Továbbra is veszteséges, az elmúlt egy évben 10 napon járt utasok nélkül a felcsúti kisvasút

A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2015-ben az Átlátszó elsőként írta meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Tavaly kipereltük az uniós pályázatot az NGM-től, és több cikkben foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal.

A felcsúti kisvasút 2016. április 30-án indult el első útjára. A helyi stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő járatra 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el, és 7 napon utasok nélkül jártak a vonatok. 2017 tavaszán aztán meglódult az utasforgalom: tavaly május eleje és június vége között gyakori volt a napi 100-600 eladott jegy. Emiatt voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de összességében 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig még így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.

Kíváncsiak voltunk a friss számokra, ezért júliusban egy újabb közadatigénylésben kikértük a kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), hogy 2017. július 1. és 2018. június 30. között mennyi bevétel származott a jegyértékesítésből, és mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)

A FUNA válasza szerint az elmúlt egy évben a jegyeladásból 17,8 millió forint bevétel származott, a működtetés viszont 26 millió forintba került. Tehát 8,2 millió forint veszteséget termelt ebben az időszakban a kisvasút. Ez pont a duplája annak a 4,1 millió forint mínusznak, amennyit a működése első 14 hónapjában hozott össze a kirándulóvonat.

A számokhoz az alábbi kiegészítést fűzte a FUNA:

„A bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból fedezi [az alapítvány]. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb  ágazatokhoz. Megtérülése csak hosszabb távon képzelhető el.”

Bár 2017 júliusában Lázár János is a hosszú távú megtérüléssel érvelt, ez egyelőre nem látszik:

2016. április 30-i indulása óta 2018. június végéig összesen 12,3 millió forint veszteséget termelt a miniszterelnök hobbivonata.

Adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk, hogy naponta hány jegyet adtak el, és naponta hány vonat közlekedett 2017. július 1. és 2018. június 30. között.

A FUNA megküldte ezeket az adatokat is. A táblázat szerint az elmúlt egy évben

• összesen 31.898 jegyet adtak el
• a legtöbb jegy, 1.500 darab 2017. december 2-án, a háromnapos Mikulás-ünnepség középső napján fogyott (a másik két Mikulás-napon 870 és 1.200 db)
• ahogy korábban, most is feltűnő, hogy legtöbbször 0-ra végződik az eladott jegyek száma: mindössze egyszer volt nem kerek végződésű jegyeladás (148 db), a többi mind tízzel osztható
• 2018 májusában és júniusában összesen 10 napon utasok nélkül jártak a vonatok

Címlapkép: Máthé Zoltán/MTI