen, a Magyar Tudományos Akadémia hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, és felülvizsgálná ingatlanvagyonának átengedéséséről szóló döntését. 

„Rektorrá történő megválasztásomat követően haladéktalanul kezdeményezem az ELTE és a HUN-REN Kutatási Hálózat közötti stratégiai együttműködési szerződés megkötését (…) Bizakodásra adhat okot a HUN-REN Kutatási Hálózat vezetésével kialakított személyes szakmai kapcsolatom.” – így fogalmazta meg Darázs Lénárd, azóta már kinevezett ELTE-rektor pályázatában a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal kapcsolatos terveit.

Bár a rektori pályázatában még stratégiai együttműködési szerződésről írt, mára kutatóközpontok elcsatolásáról szólnak a hírek. A hírt, mely szerint az ELTE átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy kutatóközpontját és összesen kb. 1200 dolgozóját, először a kutatóhálózat honlapján lehetett olvasni, ahol június 14-én arról írtak, hogy folytatódnak az egyeztetések a két intézmény között.

Az már egy újabb közelményből derült ki, hogy az elcsatolni kívánt kutatóközponton a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontot, a Társadalomtudományi Kutatóközpontot, a Nyelvtudományi Kutatóközpontot és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot kell érteni.

Egy hét alatt döntöttek, hárman lemondtak

Az első bejelentés után egy héttel a HUN-REN vezetése, Gulyás Balázs és Jakab Roland videóüzenetben már kész tényként közölte: a megfelelő szakmai és jogi garanciák mellett az ELTE meg is kapja a négy kutatóközpontot, az Irányító Testület 6:2 arányban megszavazta a döntést.

„Mozgalmas és sok szempontból nehéz napokon vagyunk túl, számtalan mérlegelés, pro és kontra érveléseket követően, a Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete azt a döntést hozta, hogy négy kutatóközpont az ELTE keretei között folytatja a kutatói munkát a jövőben.” – kezdte beszédét a kutatóhálózat elnöke, Gulyás Balázs, aki maga is meglepő ajánlatnak nevezte Darázs Lénárd megkeresését.

Ezt követően alapos szakmai egyeztetésről beszélt, elmondta, hogy bár voltak viták a kutatóhálózat megbontásáról, az Irányító Testület egyedi, szakmai döntést hozott. Az elnök ugyan nem részletezte, hogy milyen viták voltak pontosan a szavazás alatt, a HVG arról írt, hogy a HUN-REN Irányító Testületének (IT) három tagja a szavazást követően lemondott.

Azt már Jakab Roland videóüzenetéből tudhattuk meg, hogy

a kutatóközpontok szervezetileg az ELTE-hez kerülnek változatlan formában, szervezeti egységként, teljes intézeti infrastruktúrával és munkaközösséggel együtt.

Jakab úgy fogalmazott, hogy az átadás egy szoros ütemezésű folyamat lesz, amelynek végén az új kutatóközpontok augusztus elsejével olvadnak be az egyetembe. A folyamat során Jakab szerint nem fog változni a kutatók munkaköre, juttatási rendszere és a munkavégzés helye sem.

Garanciákhoz kötik az átadást

Egy újabb közleményben a HUN-REN felsorolta azokat a garanciákat, amelyek teljesüléséhez kötötték a kutatóközpontok leválasztását. Ilyen garancia például, hogy a kutatóközpontok mindegyike, külön-külön, közvetlen rektori irányítás alá tartozó, jogi személyiséggel (elkülönült költségvetési kerettel és azt végrehajtó gazdasági szervezettel) rendelkező szervezeti egységként kerül át az ELTE irányítása alá. A kutatóközpontokat továbbra is a jelenlegi főigazgatók vezetik majd, ők gyakorolják a munkavállalók feletti munkáltatói jogokat.

Ezen felül az ELTE 2026-tól külön finanszírozásban részesül, amit a kutatóközpontok működtetésére használhat fel. Szó esett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonát képező ingatlanvagyonról is (amelyeket jelenleg a kutatóközpontok használnak), amit, ha átkerül az államhoz, az ELTE ingyenesen használhat tovább.

A Magyar Közlönyben június 24-én kedden jelent meg két kormányhatározat, melyek szerint a kormány tudomásul veszi, hogy az ELTE-hez kerül át a négy kutatóközpont, valamint több mint 7,6 milliárd forintot biztosít az ELTE számára azok működtetésére. Emellett 18 milliárd forint azonnali támogatásról is határozott a kormány, amelyet a HUN-REN kutatók béremelésére kell fordítani.

Ezt a HUN-REN történelmi léptékű béremelésnek nevezte. Közleményükben azt írták, a vezetés a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik arról, hogy a forrás eljusson az intézményekhez, és a béremelés mielőbb érezhető legyen a kollégák számára.

A kutatóközpontok dolgozói elutasítják az átalakítást

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) június 19-én (tehát a HUN-REN Irányító Testületének döntése előtt) dolgozói fórumot rendezett, ahol egy nyilatkozatot is elfogadtak a kutatóhálózat integritásáért. Ebben arról írtak, hogy az átszervezés terve kidolgozatlan, rögtönzött, nem garantálja a kutatóközpontok autonómiáját, valamint veszélyes precedenst teremt arra, hogy az egykori akadémiai intézetek szabad prédaként kezelhetők, és az aktuális politikai érdekeknek megfelelően átszervezhetők.

A TDDSZ megkérdezte az elcsatolni kívánt kutatóközpontok 1200 dolgozóját is az újbóli átalakításról, akik nagy többségben (közel 80-90 százalékban) elutasították az ELTE-hez csatlakozást.

A kutatóközpontok dolgozói nemet mondtak az ELTE csatlakozásra. (Forrás: ADF Facebook)

A TDDSZ ezt követően petíciót fogalmazott meg, és tüntetést is szervezett, ahol át akarták adni tiltakozó petíciójukat a HUN-REN vezetőjének, Gulyás Balázsnak és a Kulturális és Innovációs Miniszternek, Hankó Balázsnak. Ugyan a minisztériumban egy főosztályvezető átvette a petíciót, Gulyás Balázst nem találták a HUN-REN központban a kutatók. Végül úgy döntöttek, kiplakátolják a követeléseiket és a kutatóközpontok dolgozóinak elutasító válaszát.

Nyílt levélben tiltakoznak

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) több közleményt is kiadott a kutatóintézetek leválasztásának hírére. Ezekben követelik a kutatóhálózat egységének megtartását, valamint finanszírozásának növelését. Az ELTE Szenátusához és polgáraihoz címzett levelükben arról írnak, hogy szerintük az átalakítás Magyarország alapkutatási hálózatának felbomlását és egyben az ELTE végét is jelenti.

„Az egyik legrégebbi tudományos intézmény nem játszhatja el a hóhér szerepét egy másik, 200 éve alapított intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának végső megsemmisítésében.”

Szerintük a két különböző, autonóm intézménytípusnak nem az összevonása, hanem az együttműködése teremti meg a tudomány művelésének és a kutatói utánpótlás biztosításának feltételeit. „Minden jogi és jogszerű eszközt megragadunk annak érdekében, hogy ez az értelmetlen rombolás ne mehessen végbe.”

Az Akadémia is elutasítja az átalakítást

Mivel a Kutatási Hálózat korábban az Akadémia égisze alatt működött, az MTA is állást foglalt az újbóli átalakítás ügyében. Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes közös állásfoglalásban jelezte, a kutatóhálózat egysége mellett érvelnek, ám ha a kormány mindenképp fel kívánja szabdalni a kutatóhálózatot, ne az ELTE-nek adja a négy kutatóközpontot, hanem adja az Akadémiának.

Nyilatkozatukban arról is írtak, hogy „a megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét” –

azaz könnyen lehet, hogy az Akadémia eláll az ingatlanvagyon állam részére történő eladásától, és így a HUN-REN/ELTE-nek történő juttatásától.

Erről itt írtunk bővebben:

Miután a HUN-REN Irányító Testülete meghozta döntését a kutatóközpontok átadásáról, az Akadémia Elnöksége egyhangú állásfoglalásában hibának nevezte a kutatóhálózat megbontását. „(Az Akadémia Elnöksége) Nem ért egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg.”

Újbóli állásfoglalásukban emlékeztettek, „az Akadémia 198. rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy az ingatlanvagyont a kutatóhálózatnak adja. Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges.”

Kollár László Péter, az MTA főtitkára az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy „teljesen egyértelmű, hogy szisztematikus  támadások vannak az Akadémia ellen, kétnaponta megjelenik egy-egy cikk, amely direktben támad minket” –utalt azokra a cikkekre, amelyek a Magyar Nemzetben jelentek meg.

A főtitkár nyilatkozatában kiemelte, az elcsatolt négy kutatóközpont kapcsán sem hatástanulmányt nem kaptak, sem pedig indoklás nem érkezett.

Emlékeztetett: a kutatóhálózat MTA-tól való korábbi leválasztásánál sem volt indoklás. Felidézte Gulyás Balázs, a HUN-REN vezetőjének áprilisi nyilatkozatát, melyben egységről, egy szívként dobogó szervezetről beszélt a HUN-REN elnöke. Éppen ezért mindenkit meglepett az ELTE bejelentkezése és a kutatóhálózat újbóli átszervezése.

A kutatóközpontok átszervezése ellen más szervezetek is tiltakoztak. Az Oktatói Hálózat állásfoglalásában arról ír, hogy „a jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűk látókörű tudomány- és felsőoktatás-politika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, a felsőoktatást pedig autonómiája szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza.”

A Lendület és ERC-kutatócsoport-vezetők szintén közös állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben kifejtették, hogy a kutatóközpontok elcsatolása súlyosan sérti a kutatóhálózat versenyképességét, teljesítményét és integritását.

Nincsenek válaszok

A téma kapcsán kerestük Darázs Lénárdot, az ELTE kinevezett (augusztus elsejével hivatalban lévő) rektorát, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (az ELTE fenntartóját) is.

A rektortól szerettük volna megtudni, hogy miért tartja szükségesnek a kutatóintézetek átvételét, látja-e már az átvétellel együtt járó kiadásokat, és ezekre van-e elegendő forrása az egyetemnek, valamint mit szól azokhoz a kritikákhoz, amelyek a kutatóközpontok elcsatolását érintik. A minisztériumnak is küldtünk kérdéseket, többek között arról érdeklődtünk, hogy fenntartóként hogyan, milyen eszközökkel és mennyi forrásból tudják támogatni a kutatóintézetek átvételét. Választ kérdéseinkre egyik helyről sem kaptunk.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma úgy értesült, hogy az ELTE Szenátusa még nem döntött a kutatóközpontok átvételéről. Az egyetem közleménye szerint már korábban is szó esett a HUN-REN intézetek ELTE-hez kerüléséről, ám erre most mutatkozik reális esély. A közlemény szerint Darázs Lénárd kinevezett rektor részletesen tájékoztatta a Szenátust a tárgyalásokról, és ez a jövőben is így lesz.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Kutatók tiltakoznak az átalakítás ellen. Forrás: TDDSZ Facebook.