Bezárás
Környezetpusztítás

Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget

Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.

Támogatási kampány

“A Tihanyi-félsziget teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben Magyarország első tájvédelmi körzetét“– fogalmaz egy  2017-ben Tihany önkormányzata megbízásából készült környezeti tanulmány.  A félsziget ráadásul Natura 2000-es terület, és vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény is védi.

Sőt, az egykori tűzhányóműködésre utaló, ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével Tihany 2003-ban ún. Európa Diplomát kapott: ezzel a kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnöksége alá, amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelkedő. Mindezen túlmenően a Tihanyi-félsziget a “Balaton-felvidéki kultúrtáj” részeként  Világörökségi Várományos Helyszín is.

Azonban úgy tűnik, hogy ez a többszörös védettség sem elég ahhoz, hogy mentesítse a különleges balatoni tájat a nagy környezeti terhelést jelentő luxusberuházásoktól. Júliusban a 444 írt több építkezésről, többek között arról, hogyan hordták el a hegyoldal egy részét egy közel 9 ezer négyzetméteres telken – ahol korábban szőlő, rét és gyümölcsös volt–, hogy ott egy 385 négyzetméteres, “lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épületet” húzzanak fel.

Ez a cikk kitért arra is, hogyan álcázzák papíron esővíztározónak vagy kerti tónak az egyébként Tihany nagy részén nem engedélyezett magán úszómedencéket.

A 444 derítette ki azt is, hogy augusztusban Mészáros Lőrincék több, mint félmilliárd forintért vettek meg Tihanyban egy gyümölcsöst, amin egy “luxusnyaralónak látszó gazdasági épület” van. A lap szerint ezt a területet Eppel Jánostól, az állami autóbeszállító Porsche Hungária ügyvezető igazgatójától vették Mészárosék, akiknek a faluban borászatuk és egy másik nyaralójuk is van. A miniszterelnök kabinetfőnökének volt felesége, Rogán Cecília is vett nyaralót Tihanyban, nem messze Mészárosék “gyümölcsösétől”.

Az Átlátszó stábja szeptemberben járt a helyszínen: ottjártunkkor a védett félsziget Kopasz-hegy nevű részén épül háza – hatalmas daruval – a Matolcsy Ádám és Száraz István köreihez sorolt Somlai Bálint Fülöp érdekeltségének: a RAW Development Beruházássszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft. több közbeszerzési megbízást is elnyert az MNB alapítványaitól. A Cserhegyi dűlőnél már kész háza van, lezárt magánúttal Kőrössy Krisztiánnak, aki az Equilor Befektetési Zrt. intézményi kereskedésért felelős ügyvezető igazgatója. Az Equilor egyik tulajdonosa Szécsényi Bálint, akit Tiborcz Istvánal együtt fotózott le a Magyar Narancs korábban.

Luxusvillák, medencék, óriásdaru a természetvédelmi területen – így épül be a Tihanyi-félsziget from atlatszo.hu on Vimeo.

A tihanyi építkezésekre vonatkozó szabályok kijátszása miatt júliusban feljelentést tett egy ellenzéki országgyűlési képviselő, Kocsis-Cake Olivio. A Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint hamis magánokiratokat használhattak fel egyes építkezések bejelentésénél, vagyis hazudtak a hatóságnak arról, hogy valójában mit építenek, mezőgazdasági épületként feltüntetve azt.

Kocsis-Cake először a Veszprém megyei kormányhivataltól kért tájékoztatást. Ők annyit válaszoltak, hogy 2020. március 1. előtt nem ők voltak az elsőfokú építési hatóság, hanem az önkormányzat, azóta pedig nem adtak ki egyetlen mezőgazdasági épület megépítésére sem engedélyt Tihanyban. Március 1. óta 35 építésügyi vizsgálatot folytattak le a településen, hat tihanyi építkezés esetében eljárást indítottak. Ezek közül egy esetben bontásra kötelezték a tulajdonost, míg öt másik építkezésnél fennmaradási engedélykérelmet kellett az érintetteknek benyújtaniuk.

A képviselő ekkor feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a Veszprém megyei Főügyészségnek címezve. Az ügyészség a rendőrségnek továbbította a feljelentést, de a Veszprémi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya elutasította azt, többek között arra hivatkozva, hogy

“A feljelentés a vélelmezett bűncselekmények – hamis magánokirat felhasználása – megjelölésén és azzal, mint jogszabályokkal kapcsolatos álláspontjának kifejtésén túl érdemi tényállításokat nem tartalamaz. A feljelentésben nem kerülnek nevesítésre, hogy kik azok a személyek, akik olyan bejelentést tettek a hatósághoz, amelyek már megtételük időpontjában is valótlanok voltak, továbbá a feljelentés további részében nem jelöli meg, hogy ki, mikor, hol és milyen magatartással követte el a bűncselekményeket, illetve e megjelölt bűncselekmények hogyan valósultak meg.”

Kocsis-Cake furcsállotta az indoklást. Korábban a Párbeszéd írásbeli kérdéseire válaszolva Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt közölte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal „a Tihanyban megvalósuló fejlesztéseket a község különleges adottságaira, védett természeti terület jellegére tekintettel kiemelt figyelemmel kíséri”; egyébként pedig – a kormány álláspontja szerint – rengeteg új, „országos jelentőségű védett természeti terület létesült” az elmúlt években.

“Az új építési törvény lazításai kedveznek a szabálytalankodóknak, mert az építkezések többségére már nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni. Továbbá, az építés-felügyelet 2015 óta már nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal feladata, messze került a helyiektől. Mire a szabálytalan építmény elleni jogi eljárás az érdemi intézkedés fázisába ér, addigra már kivágták a fákat, letarolták a dombot, és a papíron víztározónak minősített fürdőmedence is elkészült. Az építményeket nem fogják lebontani, legfeljebb bírság fizetésére kötelezhető a jogsértő beruházó. Azonban akármekkora is ez az összeg, a fákat már nem lehet visszavarázsolni, és a tönkretett tájkép is évtizedekre velünk marad”– mondta az Átlátszónak Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület programvezetője.

Horn Gabriella

Drónvideó: Németh Dániel

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom