Kereshető adatbázist készítettünk a TI által kiperelt, 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról

A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

2017 márciusában a Transparency International Magyarország (TI) jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben. A korrupcióellenes szervezet a TAO-adatok nyilvánosságáért perelte a tárcákat, melyeknek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adniuk, hogy mely sportszervezetek melyik cégektől mekkora összegű támogatást kaptak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az EMMI felülvizsgálatot kért az ítélet ellen, de 2017 októberében a Kúria is a TI javára ítélt, és kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz. Ezzel hosszú ideje tartó vita végére került pont, mert a kormány a TAO-rendszer 2011-es bevezetése óta azt állította, hogy a TAO nem közpénz, és titkolták a kapcsolódó adatokat.

Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, amelynek lényege, hogy a cégek az adójuk egy részét látványcsapatsport-egyesületeknek (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) ajánlhatják fel, és ennyivel kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz (itthon ezt évekig tagadták), minden kapcsolódó adat nyilvános lesz (nem lett), és az utánpótlást támogatják vele (közben stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, és profi játékosok fizetései lettek belőle). Végül 2017-ben az ítélőtábla és a Kúria is kimondta, hogy a TAO közvetett állami támogatás, mert az ország adóbevételeit csökkenti. Vagyis közpénz, és ezért a nyilvánosságra tartoznak az adatok.

A Kúria ítélete után hónapokkal, 2018 elején az EMMI apránként és kereshetetlen formátumban adta át a TI-nak a kért TAO-határozatokat, amelyek tartalmazzák, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi pénzt adtak 2011 és 2016 között.

A korábbi feldolgozási kísérletek során kiderült, hogy a kiperelt több tízezer oldalnyi adat manuális feldolgozása mennyiségi korlátokba ütközik, ezért 2018 őszén a TI az Átlátszó rendelkezésére bocsátotta az EMMI-től kapott dokumentumokat, amelyekből Szedlák Ádám szakértő kereshető adatbázist készített egy szövegfelismerő program segítségével.

A TI által kiperelt, és az Átlátszó által feldolgozott TAO-adatok a taokereso.hu honlapon elérhetők.

Szűrhetünk közöttük cég, település, sportág vagy egyesület szerint, és készítettünk néhány keresőgombot is a – majd vélhetően legnépszerűbb – lekérdezéseknek: Felcsút, Puskás Akadémia, FTC, Veszprém, Videoton, OTP, Telekom.

Tao-kereső

Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.

A keresett szó beírása, vagy a fix keresőgombok megnyomása után megjelenik az oldalon, hogy hány találat van a megadott szóra a dokumentumokban. Láthatóvá válnak a keresett szót tartalmazó TAO-papírok releváns részei is, egy-egy irat nevére kattintva pedig megnyílik és átböngészhető az egész dokumentum.

Kereshető adatbázist készítettünk a 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról from atlatszo.hu on Vimeo.

Hatalmas munka volt az adatbázis elkészítése

Az EMMI-től kapott dokumentumok feldolgozásáról, és az így létrejött keresőről Szedlák Ádám a következőképpen számolt be: „Az adatbázis létrehozásához rengeteg munkát végeztünk, amire egy használható formátumban megkapott adatbázis esetében szükség sem lett volna.

A PDF-formátumban elérhetővé tett dokumentumok visszadigitalizálása mindig jár némi veszteséggel. A karakterfelismerő szoftver (Abbyy Finereader) helyükre tudja forgatni a ferde sorokat, újra tudja alkotni a táblázatokat, de egy felismerhetetlenné fénymásolt szövegrészlettel, hivatalos pecséttel felülütött, iktatószámmal felülírt dokumentummal, amit esetenként a lefűzőmappa füleivel és a nemzetiszín szalaggal együtt szkenneltek be, csak a mágia bír(na) el.

A feladatot nehezítette az adatbázis mérete. Az EMMI-től durván 8 gigabájtnyi adatot kaptunk, ez a szövegfelismerés és munka közben 38 gigabájtosra hízott – optimalizálni lehetett volna a fájlok méretén, de fontosabb volt a gyors munka -, ami szöveggé konvertálva 509 megabájtot foglal el.

Azt, hogy hány oldalnyi szövegünk van, megbecsülni is felesleges. A nagyságrendet segít meghatározni, hogy tudjuk, 510 fájlt kaptunk, amelyek átlagosan 150-200 oldalasok. Akad pár 4-10 oldalas dokumentum is, de százas nagyságrendben találtunk 400 oldalnál is hosszabb anyagokat. És ebből mennyi az értékes? Kétoldalanként két sor, amiből kiderül, hogy melyik évben milyen cég mennyi TAO-pénzt adott melyik sportegyesületnek.

A szövegfelismerés nem százszázalékos pontossága miatt ezt érdemes két helyen is ellenőrizni. Ha egy érdekes adatot találunk a szöveges formátumú adatbázisban, akkor a részleteket a PDF-ből kell hozzáolvasni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem idézünk pontatlan adatokat.”

Felcsútnak többszáz milliót adtak állami cégek

Az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.

A most publikált adatbázis elkészülte után kigyűjtöttük belőle, hogy kik és mennyi TAO-pénzt adtak Felcsútnak 2011 és 2016 között. Nincs nagy meglepetés: állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába.

A 2011/12-es idényben az állami tulajdonú MMBF Földgáztároló Zrt. volt a legbőkezűbb szponzor közel 255 millió forinttal, de adott 250-et Simicska Lajos Közgépje, egy ahhoz köthető környezetvédelmi cég 240-et, valamint 161 és 92 milliót a részben állami tulajdonú MOL Nyrt. két leányvállalata.

A 2012/13-as szezonban Felcsútra került TAO-pénzek valamiért nincsenek benne az EMMI-től kapott dokumentumokban, s ezáltal az adatbázisban sem szerepelnek.

A 2013/14-es idényben azonban a MOL 693 millió forintot, két leányvállalata 297 és 198 milliót, a közbeszerzésbajnok Duna Aszfalt 99 milliót, az Erzsébet-utalványokat forgalmazó állami cég 92 milliót, az OTP egyik leánycége közel 68 milliót, a Mészáros Lőrinc nevét viselő, szintén többszörös tendergyőztes Mészáros és Mészáros Kft. közel 40 milliót, Orbán Viktor édesapjának cége pedig 34,5 millió forint közpénzt adott a felcsúti focira.

A 2014/15-ös szezonban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 671 millió forintot, a Szíjj résztulajdonában lévő Hódút Freeway Kft. 238 milliót, és az akkor még csak Szíjjhez köthető, de ma már birtokában lévő Tief Terra Kft. 67 millió forint TAO-támogatást adott Felcsútnak. Emellett a MOL leányvállalata 605 millió forintot, az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. 278 milliót, Mészáros Lőrinc építőcége 183 milliót, a miniszterelnök édesapjának Dolomit Kft.-je pedig közel 109 millió forint közpénzt irányított a Puskás Akadémiához.

A 2015/16-os idényben a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül érkezett Felcsútra 544,5 millió forint, Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord Kft. pedig 39,6 milliót küldött. Emellett Szíjj László barátjának és üzlettársának, Varga Károlynak egyik cége, a szintén sok közbeszerzést nyerő Hódút adott 445,5 milliót, a szintén Varga érdekeltségébe tartozó Vakond Kft. és Magyar Vakond Kft. pedig 191 és 29,7 milliót. A Dolomit Kft.-től ebben az idényben 99 millió forint érkezett.

Arról már 2018 nyarán, az MLSZ-től kiperelt TAO-papírok alapján beszámoltunk, hogy ez a tendencia folytatódott a 2016/17-es és a 2017/18-as idényben is: akkor is állami és kormányközeli cégek tolták a pénzt Felcsútra és a többi NER-kedvenc focicsapatnak is.

Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába.

Mire jó a most publikált adatbázis?

TAO-támogatást nem csak futballklubok, hanem más látványcsapatsport-egyesületek is kaphatnak. A TI által az EMMI-től kiperelt, és az Átlátszó által kereshetővé tett dokumentumok sem kizárólag a focira vonatkoznak: megtalálhatóak köztük a különböző jégkorong, kézilabda, kosárlabda és vízilabda csapatoknak juttatott TAO-pénzek adatai is.

Az adatbázisban lehet keresni sportág, egyesület, település és cégnév alapján is.

Pár gombnyomás után kiderül, hogy adott falu/város kézi-, kosár-, hoki-, póló- vagy focicsapatának melyik cégek mennyi pénzt adtak; vagy egy bizonyos cég milyen kluboknak mekkora összegű TAO-t juttatott.

Bízunk benne, hogy újságírók és a sport vagy közügyek iránt érdeklődő civilek, helyi lakosok is aktívan keresgélni fognak a közzétett dokumentumokban, és sok érdekes információt találnak az adatbázis segítségével.

Tao-kereső

Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontjának átadó ünnepségén 2018. október 13-án (fotó: kormany.hu)