Hetek óta vágják a fákat a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen – drónvideón a pusztítás

Az érintett állami szereplők: a nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint minden rendben van – a helyiek szerint viszont ilyen-olyan indokokkal immár húsz éve tempósan fogy az erdő a természetvédelmi területen: ha nem is méretre, de a megmaradt fák mennyiségét tekintve mindenképp. Videóriport.

Társadalmi célú hirdetés

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Veszprémtől néhány kilométerre található védett szentgáli tiszafás nemcsak a Bakony, de az ország egyik ritkasága: sehol máshol nem találni ilyen kiterjedésű természetes állományt. Feltehetőleg ezért is aggódnak a tiszafákért a területen illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai.

Álláspontjuk szerint két tényező akadályozza a tiszafák megfelelő növekedését és szaporodását: egyrészt a szarvasok és az őzek lerágják az „újulatot”, vagyis az utánpótlást jelentő csemetéket, másrészt a bükk- és más lombos fák – amelyek árnyékában egyébként jól érzik magukat a tiszafák – annyira „zárnak”, hogy ez már gátolja a tiszafaállomány növekedését.

Logikusan a két problémára az a megoldás, hogy a területet kezelő erdészet kicsit megritkítja a magasan záródó lombkoronájú faállományt, hogy több fény jusson a lassan növő, alacsonyabb tiszafáknak, a vadakat pedig kerítéssel próbálja távol tartani.

A helyiek szerint viszont valami nem stimmel a dologban: egyrészt naponta látják, hogy irdatlan mennyiségű fát szednek ki az erdőből, másrészt a kerítésprojektet fölöslegesnek és károsnak tartják.

Vadkerítés ugyanis eddig is volt – igaz, némileg alacsonyabb -, ráadásul az erdőgazdaság egy lényegében hibátlan kerítést bont most el, hogy aztán mellette kivágja az összes nagyobb, dőléstávolságban lévő fát, majd építsen egy ugyanolyan kerítést.

A drónfelvételen jól látszik, hogy a védett terület észak-északkeleti oldalán ráadásul vagy 100-150 méterre a kerítéstől is tarra vágták a domboldalt, amit végképp nehéz a kerítés védelmével magyarázni.

Hetek óta vágják a fákat a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen – drónvideón a pusztítás from atlatszo.hu on Vimeo.

A projekttel kapcsolatos kérdéseinkre a területet kezelő Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (VERGA Zrt.) gyorsan és kimerítően válaszolt, de azt a válaszokból nem tudtuk meg, hogy a tarvágásra, meg az egész kerítéscserére miért volt szükség. Hiszen arra a kérdésre, hogy a meglevő kerítésben keletkező károkat hogyan kezelik, maga az erdészet írja, hogy heti rendszerességgel ellenőrzik a teljes szakaszt, és ahol szükséges, azonnal javítják.

Informálisan azt tudtuk meg a projektet ismerőktől, hogy a nemzeti park akarta leginkább a kerítéscserét, mert aggódnak a tiszafák utánpótlásáért. Az erdészet viszont csak úgy vállalta a munkát, hogy a projekt 15 milliós költségét kompenzálhassa a kitermelt fa árából.

Akárhogy is, az állami tulajdonú VERGA Zrt. tavalyi árbevétele 2,6 milliárd volt, az adózott eredménye 136 millió – ebből azért futhatta volna a kerítés 15 milliós költségére. (Az erdészet álláspontját az üggyel kapcsolatban itt lehet elolvasni.)

A VERGA Zrt. szerint minden az erdőtervben előírtak alapján zajlik, hat hektár területről összesen 1600 köbméter fát fognak kivágni. Cikkünk megjelenéséig a területért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem válaszolt a projekttel kapcsolatos kérdéseinkre, amint megkapjuk a választ, közöljük.

Becker András – Németh Dániel