Kiszámítható jövőt és megbecsülést szeretnének a tudományos dolgozók

Mit kíván a HUN-REN dolgozó? – ezzel a kérdéssel is foglalkozott a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a tegnap délután megtartott fórumán, melyen az Átlátszó is részt vett. Az eseményen bemutatták azt a dolgozói felmérést is, amelyet a szakszervezet februárban készített. E szerint a kutatóhálózatban dolgozók nagy része elégedetlen a jelenlegi fizetésével, stabil, kiszámítható jövőt és megbecsülést szeretne.

Az eseményen szó esett arról a 12 pontról is, amelyet a szakszervezet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetőinek címez. Az eseményre a HUN-REN vezetését is meghívták, ám sem Gulyás Balázs elnök, sem Jakab Roland vezérigazgató nem vett részt a fórumon.

90 százalékuk elégedetlen a fizetésével

A dolgozók elégedetlenek a fizetésükkel, nagy részük 30-90 százalékos béremelést tartana minimálisan szükségesnek saját foglalkoztatási kategóriájában – összegezte Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnökségi tagja a februárban végzett dolgozói felmérések legfontosabb megállapításait.

A kérdőívet 1612-en töltötték ki, ez a 2024-es dolgozói létszám függvényében összesen 25 százalékos kitöltési arányt jelent. A legtöbb válasz a STEM, azaz a matematika és természettudományok kutatóitól érkezett, de a humán tudományok (SHAPE) területén is 30 százalékos válaszadási arány mutatkozott.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó 19 intézet/kutatóközpont közül mindössze egyből, a Bay Kutatóközponttól (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.) nem érkezett válasz a szakszervezet által összeállított kérdőívre.

„Ha teljesítményünket folyamatosan a nemzetközi kitekintésben teszik mérlegre, akkor a fizetésünkkel is tegyék ezt” – vélekedett az egyik dolgozó.

Az eseményen az is elhangzott, hogy míg a környező országokban dolgozó professzorok fizetése 2000-3500 euró közötti bérsávban mozog, addig ez Magyarországon jelenleg 1700 euró. A válaszadók közel 90 százaléka nem elégedett jelenlegi fizetésével, 10 százalék alatt van azoknak az aránya, akik inkább elégedettek a bérükkel.

Tudományos dolgozók tüntetnek (fotó: TDDSZ/Facebook)

Az eseményen Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont TDDSZ bizalmija foglalta össze röviden, hogy mi történt a HUN-REN törvény hatályba lépése óta. Megemlítette, hogy tudomása szerint még nem adták be az alapító okiratokat a bíróságnak.

Az okiratok előkészítéséről maga a HUN-REN is beszámolt saját honlapján még február elején. Akkor egy, a kutatóhely-vezetőknek tartott értekezleten az hangzott el, hogy a szaktárca folyamatosan dolgozik a HUN-REN alapító okiratának tervezetén. Mende arról beszélt, hogy mivel tudomása szerint az okiratokat még nem adták be a bírósághoz, a jogi átalakulás időpontja a tervezett április helyett inkább május-júniusra várható.

Munkajogi kérdések is felmerültek

Számos munkajogi kérdés is felmerült a fórumon. A dolgozók Dr. Jónás Tündétől, a TDDSZ munkajogászától kérdezhettek. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy a jogutódlás következtében hogyan alakul majd a munkaviszonyuk. A munkajogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek változás nélkül átszállnak az átadó/jogelőd munkáltatóról az átvevő/jogutód munkáltatóra. Így külön új munkaszerződést nem kell aláírniuk a dolgozóknak, ugyanakkor az új munkáltatónak írásban kell tájékoztatnia a munkavállalókat a jogutódlásról.

Arra is sokan kíváncsiak voltak, hogy hogyan alakul a már megkötött kollektív szerződés. Erre vonatkozóan Dr. Jónás Tünde a Munka Törvénykönyvére hivatkozva elmondta, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani, azaz

egy évig még érvényes a már megkötött kollektív szerződés.

A kollektív szerződések vonatkozásában a jogász még megjegyezte, hogy nem igazán egyértelmű a HUN-REN törvény ebben az esetben, ugyanis több értelmezési lehetőség is fennáll. Ha a HUN-REN lesz a jogutód a munkaviszony tekintetében is, akkor a kollektív szerződés is rászáll, ha viszont a munkáltatói jogok gyakorlására a kutatóintézetek vezetőit, a főigazgatókat jelölik ki, akkor az őket jogosítja fel a kollektív szerződés megkötésére.

Tudományos dolgozók tüntetnek (fotó: TDDSZ/Facebook)

A fórumon az a kérdés is előjött, hogy mivel az átalakulás révén a HUN-REN egy sajátos jogállású jogi személlyé alakul át, mi várható az európai uniós források tekintetében. Bakó Imre, a TDDSZ elnöke azt mondta: „erre becsületesen nem tudunk válaszolni, minden attól függ, hogy az Unió a HUN-REN-t úgy kezeli-e majd, mint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (pl. KEKVA egyetemeket), vagy sem.”

A KEKVA egyetemek esetében az Európai Bizottság kifogással élt az összeférhetetlenség és az átláthatóság vonatkozásában, ezért az érintett magyar intézmények nem kaphatnak sem az Erasmus+, sem pedig a kutatásfejlesztést finanszírozó Horizon Europe programokból anyagi támogatást. A kutatóhálózat dolgozóinak ezzel kapcsolatos aggodalmait ebben a cikkben foglaltuk össze.

12 pontban fogalmazták meg követeléseiket

A fórum végén a szakszervezet bemutatta azt a 12 pontot is, amelyet a HUN-REN vezetői felé kívánnak megfogalmazni és továbbítani. Ezekben többek között azonnali és feltételek nélküli béremelést, megbecsülést, tudományos életpályamodellt, a kölcsönös bizalmi viszony helyreállítását kérik a HUN-REN vezetőitől.

Egyes pontok kapcsán azonban heves vita alakult ki a résztvevők között: volt, aki azt kifogásolta, hogy miért nem szerepel kimondottan a 12 pontban az, hogy „egy magáncégnek fogunk dolgozni, amit 7 ember irányít majd, és miért nem szerepel az sem benne, hogy nem választhatjuk meg a vezetőinket”.

A felszólaló emlékeztetett: régen az intézetben a dolgozók maguk választották meg az igazgatót, most viszont a HUN-REN irányító testületében ez nem így van. A TDDSZ vezetője erre úgy reagált, hogy

„ebben a világban a kényszerfeltételek mellett az egyenletek nem így működnek.”

Hozzátette azt is, törvénymódosítást lehet kezdeményezni, de ez felveti annak a kérdését, hogy meddig terjed a dolgozók érdekvédelmi szervezetének a hatásköre.

Bakó Imre, a TDDSZ vezetője, mellette fényvisszaverő mellényben Gerő Márton (fotó: TDDSZ/Facebook)

Mi vezetett idáig?

A HUN-REN törvényt 2024. december végén hirdették ki. Ennek értelmében a HUN-REN egy sajátos jogállású jogi személy lett, a kutatóközpontok és az önálló kutatóintézetek pedig származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekké váltak.

Az átalakulás ellen mind a TDDSZ, mind pedig az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tiltakozott. Szerintük a törvénnyel privatizálták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori kutatóhálózatát, és csökkentették a kutatóintézetek autonómiáját, központosították a működést. A szakszervezet kifogásolta azt is, hogy

a törvénytervezetet túl gyorsan fogadták el, és nem hagytak elég időt a dolgozói véleményezésre.

A HUN-REN törvény értelmében az új jogi személy megkapja az MTA ingatlanvagyonának egy részét, amelyet a kormány 80 milliárdért vesz meg – annak ellenére, hogy az MTA két évvel ezelőtt becsültette fel az ingatlanvagyont, ami akkor 140 milliárdot ért. Az ingatlanvagyon-juttatásról az MTA rendkívüli közgyűlése is szavazott: 182 igen és 141 nem szavazattal elfogadták az ajánlatot.

Ezt követően Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok és az ADF bíróságon támadták meg a közgyűlés határozatát, álláspontjuk szerint ugyanis az ingatlanvagyon eladása nem szolgálja az MTA érdekeit, és az értékesítés alulértékelt áron történik. A HUN-REN Központ közleményben jelentette be, érdekelt félként belép a perbe. Hankó Balázs miniszter a per kapcsán arra utalt, hogy az akadályozza a béremelést. Ezt az állítását az ADF visszautasította, szerintük a kettőnek semmi köze nem lehet egymáshoz.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Tudományos dolgozók fizetésemelésért tüntetnek (fotó: TDDSZ/Facebook)