Bezárás
Környezetpusztítás

Tájseb a Balaton-felvidék szívében – a kormányhivatal titkolózik a kisörspusztai bányáról

Jövőre lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bánya rekultivációja hamarosan időszerű. De, hogy a ma már 112 hektárosra nőtt bánya felszámolása hogyan és miből lesz megoldva, arra sem a kormányhivatal, sem a bányát üzemeltető cég nem válaszol. A rekultivációra félmillió forintot különítettek el.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

“Kicsit Csernobil, de mi már ide születtünk. Lehetetlen eltéveszteni” – így üdvözöl Kisörspusztán egy idős férfi, amikor a közeli bánya felől érdeklődöm. A Balaton-felvidéken járok, Salföld mellett, az Ábrahámhegyi strandtól mindössze 3 kilométerre, északra. Valóban nem lehet eltéveszteni a nemzeti parkban működő bányát, a hatalmas dömper egy pillanat múlva feltűnik a homokos út végén.

Miközben a 20. század elejét idéző – máshol építészeti emlékként óvott – házak között sétálok, alkalmi kísérőm is akad. Vele járjuk végig a szürreális helyszínt. Helyszíni képgalériánkat itt nézheti meg:

Kisörspusztai homokbánya

“Ha jobbra megyünk, ott a temető. A végében pedig a bánya. De igazából, akár merre fordulunk, a bányába ütközünk. Aki tehette, elment innen, aki itt maradt, egy értéktelen házat hagy majd hátra. Senki sem költözik ide” – magyarázza, hozzátéve, ha tehetné, már ő is elment volna, de nincs miből.

A kisörspusztai homokbányát azután kerestem fel, hogy a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság arról írt, a nemzeti parkban működő Kvarc Homokbánya Kft. környezetvédelmi engedélye 2020-ban lejár, a társaság rekultivációs hajlandósága pedig nem túl meggyőző. A kalihirado.hu szerint a külszíni fejtéssel dolgozó cégnek a rekultivációra összesen ötszázezer forint „biztosítékot” írt elő a hatóság. Ami valljuk be, szinte semmire sem elég.

Azt, hogy mekkora részt hasított ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a homokbánya, légifotók mutatják jól. Az 1979-ben, majd 1985-ben készült felvételeket a Budapest Főváros Kormányhivataltól rendeltem meg.

A képeken jól látszik, hogyan nőtt a bánya. A Google Earth képén pedig az is látható, mekkorára nőtt.

A mepar.hu adatai szerint most mintegy 112 hektárt érint a homokbánya, mely a jövőre lejáró környezetvédelmi engedély nélkül be is zárhat. Ennek a területnek a helyreállítására van a hatóság által előírt 500 ezer forint.

Az, hogy gond lehet a bánya felhagyása után, nem újdonság. A Szabadföld már 2014-ben arról írt, hogy a bánya Salföld felé terjeszkedett volna. Akkor a tulajdonos úgy számolt, az újabb területekkel még több homokot bányászhattak volna. De ebből végül – helyi kísérőm szerint, szerencsére – nem lett semmi.

De az sem jó, ami most van. A homok kinyerése miatt hatalmas sebet ütött a cég a tájban, annak eltüntetése embert próbáló feladat.

A területen dolgozó Kvarc-Ásvány Bányászati Kft. 2018-as beszámolója szerint  Salföld 077/9 hrsz-en, vagyis a bánya területén 18,3 millió forintért végeznek tó rekultivációt, ami töredéke a teljes terület helyreállításának. De ugyanennek a területnek, szintén befejezetlen beruházása szerepel a 2016-os beszámolóban is, ott 16 milliós összegben. Ráadásul ez az alig 20 milliós összeg meghaladja a cég éves adózás előtti eredményét is.

A tájseb kérdése turisztikai szempontból sem mellékes. A Balaton-felvidék, a Káli-medence világörökségi cím felé kacsingat, amibe nehezen fér bele egy működő, de még egy magára hagyott külszíni bánya sem.

Hogy pontosan mi lesz a bányával, nem tudni. A környezetvédelmi hatóság szerepét betöltő Veszprém Megyei Kormányhivataltól azt kérdeztük, hogy a bánya működtetésre a társaságnak meddig van engedélye, azt legutóbb milyen döntés alapján és mikor hosszabbították meg, valamint, hogy Balaton-felvidéki Nemzeti Park Veszprém megyei területén ezen kívül hány bánya működik, azoknak meddig van érvényes engedélyük.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Kvarc-Ásvány Bányászati Ipari és Építő-anyaggyártó Kft. bányája kapcsán, a művelés felhagyása utáni időszakra milyen rekultivációs terv készült.

A kormányhivatal konkrét kérdéseinket megkerülve azt válaszolta, “Balatonrendes I. (Kisörsi) homok védnevű bányatelken üzemelő bányaüzemnek jelenleg hatályos kitermelési műszaki üzemi terve van, a tájrendezési terv szerint a végső hasznosítási cél: vizes élőhelyek kialakítása szárazulatokkal. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Veszprém megyei területén ezen kívül 6 bánya működik szintén hatályos engedéllyel.”

Amikor újra elküldtünk a konkrét kérdéseket, arra már nem jött válasz. Ahogy a bányát üzemeltető cégtől sem. Vagyis egyelőre nem tudni, ki, milyen feltételekkel adna engedélyt egy bánya további üzemeltetéséhez.

Segesvári Csaba

Fotó: induló képünk és képgalériánk a szerző felvételei, illetve a galériában van még (fekete-fehér) kép, aminek forrása Budapest Főváros Kormányhivatala

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom