Hiába várják a nagykőrösiek a csatornapénz második részét karácsony előtt

Elérhető közelségbe került, hogy a nagykőrösi ingatlantulajdonosok hozzájussanak a csatornapénz második részletéhez – a település fideszes polgármesterét kész helyzet elé  állították. Az elszámolási eljárást befejezték, a víziközmű-társulat mégsem szűnik meg. Tovább tart a huzavona arról, hogy kinek kell kifizetnie a csatornapénz második, negyvenezer forintos részletét.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Társadalmi célú hirdetés

Szorult helyzetbe került Nagykőrös polgármestere, a fideszes Czira Szabolcs, miután a helyi csatornarendszert tető alá hozó közmű társulat elnöke nyilatkozatot intézett a helyi önkormányzat képviselőihez. Értesülésünk szerint a levél egyebek mellett azt tartalmazza, hogy álláspontjuk szerint nincs jogi akadálya annak, hogy az önkormányzat fizesse ki a helyi ingatlantulajdonosoknak a visszajáró csatornapénzt.

Nagykőrös nem először kerül a hírekbe az ország mintegy két tucat települését érintő csatornaügyi viták sajátos helyi fejleményeivel. Nagykőrös volt az a hely, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt először büntetőeljárás indult – igaz, később meg is szűnt. A nagyjából 24 ezer lakost számláló Pest megyei város szennyvízelvezetési programjával kapcsolatos problémák elsőként érték el az országos politikát:  Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek kellett elmennie Nagykörösre, hogy csillapítsa a kiéleződött konfliktust.

A Nagykőrösieknek sikerült elsőként rákényszeríteni a csatornatársulás vezetőit a lakosság által befizetett önrész egy bizonyos hányadának visszafizetésére.

Az első körben 5000 nagykőrösi család 98 ezer forintot kapott vissza. Most állítólag 200 millió forint áll rendelkezésre, a helyi lakosok ebből kaphatnák meg a második részletet. Az ingatlantulajdonosok azért tartják jogosnak a követelésüket, mert az utólag elnyert uniós és hazai költségvetési támogatások révén gyakorlatilag feleslegesen fizették be a csatornázási önrészt. Vagyis valójában a nagykőrösieknek a csatornázás egy fillérjükbe került.

Azért teljesen szokatlan a nagykőrösi csatornázási csikicsuki, mert az ország több településéhez képest itt megváltoztak a szerepek. Az általában önkormányzati  érdekeltségű küldöttekkel feltöltött víziközmű-társulatok vezetősége és az önkormányzatok máshol rendre egységesen ellent állnak a lakosok követeléseinek. Nagykőrösön viszont tavasszal szabályos nyilatkozatháború robbant ki a polgármester és a társulat elnöke között.

Míg másutt arra megy ki a játék, hogy az elszámolás halogatásával visszatartsák a pénzt, a Pest megyei településen a társulat minél hamarabb meg akart szabadulni a lakossági pénzmaradványtól. Senki nem vitatja, hogy a pénz visszajár, de a jelek szerint visszafizetés terhét a polgármester és a társulat elnöke egymásra szerette volna tolni.

A társulat elnöke, Körtvélyesi Sándor akkor tette a jogi lehetőségről szóló nyilatkozatát, amikor a csatornaberuházás elszámolása a rövidesen véget ér. November végén a társulat úgy szűnt volna meg, hogy 200 millió forint maradt a kasszában. Egy helyi csatornaügyi aktivista, Zágráb Nándor “A pénzt visszajár” nevű oldala azt írja, hogy a 200 milliót a társulat már átutalta az önkormányzatnak.

Körtvélyesi a nyilatkozatával kész helyzet elé állította az egykori politikai szövetséges polgármestert. A képviselőtestület november 7-i ülésén Czira polgármester azt mondta: a társulat maradványpénze bekerül a költségvetésébe, de az önkormányzatnak “nincs jogosítványa, hogy a megkapott pénzt visszaadja az embereknek”.

Karácsony előtt, a fűtési szezon beindulásával a polgármester elutasító álláspontja akár rosszul is jöhet a Fidesz megítélésének szűk egy évvel az önkormányzati választások előtt. Ennek ellenére a víziközmű-társulat hétfő délelőtt tizenegy órára összehívott küldöttgyűlésén a küldöttek többsége leszavazta a napirendet. A társulat így nem döntött a megszűnéséről. A küldöttgyűlésen megjelent Czira és a jegyző, ők értesülésünk szerint amellett érveltek, hogy a társulat fizesse vissza a pénzmaradványt a nagykőrösi ingatlantulajdonosoknak.

A vízgazdálkodásról szóló törvényben és kormányrendeletben nincs olyan rendelkezés, amely kizárná a visszafizetést. A kormányrendelet mindössze annyit ír a társulat megszűnéséről, hogy az önkormányzatnak kell átutalni a megmaradt lakossági pénzt, amelyet elkülönített számlán kell kezelni, továbbá “a települési önkormányzat csak az átvett vagyon és a hozzá befizetett érdekeltségi hozzájárulás erejéig felel a társulat megszűnéséig keletkezett, de később felmerülő követelésekért.”

Czira Szabolcs polgármestert írásban kérdeztük, mi a véleménye a társulat elnökének jogi álláspontjáról, illetve arról, hogy ha támogatja a visszafizetést, akkor azt milyen módon látja kivitelezhetőnek. A fideszes polgármester mindeddig nem válaszolt, így azt az információt sem erősítette meg, hogy megérkezett az önkormányzathoz a 200 millió forint.

A társulat puccsszerű életben tartásával egyelőre beláthatatlan, hogy a nagykőrösiek mikor jutnak a csatornapénz második részére. Egyes vélekedések szerint a kényszertörlést elrendelő cégbíróság tehet pontot az ügy végére. Az megjósolhatatlan, hogy a jogvita mennyi ideig húzódik el.

Enyingen 200 ezer forintot fizettek vissza

A csatornaügyi viták jó része jellemzően arról szól, hogy az önkormányzatok és a beruházást tető alá hozó szervezetek hogyan próbálják elterelni a figyelmet a szabályszegéseikről és a túlköltekezésükről, hogyan hallgatnak el lényeges dolgokat és milyen légből kapott indokokkal halogatják az elszámolási eljárások megindítását.

Az enyingi beruházás története azért emelkedik ki ebből a sivár mezőnyből, mert itt mintha minden eleve rendben ment volna. A képlet itt is ugyanaz, mint a többi csatornázási történetben: jelentős uniós költségvetési támogatást kapott a beruházás, miután a lakosok befizették vagy részletekben fizetni kezdték az önrészt. Enying esetében annyi az eltérés, hogy az úthálózat fejlesztésére is sikerült támogatást elnyerniük, így nem költötték jogellenesen a csatornázásra beszedett pénz útépítésre.

Ebből a pénzből a település összes vízelvezetési problémáját meg tudták volna oldani. Ám másként cselekedtek. Más települések vezetőivel szemben nem hallgatták el, hogy jelentős pénzeket nyertek. Mint a független polgármester egyik nyilatkozatából kiderül: megkérdezték a helyieket.

„857 válasz jött vissza, ezek 93 százaléka arról szólt, hogy a megmaradt pénzt ne költsük el, inkább fizessük vissza a lakosságnak” – nyilatkozta Viplak Tibor polgármester a megyei lap online kiadásának.

A víziközmű-társulat 2016. májusi közgyűlésén úgy döntöttek: 280 ezer forintról 82 ezer forintra szállítják le az önrészt, és júniusban megkezdik a visszafizetéseket.

Kis Zoltán

A címlapkép illusztráció. A kép forrása: Facebook