„Tüdőlövés a magyar gazdaságnak” – ennyibe kerülne teljesíteni Trump elvárását a katonai kiadásokról

A pandémia és az infláció a honvédségi fejlesztéseknek is betett, az elmúlt évben lassú növekedés mellett épp hogy teljesíteni tudtuk azt a NATO-elvárást, hogy a magyar GDP 2%-ának megfelelő összeget költsünk katonai célokra. Aztán jött Trump, aki 5 százalékra emelné a célt. Ennek teljesítése ijesztő lyukat ütne a magyar költségvetésen.

Május közepén az Axios Marco Rubio amerikai külügyminisztert idézve arról írt, hogy a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy a következő évtized során fokozatosan növelik védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez a döntés Donald Trump elnök régóta hangoztatott követelésének eredménye, miszerint a tagállamoknak nagyobb pénzügyi hozzájárulást kell vállalniuk a közös védelem érdekében.

Később Mark Rutte NATO-főtitkár szintén arról beszélt, hogy a következő, júniusi hágai csúcstalálkozón már napirendre veszik és várhatóan egyhangú döntéssel megszavazzák a GDP 5%-át célzó védelmi kiadási szintet.

A pandémia óta lassul a Honvédség fejlesztése

2014 óta a NATO-tagállamoknak elvileg a nemzeti össztermékük 2%-át kellene költeniük védelmi kiadásukra. Donald Trump régi vesszőparipája, hogy a NATO-tagállamok nem költenek eleget a saját hadseregükre, ehelyett az amerikaiktól várják, hogy megvédjék őket. Már első elnöksége alatt is próbált nyomást gyakorolni a többi tagországra, de ez nem hozott jelentős eredményt.

2024-re azonban a 31 tagállamból 24 már a GDP 2%-ánál többet fordít védelemre, köztük van Magyarország is 2,12 százalékkal. A NATO táblázatából jól látható, hogy a fordulatot az Ukrajna elleni orosz invázió hozta: 2022-ben még csak 7 tagállam teljesítette az előírást, az Egyesült Államok, a három balti ország, Lengyelország, Görögország és az Egyesült Királyság.

Decemberben Orbán Viktor azt mondta, ha a jelenlegi arányt fel kell emelni,

„az tüdőn lövi a magyar gazdaságot”, hiszen már a 2%-ot is „vért izzadva préseltük ki magunkból.”

Az idősoros adat alátámasztják a miniszterelnök aggodalmát: 2014 és 2024 között dollárértékben mintegy négyszeresére nőtt a magyar katonai költségvetés, de látszik az is, hogy az utolsó évben már alig sikerült meghaladni az előző éves kiadást.

A növekedés látványosan 2016 után indult be, ami megegyezik a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kihirdetésével: ennek leglátványosabb elemei a nagy fegyverrendszer-beszerzések voltak, például a Leopard 2 tankok, a török gyártótól vett Gidrán harcjárművek vásárlása, és a hadiipari beruházások, például a zalaegerszegi Rheinmetall-üzem építése.

A NATO adatai szerint a magyar GDP-arányos védelmi költségvetés 2018-tól kezdve (a pandémia időszakát leszámítva) évente nagyokat ugrott,  2019-ben 0,33, 2020-ban 0,42 GDP-százalékkal költöttünk többet a védelemre. A pandémia után azonban már nem sikerült ezt az ütemet tartani, az elmúlt 4 évben összesen csak 0,34 GDP-százalékkal sikerült emelni a katonai költségvetést.

A forint-értékeket nézve ugyan látványosnak tűnik a pandémia után is, csakhogy ugyanezt az időszakot a magyar valuta értékromlása jellemezte. A NATO statisztikái alapján jól látszik, hogy a 2015-ös árfolyamokhoz igazítva, vagyis a valóshoz közeli forint-értékben mennyire lelassult a haderőfejlesztés üteme.

Mennyit kéne költenünk?

Fontos persze megjegyezni, hogy az 5 százalékra emelést nem azonnal, hanem 5-10 éves távlatban képzelik el. Ez idő alatt feltételezhető, hogy a GDP és ezzel a költségvetés bevételei is emelkedni fognak, ami persze azt jelenti, hogy összegszerűen többet kell a célra költenünk. Elvileg egy stabilan növekvő gazdaságban ez kevésbé okozna gondokat az államnak és a lakosságnak, azonban a magyar gazdaság 2022 elejétől kezdve lefékezett, az elmúlt években többször is recesszióba fordult, és a legjobb időszakokban is rendre 1 százalék alatt maradt a növekedés.

Az állam költségvetése eközben folyamatosan nő, de a forint csökkenő értéke miatt már sokszor nem elég a kormány céljainak megvalósítására. A költségvetési hiánycélt tavaly sem sikerült tartani, idén májusra pedig a már megemelt hiánycél 70 százalékánál tartott a deficit. A kormány így már most megszorításokra kényszerül, pedig még el se indult az igazi fegyverkezési hullám – a mostani tendenciák alapján nem valószínű, hogy akár 10 éves távlatban, fájdalommentesen el lehetne érni az 5 GDP-százalékos katonai költségvetési célt.

Mennyibe kerülne ez az adófizetőknek? 2024-ben Magyarország védelmi büdzséje 1730,698 milliárd forint volt. Ez már akkor is a költségvetés legnagyobb tételei közé tartozott, az állami büdzsé 6%-át tette ki. Egy feltételes 5 százalékos emelés esetén (a 2024-es költségvetést és GDP-t alapul véve) már a költségvetés 12 százalékát,  4399,38 milliárd forintot kellene a honvédelemre fordítani.

Mennyire fájna?

Az 5 százalékos emeléssel valószínűleg a honvédségé lenne a költségvetési torta legnagyobb szelete: a becsült 4399,38 milliárdnál tavaly csak egy minisztérium, a Belügyminisztérium büdzséje volt ennél magasabb, 4893,638 forint – úgy, hogy mára a rend- és katasztrófavédelmi szerveken kívül a Belügyminisztérium alá került a teljes egészségügyi és szociális szektor, valamint az oktatási tárcák.

A 2024-es GDP-adatból kiindulva a katonai kiadások 5%-ra emeléséhez évente még legalább plusz 2668,682 milliárd forintot kellene találni a honvédelemre. A 2024-es büdzsében például nagyságrendileg hasonló összeget tettek ki például a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium kiadásai összesen (1825,226 milliárd forint). Valamivel több volt az Európai uniós fejlesztési költségvetésünk (2971.545), és a költség mintegy felét teszi ki az állam egyik fő bevételi forrásának, az SZJA-befizetéseknek (4905,4 milliárd).

Mi a helyzet akkor, ha egy szerényebb, 3 GDP-százalékos emeléssel számolunk (akár az 5%-os cél elérésének állomásaként)?

Ez esetben mintegy 908,93 milliárd forint plusz forrásra lenne szükség (ismét 2024-es számok alapján).

Ez megközelíti a teljes egészségügyi terület és a KLIK kiadásait (1367,01 és 1006,764 milliárd), és túllépi a települési önkormányzatok működési támogatásainak összegét (833,245 milliárd).

Másként mondva, abból a pénzből, amire az új védelmi kiadási cél teljesítéséhez szükség lenne, 10 éven belül megoldható lenne az önkormányzatok támogatásának megduplázása (összehasonlításképpen: 2014 óta, magas infláció mellett pont ilyen mértékben emelkedtek az önkormányzati támogatások), kétszer annyi pénz jutna vasút- és más infrastrukturális fejlesztésekre, vagy akár egy 50%-os SZJA-csökkentésre.

A mostani, borús gazdasági adatok, a költségvetés egyensúlya és a régiós viszonylatban rendkívül magas és drága államadósság mellett valóban helytálló Orbán tüdőlövéses megállapítása, az 5%-os emelés aligha lenne megvalósítható áldozatok nélkül.

Cikk: Zubor Zalán — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián