Százhalombattán a kertváros lakói fellázadtak az ötszintes társasház terve ellen

Ezerkétszáz tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze eddig azok a százhalombattai civilek, akik nem akarnak belenyugodni az életüket lakótelepi minőségűvé alakító társasházi beruházásba. A polgármester szerint a lakóknak figyelniük kellett volna, hogy az elmúlt években milyen döntéseket hozott az önkormányzat. Állítólagos rágalmazások és konkrét fenyegetőzések: a 18 ezer lakosú kisvárosban idén elmarad a politikai uborkaszezon.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Németh Juditnak eddig abban merült ki a közügyekben való részvétele, hogy az óvodába hordta-vitte a gyerekét a nem feltétlenül pezsgő közéletéről híres dunamenti település, Százhalombatta kertvárosi negyedében. Május 14. azonban gyökeresen megváltoztatta az életét.

“Sokkot kaptunk”– mondta arról a napról, amikor az érdi építési hatóságtól megkapták a levelet. Először azt hitték, tévedésről lehet szó, a neveket és címeket elvétették. Ebből a levélből – amely az engedélyezési eljárás megindításáról szólt – derült ki, hogy

a csendes kertvárosban, a szomszéd telken 36 lakásos, liftes társasházat húznak fel a közeljövőben.

Az építészmérnök végzettségű, korrózióvédelmi szakmérnökként dolgozó Németh egy csapásra jogszabályokat böngésző, a szomszédokat és a közösséget szervező, aláírásgyűjtő civil aktivistává változott.

A környéken élők teljesen biztosak abban, hogy az ingatlanjaik elértéktelenednek. Az egyik szomszéd azt mondta, ha felépül a társasház, akkor soha többé nem látják a reggel fényeit. Sőt, szinte alig kapnak napfényt ezután. A Radnóti úti sorházban élők – köztük Németh Judit – erkélyére bármikor belátnak az új lakók. Teljesen felfordul az eddig csendesen zajló életük.

A gesztenyefák alatt megsokszorozódik, alighanem elviselhetetlenné válik a forgalom, ha 36 család idetelepül. Ez az utca egyebek mellett már most is óvodákat, boltokat, múzeumot és egészségházat szolgál ki. Minden egy csapásra megváltozik. Németh Juditnak napi 24 órában csaknem minden gondolatát az a szándék köti le, hogy miként harcoljon, tiltakozzon az építkezés ellen.

Tizenhat méter magas házak inváziója?

A polgármester, Vezér Mihály egyszer azt mondta a Gesztenyés úti lakóknak címezve: ha nem tetszett, akkor tetszettek volna szólni.

Százhalombatta polgármestere egy ciklust kivéve 1990 óta betölti ezt a posztot, korábban SZDSZ-es színekben, jelenleg az ÉSZKE, azaz az Értünk Százhalombatta Közéleti Egyesület mezében. Szerinte a lakók, ha fontosnak találták volna, akkor odafigyeltek és észrevehették volna, hogy valami fontos történik a képviselőtestület ülésein, amely a környezetüket közvetlenül érinti.

Az önkormányzat a helyi építési szabályzat módosításaival teremtette meg annak a jogi lehetőségét, hogy az üresen álló telken felhúzzanak egy ötszintes társasházat. Minderről nyilvános előterjesztések alapján a képviselők nyilvános üléseken döntöttek. Május 14-én az érintett háztartások arról kaptak értesítést, hogy az Olvex Kft., az építési beruházó kérelmére megindítják az engedélyezési eljárást.

A százhalombattai Olvex helyi családi tulajdon – jól menő ismert cég, ha nem is kifejezetten a lakásépítés területén: honlapjuk szerint elsősorban olaj- és vegyipari cégeknek nyújtanak mérnöki szolgáltatásokat.

Egyébként 2014-ig állt a helyszínen egy kétszintes épület, amelyben a TIGÁZ ügyfélszolgálata működött. Akkor a forgalom, a jövés-menés miért nem zavarta annyira a környéken lakókat, hogy aláírásgyűjtésre ragadtassák magukat? Az ügyfélszolgálat a 2000-es évek elejéig működött, a kornak megfelelő félfogadási idővel és forgalommal. Utána használaton kívül, üresen állt az elbontásáig.

A polgármester június 17-én a képviselőtestület ülésén beszélt részletesen – és olykor igen indulatosan – arról, hogy milyen ellenérzései vannak a civilek akciójával szemben. A településszerkezet objektív és jogi korlátai miatt Százhalombatta gyakorlatilag megtelt, ezért felfelé kell terjeszkednie, vagyis a kertvárosban ötemeletes házakat kell építeni. “Ellenkező esetben nem tudjuk itthon tartani a családalapító százhalombattai fiatalokat. Ők lakás hiányában kénytelenek elköltözni városunkból. Ha ez a folyamat kialakul, elöregszik városunk, drámaian növekszik az itt élő inaktív, nyugdíjasok aránya.” – írta a testületi ülésről készített tájékoztatójában a polgármester.

A beruházás mellett érvelők szerint a telektől északkeletre fekszik a nyolcvanas évek elején épült Pannónia lakótelep ötszintes házakkal. Ha azokkal nincs gond, akkor mi a probléma a nem messze épülő ötszintes házzal? Egyszerű.

Az érintett területet négy utca zárja körbe, mintegy 25 család él ott. Jelenleg a legmagasabb ház egyemeletes, legfeljebb 6 méter magas. Tipikus családi házas övezet.  Az új társasház e terület közepén 16 méter magas lesz, a közvetlen szomszédoknak megszűnik a családi házak által nyújtott intimitás, nyugalom. Mintha lakótelepre költöznének.

A 2018-ban 143 milliós árbevételt és 3,3 milliós adózott eredményt elért Olvex Kft. ügyvezetője az Átlátszó kérdésére elküldött terjedelmes válaszában hasonló indokok alapján ezt írta: “az általunk tervezett beruházás keretében megvalósuló társasház tökéletesen illeszkedik a városrész történelmi, természeti és környezeti adottságaihoz. Mindezeken túlmenően, a tervezés folyamán maradéktalanul szem előtt tartottuk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK) és a helyi önkormányzatok által kiadott helyi építési szabályzatban (HÉSZ) foglaltakat.”

Egy Gesztenyés úti lakos úgy fogalmazott: a Radnóti utcai sorház afféle természetes határ a két településszerkezeti minőség között – két különböző városnegyedről van szó. Ha az ötszintes ház felépülhet a kertvárosban, akkor ez a 16 méter magas épületek invázióját idézheti elő.

1200 aláírás gyűlt össze 3 hét alatt

A százhalombattai képviselőtestület az ÉSZKE öt, a Fidesz-KDNP három tagjából és egy-egy jobbikos, DK-s és független képviselőből áll.

Vezér Mihály az ÉSZKE jelöltjeként elsöprő többséggel nyerte a polgármesterválasztást 2014-ben. A civilek akciója után a helyzet meglehetősen ellentmondásossá vált: Vezér formálisan egy civil szervezet embere, aki most egy civil kezdeményezés aktivistáit támadja azért, mert civilként működnek: aláírást gyűjtenek, nyílt leveleket fogalmaznak és megszervezik magukat az érdekeik képviseletében.

Az engedélyezési eljárás megindításával párhuzamosan egy másik beruházás kezdődött a Gesztenyés úton. A Puhi-Tárnok Kft. nyerte el azt a közel 200 millió forintos, az önkormányzat által kiírt közbeszerzést, amelynek részeként a Vörösmarty és a Madách út között felújítják az úttestet és a járdát. Helyi források figyelemre méltó egybeesésnek nevezték ezt a fejleményt.

Az ötszintes társasház építésével könnyen az járhat együtt, hogy az ingázó nehézgépjárművek tönkreteszik a frissen aszfaltozott utcát. Június 17-én, a képviselőtestület ülésén Vezér polgármester igyekezett mindenkit megnyugtatni: a beruházó rendbe hozza majd az utcát.

Június utolsó hétvégéjéig, majdnem három hét alatt a Gesztenyés utcaiaknak a HELP (Helyi Lokálpatrióták Egyesülete) segítségével az utcákon és az interneten összesen 1200 aláírást gyűjtöttek.

Ez a szám egy magyarországi 18 ezer fős kisvárosban ennyi idő alatt kiemelkedően jó eredménynek számít.

A HELP egyesület az ellenzéki pártok és helyi civilek ernyőszervezete. Aggodalomra okot adó jel lehet a városvezető számára, hogy a civilek és az egyesület éppen az ő választókerületében indítottak egy eddig igen hatásosnak és eredményesnek bizonyult akciót. Ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy Vezér ismét elindul a polgármesteri székért.

A 33. paragrafus csapdája

A most üresen álló, 1930 négyzetméteres telken 2014-ig a Tiszántúli Gázszolgáltató (Tigáz) kétszintes ügyfélszolgálatának épülete állt. Az ingatlant 2008-ban a Budafok Gyöngye Kft., majd az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vette meg. (A felszámolás alatt álló takarékszövetkezetről legutóbb egy bűnüggyel összefüggésben lehetett olvasni az országos sajtóban, korábban pedig financiális nehézségeikről híresültek el.)

A százhalombattai önkormányzat 2013-ban lett az ingatlan tulajdonosa. A képviselők zárt ülésen 2017. május 30-án döntöttek a telek árverési értékesítéséről, a kikiáltási árat bruttó  40 millió forintban állapították meg. Az önkormányzat végül 2018 nyarán adta el az ingatlant a beruházó Olvex Kft.-nek.

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) évekkel ezelőtt azt írta elő erre az úgynevezett Vt3-as besorolású területre, hogy mindössze szolgálati lakásokat lehet építeni. A HÉSZ 2016-os módosításában a lakásépítésről szóló korlátozó feltétel eltűnt.  A Vt3-as besorolás azt jelenti, hogy 16 méter magas épületet is fel lehet építeni az övezetben.

A “lopakodó” jogalkotás 2017-ben pecsételte meg a Gesztenyés út lakóinak sorsát: a 33. paragrafus kiegészült egy nyolcadik bekezdéssel, amely így rendelkezik: “az építési övezetben lakás korlátlan számban kialakítható”.

A HÉSZ egy fűrészporízűen száraz, nyers, táblázatokkal, településszerkezeti szakkifejezésekkel terhelt, a kívülálló számára nehezen értelmezhető szöveg. Június 17-én, a képviselőtestület ülésén voltak olyan képviselők, akik bevallották: nem tudták, hogy a HÉSZ módosítása ilyen következményekkel jár.

Vezér Mihály polgármester hozzáállása azért teszi alapvetően visszássá a Gesztenyés úti beruházással előállt helyzetet, mert a városvezetőt éppen itt, a 7. körzetben választották meg képviselővé – legutóbb – 2014-ben.

A közvetlenül feltett kérdéseinkre a polgármester a PR-os munkatársával üzenve reagált az Átlátszó olvasóinknak. A kérdésekre nem válaszolt, hanem elküldte a saját, pamfletszerű összefoglalóját a júniusi közgyűlésen elhangzottakról.

Vezér egyebek mellett így fogalmaz: “Mégis, mire jó ez az akció, ha érdemi joghatás kiváltására semmiképpen se? Például: az önkormányzati választásokhoz mozgósításra, ajánlóívek gyűjtésére, használható adatbázis kiépítésére! Politikai hangulatkeltésre a város fejlődése, a fiatalok megtartása ellen.”

Az Olvex Kft. a lakók tájékoztatását firtató kérdésünkre azt válaszolta: noha jogszabály nem írja elő, ennek ellenére a telkek tulajdonosait tájékoztatták az építkezésről. Egy mondattal később azonban az ügyvezető megjegyezte: “az eljárás ezen szakaszában nekem semmilyen információm nincsen a szomszédok/érintettek kilétéről és elérhetőségeiről, ennek megállapítása pedig a jelenleg folyó engedélyeztetési eljárás részét képezi”. A polgármester nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor ismerte meg az ötszintes ház tervét, és tett-e bármilyen kísérletet arra, hogy ezt az információt megossza a Gesztenyés utcában lakókkal.

Vezér június 17-én, a képviselőtestületi ülésen azt mondta, hogy rágalmazás miatt “külön eljárások vannak folyamatban”. Kértük, fejtse ki a kijelentését: azt jelenti, hogy büntetőeljárást kezdeményezett több személy ellen? Megkérdeztük, kiket és mi alapján jelentett fel, de a polgármester nem válaszolt ezekre a kérdésekre sem.

A rágalmazás miatt megindított eljárások belengetése arra utal, hogy a polgármestert és támogatóit fájdalmasan érinti a Gesztenyés úti civilek akciója a közelgő önkormányzati választások előtt. A június 17-i képviselőtestületi ülésen ilyen szavak és kifejezések repkedtek a levegőben: “hergelés”, “aljas”, “koholmány”, “rágalmazások”, “habosítják”, “adatbázis-gyűjtés”, “rögtön ránk rúgják […] az ajtót”, “hangulatkeltés”.

Jönnek a panorámaperek?

Németh Juditék július első napjaiban kapták meg a tájékoztatást az építési hatóság engedélyének kiadásáról. “Természetesen fellebbezünk” – nyilatkozta az Átlátszónak. Ezzel egy roppant bonyolult jogi folyamat kezdődik, önmagában az engedélyeztetési eljárás is meglehetősen összetett. Egyelőre beláthatatlan, hogy a beinduló jogi eljárásoknak mi lehet a vége.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 1997-es kormányrendelet tiltja, hogy egy új építkezés túlzott értékcsökkenést idézzen elő a szomszédos ingatlanokban. A polgármester viszont azt állítja, hogy az érintett ingatlanok értéke növekedett az új övezeti átsorolással. A polgármester állítása, miszerint lehetővé vált a szomszédoknak is öt szintet építeni, egyszerűen blöff, mondta az egyik szomszéd. A családi házban lakóknak nem az a célja, hogy még több szintet építsenek, házaik nem is alkalmasak a felfelé való bővítésre. Egyértelműen értékcsökkenésről beszélnek.

Az sem kizárt, hogy egy úgynevezett panorámaperben tetemes összegű kártérítésért indítsanak eljárást a szomszédok. Ugyanakkor az önkormányzat is reagált a maga módján a civil tiltakozások miatt kialakult helyzetre. “A képviselőtestület – a jogszabályban előírt véleményezési és jóváhagyási menetrend betartásával, a lakossági vélemények figyelembevételével – átfogó felülvizsgálat tárgyává teszi a jelenleg érvényes Helyi Építési Szabályzatot” – olvasható a helyhatóság június 21-én kiadott tájékoztatójában.

Kis Zoltán

Címlapkép: a lakók által készített grafika a tervezett társasházról és a szomszédos ingatlanokról