Tízmilliós fizetési meghagyás Facebook-kommentért a szentendrei befektetőtől

Tízmillió forintot követel fizetési meghagyással a több tízmilliárdos forgalmú energiakereskedő cég, a CYEB szentendrei Facebook-csoportok civil tagjától, az illető kommentjei és posztjai miatt. A CYEB két irodaházat tervez a város Duna-parti részén építeni, ez borzolja a kedélyeket.

---

---

Társadalmi célú hirdetés

„Kötelezett a Facebook internetes portálon a Jogosult jó hírnevét sértő bejegyzéseket tett közzé, majd a Jogosult írásbeli felszólítása ellenére is további jogsértő bejegyzéseket tett közzé, amelyek alkalmasak voltak a Jogosult jó hírnevének a megsértésére, ezért a Jogosultnak sérelem díj iránti igénye keletkezett a kötelezettel szemben.”

Ez áll a „kérelem indokai” rovatban abban a fizetési meghagyásban, amelyet a CYEB Energiakereskedő Kft. kezdeményezett egy székesfehérvári közjegyzőnél augusztus végén a szentendrei Barta Klára ellen. Barta (úgyis mint „kötelezett”) csütörtökön vette kézhez a meghagyást, s nyomban ki is posztolta a lényeget a Szentendre Blogol csoportban.

A CYEB Energiakereskedő Kft. irodaházakat szeretne építeni a szentendrei Postás strand szomszédságában lévő ingatlanára, helyi civilek ez ellen akcióznak, erről már két cikket is írtunk.

A nyilvános közlésekkel szembeni fizetési meghagyásos eljárás mindenesetre több mint szokatlan. Ilyen esetben, még többmilliós elérésű televíziós hírműsorok esetében is a bevett gyakorlat bíróságtól kérni elégtételt, amibe befelér a bocsánatkérés követelése, a sérelemdíj és a kártérítés is.

Csakhogy a bíróságon az bizonyít, aki követel. Jelen esetben a CYEB-nek kéne pontosan megmondania egy perben, hogy melyik poszt vagy komment tartalmaz sértő és valótlan tényállítást. A fizetési meghagyásban a CYEB egyáltalán nem jelölte meg, melyik állításokat is sérelmezi, így csak találgatni tudunk.

A bejegyzéseket és a kommenteket áttekintve mindenesetre semmi olyan állításra nem bukkantunk, ami túlmenne a közéleti vita megengedett keretein.

Azt pedig a NER magatartásmintáit láthatóan jól elsajátító CYEB-nek tudomásul kell vennie, hogy igenis a közéleti vita részét képezi egy ilyen léptékű beruházás.

De ezen túlmenően a perben azt is alá kéne támasztani, hogy még ha valótlanok és sértőek is lennének az állítások, az hogyan is eredményezne a bírói gyakorlatban a súlyosan sértő állításokra rendszerint megítélt összeg sokszorosát kitevő sérelemdíj iránti igényt.

Összevetésül: a választási kampányban a kormánypropaganda által vezető ellenzéki politikusról, tudatosan gyártott álhírek sérelemdíja éppen hogy elérte a milliós nagyságrendet – erről itt cikkeztünk.

A főképp gazdasági természetű elszámolási vitákra kitalált fizetési meghagyásban viszont a követelő fél első körben nem kell hogy bizonyítson, csak kitölt egy közjegyzői formanyomtatványt.

Ha pedig – és itt a csapda – a kötelezett 15 napon belül nem mond ellent a felszólításnak, már jöhet is a végrehajtó.

Ha ellentmondással él, akkor a vita perré alakul, ahol visszaáll a rend: az bizonyít, aki követel. Jogi szakértők szerint a személyiségi jogi jogsérelmek esetében főként azért szokatlan a fizetési meghagyásos eljárás, mert az csak pénz követelésére alkalmas: se bocsánatkérést, se az állítólagosan jogsértő tartalom törlését nem lehet kérni ebben az eljárásban.

Végignézve a „kötelezett” kommentjeit, megkockáztatható a jóslat, hogy nem fog visszavonulót fújni egy közjegyzői papír miatt. A követelt összeg brutalitása azonban alkalmas arra, hogy elbizonytalanítson kevésbé aktivista temperamentumú helyieket, az oldalak adminjairól nem is beszélve. Éppen most, amikor úgy fest, nagy nehezen összeállnak a helyi civilek, hogy közös tiltakozással védjék meg a strandjukat.

Rádi Antónia