Kerület- és párthatárokon átívelő, közpénznyelő kartellek a fővárosban
Legújabb podcastunkban Kerényi Györggyel, a Szabad Európa újságírójával beszélgetett Fülöp Orsolya és Hont András.
Az Airbnb mélyen megosztó jelenség Európában: több nagyváros döntött már a rövid távon turistáknak kiadható lakások szigorú korlátozásáról, vagy akár betiltásáról. A magyar főváros VI. kerületében, Terézvárosban szeptember elején ügydöntő szavazás lesz ebben a kérdésben. Ennek nyomán interaktív diagramokon hasonlítjuk össze az Airbnb-k elterjedtségét Budapest kerületeiben és Európa fővárosaiban.
Terézvárosban ügydöntő szavazást tartanak az Airbnb-k betiltásáról, jelentette be Soproni Tamás polgármester augusztus elsején. Szeptember 2. és 16. között szavazhatnak a 16 éven felüli, állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok. A szavazás hivatalosan nem számít helyi népszavazásnak, de az eredmény értelmében a képviselőtestület rendeletet kíván majd alkotni. A polgármester Facebook-posztjában azt írta, hogy a szavazást megelőzően tájékoztató kiadványokat is eljuttatnak minden háztartásba, és konferenciát is tartanak a témában.
Terézvárosban rengeteg rövid távon kiadó lakás van meghirdetve az Airbnb-n. Egész pontosan 2201 aktív hirdetés volt található augusztus 23-án, az AirDNA nevű, rövid távon kiadó lakásokat gyűjtő, rendszerező és elemző weboldal adatai szerint.
A kerületben a KSH 2023-as számai alapján összesen 29 251 lakás van, tehát
a terézvárosi lakások körülbelül 7,5 százaléka turistáknak van kialakítva, rövid távú bérlésre.
Ez azonban nem rekord: a legtöbb aktív Airbnb-hirdetés Budapesten belül Erzsébetvárosban (VII. kerület) van: ott 3482 lakás van Airbnb-nek kialakítva – ez a teljes lakásállomány 9 százaléka, ami a legmagasabb arány az összes budapesti kerület közül.
Ez a szám az utóbbi három évben nőtt meg igazán: 2021 elején még csak 1600 aktív hirdetés volt, de a Covid miatti korlátozások végével és a turizmus visszalendülésével az idei évre megduplázódtak a VII. kerületben található Airbnb-k.
Józsefvárosban (VIII. kerület) az erzsébetvárosi állomány fele, azaz 1616, Ferencvárosban (IX. kerület) pedig az erzsébetvárosi állomány negyede, azaz 845 Airbnb található. Tehát a 6., 7., 8. és 9. kerületek legnépszerűbbek a városban, ha a rövid távú turistaszállásokat vesszük alapul.
A budai oldalon a Várnegyedben (I. kerület) van még jelentős Airbnb-állomány, ott 406 lakás van meghirdetve. Az Airbnb-k érthető módon főleg a belső kerületekbe tömörülnek, Soroksáron (XXIII. kerület) például csupán 1 darab aktív Airbnb-hirdetés található augusztus végén.
Ha egész Budapestet nézzük, 11 968 aktív hirdetést találunk, ami a főváros lakásállományának 1,23 százaléka, tehát
körülbelül minden nyolcvanadik lakás Airbnb-ként működik a magyar fővárosban.
Ez az arány hozzávetőlegesen megegyezik az EU-s átlaggal: az uniós fővárosok lakásállományán belül a lakások 1,3 százaléka van meghirdetve az Airbnb-n.
Az Airbnb-n hirdetett lakások aránya a város teljes lakásállományához viszonyítva Málta fővárosában, Vallettában a legmagasabb az Unió fővárosai közül. A kevesebb mint hatezer fős kisvárosban a 3261 lakásból 604 volt az Airbnb-n meghirdetve, vagyis közel minden ötödik vallettai lakás Airbnb-ként működik. A máltai turizmusipar az ország GDP-jének 15 százalékáért felel, ami részben megmagyarázhatja ezt a magas arányt.
Az uniós fővárosok közül a legtöbb Airbnb toronymagasan Párizsban található: a francia fővárosban augusztus 23-án közel 60 000 aktív Airbnb volt meghirdetve, ami több mint a duplája a második helyezett, római Airbnb-állománynak.
Az Airbnb 2019-ben partneri szerződést kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, és az olimpia egyik fő szponzora lett. Ezt a partnerséget hangosan ellenezte Anne Hidalgo, Párizs polgármestere, aki már a 2019-es szerződéskötést megelőzően is kritikus volt a céggel, és a francia fővárosra gyakorolt hatásával. Ennek nyomán rendeletet hozott az Airbnb-k korlátozásáról: a párizsi szállásadók egy évben összesen maximum 120 éjszakára adhatják ki a teljes lakásukat. De a szabályok további szigorítása elmaradt: az Airbnb jó megoldásnak tűnt az olimpia miatt jelentősen megnövekedett turistatömeg elszállásolására.
2021-ben még csak körülbelül 22 ezer aktív párizsi hirdetés volt az Airbnb-n, 2024 elejére ez több mint 30 ezerre nőtt. Az olimpia idejére pedig ez a szám is megduplázódott: a játékok alatt már 60 ezer lakás volt Airbnb-ként meghirdetve. Ennek a rengeteg hirdetésnek a fele azonban kihasználatlan: csupán 51,8 százalékában volt vendég a vizsgált napon.
A párizsi és terézvárosi polgármester, valamint a lakosok elégedetlensége az Airbnb-vel szemben nem egyedi, sőt. A cég kritikusai általában azt hangsúlyozzák, hogy a rövid távú, turistákra célzott lakáskiadások felerősítik az adott város lakáspiaci problémáit: kiűzik a helyi lakosokat, vagy megnehezítik azt, hogy lakást találjanak, hiszen sokkal jobban megéri egy főbérlőnek több pénzért rövid távra kiadnia lakását – akár szobákra felosztva több turistának is egyszerre –, mintha egy helyi lakos bérelné azt hosszú távon.
Ez a jelenség idővel felviszi az albérletek árát a környéken, vagy akár az egész városban. Továbbá, korábban csak a helyiek által lakott övezeteket alakíthat át zajos és forgalmas turistanegyedekké az Airbnb.
Berlinben a második legalacsonyabb az Airbnb-k aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva az Európai Unió fővárosai közül: csupán 0,35 százalék, ami 7130 lakást jelentett augusztus 23-án. Ennek oka, hogy a berlini városvezetés még 2014-ben keményen szigorított a főbérlők lehetőségein: megtiltotta, hogy teljes lakásokat üresen hagyjanak, vagy üdülőapartmanokká alakítsanak át a tulajdonosok. Csupán a lakás egy részét, például egy szobát lehetséges rövid távon kiadni, ám ez is önkormányzati engedélyhez kötött. A bírság mértéke, ha ezt a szabályt valaki megszegi, akár 100 ezer euró is lehet.
Hasonló szabályozást hoztak New Yorkban is 2022-ben: csak akkor adhatja ki egy főbérlő a lakásának egy részét 30 napnál kevesebb időre, ha ő maga is a lakásban él, és ott is marad a vendégekkel együtt, akik maximum ketten lehetnek egy adott időpontban. Továbbá ez is csak olyan épületben lehetséges, amelyet engedélykérés után jóváhagyott a New York-i önkormányzat megfelelő hivatala. Ennek következtében 2024 júniusára hivatalosan és legálisan mindössze 2276 rövid távon, turistáknak kiadható lakás maradt a hatalmas metropoliszban.
A legdrasztikusabb lépést pedig a barcelonai városvezetés tervezi meghozni: 2028 év végétől kezdődően teljesen betiltják az Airbnb-t és a rövid távon, turistáknak kiadó lakásokat Barcelonában. Ezzel a lépéssel 10 ezer lakás kerülne vissza az albérleti piacra, lehetséges megoldást kínálva a város súlyos lakhatási válságára és újra elérhető bérleti árakat nyújtva a város központjából kiszoruló helyi lakosoknak.
Hasonlóan szigorú döntést hozhat szeptemberben Terézváros önkormányzata, ha az ott lakók többsége igennel szavaz majd a feltett kérdésre: ,,Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását airbnb-típusú szálláshelyként?”
„A szavazást az Országgyűléstől 2020-ban kapott felhatalmazás alapján bonyolítjuk, amely lehetőséget biztosított arra (és csak arra) az önkormányzatoknak, hogy megszabják, hány napra adható ki egy évben egy szálláshely. A törvény értelmében sem különbséget nem tehetünk a jó (a társasházban lakókkal együttműködő) és a rossz szálláshelyek között, valódi eszközt viszont nem kaptunk ahhoz, hogy ellenőrizzük, egy lakást épp 60, 75 vagy pl. 130 napra adhatnak ki egy évben, ezért a voksoláson a teljes tiltás, illetve a között dönthettek, hogy maradjon-e minden a régiben.” – írta Soproni Tamás polgármester.
A szavazásnak akadnak hangos ellenzői is: helyi ingatlantulajdonosok kampányt indítottak az Airbnb-k védelmében, többek között azzal érvelve, hogy a rövid távon kiadó lakások nyomán rengeteg idegenforgalmi adót szed be a kerület, valamint sok embernek ad munkát és megélhetést az Airbnb-k működtetése, fenntartása, takarítása.
A szavazás kimenetele megjósolhatatlan, de az biztos, hogy az Airbnb esetleges betiltása alaposan megváltoztathatja majd a VI. kerület társadalmi szövetét és hangulatát, valamint érdekes kísérletként és példaként szolgálhat más kerületek és városok számára.
Haberman Dávid – Szabó Krisztián
Címlapkép: Pixabay.com
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLegújabb podcastunkban Kerényi Györggyel, a Szabad Európa újságírójával beszélgetett Fülöp Orsolya és Hont András.
A kivitelező két erősen NER-közeli cég volt, az épület 2 héttel a júliusi átadása után drágult meg majdnem 19 milliárdra „a háborús konfliktus miatt”.
Több száz milliárd forint folyik a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság irányítottnak látszó tenderein át a NER-cégekhez.
Kb. 20 százalékkal alacsonyabb az átlagbérnél a mediánbér, ami megmutatja, hogy a dolgozók felének nettó 360 ezer forintnál alacsonyabb a fizetése.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!