Brüsszel a teherhajók kedvéért kikotortatná a Dunát, a beruházás védett fajokat veszélyeztet

Az EU szeretné, ha a nagy teherszállító hajók többet közlekedhetnének a Dunán, amihez az kell, hogy 2,7 méter méllyé tegyék hazánkban a folyót. A beruházás költsége 6,3 millió euró, amit 85 százalékban az Európai Unió finanszíroz. Nemrég látott napvilágot a fejlesztés stratégiai környezeti vizsgálata, amit március elejéig véleményezhet a lakosság. A mederkotrás védett fajokat, és Natura 2000 területeket érint. A kotrógépek kanalától a mederben élő lassú mozgású fajok egyedeinek esélyük sincs elmenekülniük, a ligeterdők letarolása pedig a madarak fészkelőhelyeit veszélyezteti. A beruházás az emberekre is kihat, ugyanis az ivóvízbázisokat is beszennyezhetik a hajók. 

Támogatási kampány

Elkészült a dunai hajózás fejlesztés program stratégiai környezeti vizsgálata, a beruházás a „magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés előkészítésének kiterjesztése” című projekthez tartozik. A fejlesztésben az Európai Unió is érdekelt fél, a TEN-T a transzeurópai közlekedési hálózat rövidítése, egy közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat, melynek célja, hogy szolgálja az egész európai kontinens közlekedését. A Duna-Majna-Rajna-csatorna 3500 km hosszan az Északi-tengertől a Fekete-tengerig tizenegy európai ország között teremt közvetlen kapcsolatot.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hazai fejlesztés költségvetése 6,3 millió euró, amit 85 százalékban az Európai Unió finanszíroz.

Nem verik nagy dobra a környezetpusztítást

A fejlesztés célja, hogy a teherhajók egy évben a mostaninál több napot közlekedhessenek a Duna magyarországi szakaszán, amihez az kell, hogy 2,7 méter méllyé tegyék hazánkban a Dunát. A beruházás után a 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók évi 300 napon át tudnának közlekedni a folyón.

2018-ban derült ki, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházását az Utiber Közúti Beruházó Kft., a Viziterv Consult Kft. valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tervezheti, nettó 1,3 milliárd forintért. A felmérések szerint a Szob és a Déli országhatár közötti szakaszon összesen 31 helyszínen, összességében közel 52 kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni.

A nemrég közzétett terveket 2021. március 3-ig véleményezheti a lakosság, a tanulmány készítői több verziót is felvázolnak a Duna hajózhatóságának javítása érdekében. Jogszabály rendelkezik a nyilvánosság tájékoztatásáról, véleménynyilvánításának biztosításáról. A későbbiekben az érintett civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és szakhatóságokkal terveznek egyeztetni az ügyben.

A nyilvánosság tájékoztatása online eddig egy NIF által szétküldött sajtóközleményből áll.

A sajtóközlemény meg sem említi, hogy konkrétan milyen természetkárosításra lehet számítani.

Egy link vezet a vizsgálatról szóló dokumentumokhoz, ahol az almappák között lehet rátalálni a „közérthető összefoglalókra”, az egyik 50, a másik pedig 260 oldalas, ezekből kell kibogarászniuk az érdeklődőknek a környezeti hatásokat.

Az EU nagyobb teherhajókat szeretne a Dunán

A munka a Szlovákiában fekvő Szap falu és a déli országhatár közti Duna-szakaszt érinti. A beruházást két nagy részre osztották, a Szap-Szob és a Szob-déli országhatár közötti szakaszokra.

A beavatkozás helyszínei Szob és Budapest között. Forrás: Stratégiai Környezeti Vizsgálat

Az EU több ponton is sürgeti Magyarországot, hogy a nagyobb teherhajók többet közlekedhessenek a Duna magyarországi szakaszán. Jelenleg sem az AGN Egyezményben, sem a 2013-as új Duna Bizottsági ajánlásban előírt hajóút paraméterek nem teljesülnek. Továbbá az EU 2011-es közlekedéspolitikai fehér könyvének az elvárásai között szerepel, hogy 2030-re a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia.

A belvízi hajózásnak viszonylag mérsékelt környezeti hatása van (pl. tonnakilométereként 3,5-szer kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a tehergépjárművek), ezért is fontos szállítási mód.

Tíz éve már elkaszálták a terveket

A Duna hajózhatósági projektje a környezetvédelmi aggályok miatt jelentős késésben van. A tervezés még 2005-ben indult, az uniós hajózásfejlesztési tervek szerint 2014-ig nagy merülésű hajók számára is járhatóvá kellett volna tenni a folyót.

A beruházás ellen akkoriban a WWF Magyarország is felemelte a hangját, 2011-ben a zöldhatóság több, már jogerős környezetvédelmi engedélyt visszavont. 2005-ben került fel az Európai Unió kiemelt közlekedési útvonalai közé a Duna magyarországi szakasza, amely előírja, hogy a folyót az uniós teherhajók számára is használhatóvá kell tenni. A WWF akkor bírálata szerint a medermélyítésekkel az unió csak a nagy hajózási vállalatoknak próbál kedvezni. A szervezet szerint tönkretehetik a Duna-menti természeti értékeket a folyószabályozási munkák, sokan úgy gondolták, hogy “nem a folyót kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz”.

A mostani stratégiai vizsgálat során finomítottak a korábbi terveken, több verziót is felvázoltak, ma már például nem támasztanak szigorúbb követelményeket, mint amire Magyarországot a nemzetközi megállapodások kötelezik.

Védett fajok egyedei pusztulhatnak el

A jelenlegi helyzetben a magyar Duna szakaszon számos hajózási probléma (pl.: szűkület, gázló) nehezíti a mélyebb merülésű áruszállító hajók közlekedését. Több helyen a meder kotrására, további folyószabályozási műtárgyak beépítésére lenne szükség.

Kanalas kotrógép a Dunán. Forrás: Stratégiai Környezeti Vizsgálat

A dokumentum leírja, hogy a tervezett fejlesztés kapcsán ökológiai, természetvédelmi szempontból közvetlen és közvetett, rövid és hosszútávú hatások várhatók. A közvetlen rövid távú hatások a tervezett létesítmények helyfoglalásából, valamint az építési/bontási munkákból adódnak. Közvetlen hosszútávú hatások a hajóforgalom növekedésének (pl. a rendszeresebb zavarás, hullámkeltés) következménye lehet.

Leginkább a vízi gerinctelen, a hal és a madárfajok érintettségével számolnak. A vízben élő fajokat kotrások fenyegetik, vagy a hajók hullámkeltése miatt sérülnek. Ezen kívül a beruházás miatt több faj élőhelyének a jellege is megváltozik, ami már nem lesz alkalmas szaporodó, táplálkozó, vagy fészkelő helynek.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a kotrás során élőhelyek és védett fajok példányai semmisülnének meg.

„Az érintett területeken az üledékkel együtt az itt található vízi puhatestűek egyedeinek várhatóan több mint 80-90%-a időlegesen kikerül a mederből, vagy fizikailag sérül és elpusztul. Az érintett fajok közül a Fagotia daudebartii acicularis és a Theodoxus transversalis Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos és természetvédelmi szempontból védett, értékes faj.”

A rákokra, egyes szitakötőfajokra, védett vízicsigafajokra, egyes halfajokra is hasonló sors vár.

A fakivágások a védett madarakat is érintik

A másik nagy probléma, hogy a Duna mentét és árterét védett területek követik végig. A Duna mellett országos jelentőségű védett természeti területek, Natura 2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei helyezkednek el. Ezeken a területeken számos veszélyeztettet faj él, szerencsére nem mindegyik területet érintik a munkálatok.

Forrás: Stratégiai Környezeti Vizsgálat

„A középvízi meder szegélyében található élőhelyek érintettsége nagyobbrészt csak akkor merül fel, ha a középvízi meder szegélyében tervezett beavatkozást szárazföldről valósítják meg. Ezek jelentős arányban puhafás ligeterdő jellegű élőhelyek, ahol munkaterület igénybevétel esetén a fák eltávolítására lehet szükség.”

A fakivágással potenciálisan érintett területeken számos védett madár fészkel, továbbá ott él az eurázsiai hód, a vidra, és a denevér is.

Az útban lévő zátonyokon pedig ligeterdők vannak, amik jelentős természeti értéket képviselő védett madárfajoknak (például: kis lile és billegető cankó) is fontos fészkelőhelyei. A zátonynövényzet és a két említett madárfaj esetében a várható negatív hatásokok a dokumentum szerint jelentős mértékűek lesznek.

Ráadásul a mederfelületeken kőművek is létesülnek. A várható hatások jellege a kivitelezés során nagyon hasonló a kotráshoz, hiszen a mederfelülethez kötődő és gyors menekülésre képtelen élőlények a kivitelezés során jelentős arányban sérülnek, sok esetben el is pusztulnak.

A dokumentum által javasolt időbeli korlátozások betartása csökkentheti a kipusztítok állatok hosszú sorát.

A beruházás ivóvízbázisokat is veszélyeztet

Az emberi egészség szempontjából alapvető feltétel, hogy a beavatkozások az ivóvízkivétel vízbázisait ne érintsék, a vízminőséget ne rontsák.

„A vízbázisok védőterületén a fedőréteg megbontását eredményező beavatkozások hatására a biokémiai szűrést biztosító hártya megsértése miatt a Dunában lévő szennyezőanyagok közvetlenül a vízadóba juthatnak, és elérhetik a kutakat.”

A projekt a Duna mentén 58 vízbázist érint, ebből 26 távlati, és 32 jelenleg is üzemel. A Duna-menti parti szűrésű vízbázisokból kinyert felszín alatti víz az ország lakosságának majdnem 40 százalékát látja el.

Forrás: Stratégiai Környezeti Vizsgálat

Három vízbázis (Surányi, Tököl-Szigetújfalu, Csepel Halásztelek) esetében a legmagasabb a vízbázis szennyeződés veszélyeztetettsége. Kiemelt figyelmet érdemel még a Szőgyei vízbázis, ahol több jelentős beavatkozás tervezett (pl.: kotrás, vezetőmű, sarkantyú átépítés, másodlagos meder kiépítése, üledék visszabontása).

„Nem csak a hajók üzemanyag-felhasználása jelent állandó szennyezőforrást, amely általában változó vízoldhatóságú mikroszennyezők, kőolajszármazékok jelenlétét okozza, hanem egy esetleges baleset során a teherhajók kiszabadult rakományának vízoldhatóösszetevői is bejuthatnak a víztesten keresztül a parti szűrésű vízbázisokba.”

A halak ivadékait pusztíthatják

A kivitelezést követően 2050-re az érintett Duna-szakaszon a hajóforgalom a hajók számát tekintve mintegy 75 százalékkal bővülhet.

A kedvezőtlen hatások főként a halak ivadékait érintik, melyek nagyobb gyakorisággal tartózkodnak a part menti sekélyebb mederrészeken. A dokumentum szerint célszerű a nagy hullámverést okozó hajók sebességének egyes kritikus szakaszokon történő korlátozása abban az időszakban, amikor az ivadékok még nem képesek a hullámok elől kitérni. Kérdés persze, hogy próbálják ellenőrzik majd, hogy a hajók a kritikus időszakban betartják a sebességkorlátozást.

A program stratégiai környezeti vizsgálatának teljes dokumentációja ITT megtekinthető. A dokumentációhoz kapcsolódó véleményeket a [email protected] e-mail címen várják 2021. március 3-ig.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Teherszállító hajó a Dunán (Forrás: VIKÖTI Mérnök Iroda Kft.)