Bezárás
A helység kalapácsa

Tízmilliókért vásárolnak jóindulatot maguknak vidéki önkormányzatok a megyei napilapoknál

Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.

Évtizedes gyakorlat Magyarországon, hogy a vidéki önkormányzatok pénzzel támogatják a megyei lapot. Havonta néhány százezer forintért egy-másfél oldalt vásárolnak; a szerződéseket általában fél-egy évre kötik, ami így nem rendszeres, még ha nem is kiemelkedően magas bevételt jelent a lapoknak.

Ezzel az önkormányzatok egyszerre vásárolnak felületet saját üzeneteik számára és – kimondva vagy kimondatlanul – megvásárolják a lap jóindulatát. Van, hogy utóbbit egyenesen szerződésbe is foglalják: 2014-ben kiderült, hogy az Eger városa és a Heves Megyei Hírlap született megállapodás alapján a város havi 234 ezer forintért nem csak egy oldalnyi PR-cikket kap, hanem a lapnak a pénzért cserébe tilos az önkormányzat „ jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.”

Baranya megye: a Dunántúli Napló nem zsarol, de kevésbé kritikus a bőkezű városokkal

Baranya megyében évtizedek óta vásárolnak az önkormányzatok oldalakat a Pécsett szerkesztett, jelenleg a Mediaworks kiadóhoz tartozó Dunántúli Naplóban. Ezek az oldalak szinte mindig arról szóltak, hogy milyen sikereket ért el adott település, s erről az önkormányzat vezetői nyilatkoztak a lapnak.

A polgármesterek tulajdonképpen azért fizettek az újságnak, hogy elmondhassák: minden rendben van, s amíg ez a vezetés marad, lesz is.

Az internet térnyerésével viszont a településvezetők már az önkormányzat honlapján is önreklámozhatnak, így kevésbé van szükség arra, hogy a megyei lapban fonjanak saját fejük fölé glóriát.

Ennek ellenére azért továbbra is rendelnek 2-6 havonta egy vagy fél oldalt a baranyai városok a Naplóban, s ennek az is célja, hogy a megyei lap újságírói kevésbé legyenek kritikusak a településsel és irányítóival.

Ezt több polgármester is elismerte, ugyanakkor arról egyikük se számolt be, hogy a lap bármiféle módon zsarolta volna őket az adakozásért. Mellesleg a reklámízű oldalak ára 150-250 ezer forint, ami egyik várost sem vágja falhoz.

Hogy az elmúlt évben mennyi bevétele származott ebből a Naplónak, a lap vezetői érdeklődésünkre nem kívánták elárulni. 2018-ban a szokásosnál kevesebb városoldal jelent meg eddig a lapban, ezt valószínűleg az magyarázza, hogy a hirdetésszervezők lazíthattak, hisz az újság tele volt a választási kampány idején a kormány – információink szerint – lényegesen több pénzt hozó hirdetéseivel. Februárban például az egész oldalas Soros-ellenes hirdetés átlagosan kétnaponta jelent meg a lapban, s olyan reklámoldal, ami azt állította, hogy „Magyarország erősödik” kilencszer fért be a Naplóba.

Ugyanakkor a nem fideszes polgármesterek közül egyre több fontolgatja, hogy lemond a Naplótól megrendelt oldalakról. Egyikük azzal indokolta ezt, hogy a Napló már nem egy megyei lap, hanem Fidesz-újság, s őt undorítja az újság politikai elfogultsága, ellenzék-lejárató kampánya.

A másik azért nem akar hirdetni az újságban, mert szerinte már alig olvassák a lapban megjelent cikkeket. A rendszerváltáskor még 100 ezer fogyott el a napilapból, az ezredforduló táján feleannyi, jelenleg talán 16 ezer.

Ebből a kormány által vezényelt hivatalok és intézmények vesznek meg legalább kétezret, s a Napló olvasóinak 90 százaléka – állítja a név nélkül megszólaló polgármester – nyugdíjas, akik alapvetően azért veszik meg az újságot, hogy megnézzék a halálozási híreket.

Székesfehérváron heti egy oldalt vett a helyi politika

A Székesfehérváron nyomtatott médiumként egyeduralkodó, jelenleg szintén a Mészáros-féle Mediaworkshöz tartozó Fejér Megyei Hírlapban 2014-ben kezdtek feltünedezni újszerű, egyoldalas tartalmak, az oldal alján külön jelzett impresszum szerint ezeket nem a szerkesztőség munkatársai írták. A Fehérvár Plusz néven futó oldalakat az önkormányzati fenntartású, a városi tévét, az egyik helyi rádiót, online hírportált és hetente megjelenő „városi újságot” magába foglaló hírharsona-komplexum, a Fehérvár Médiacentrum jegyezte.

Az FMH szerkesztői 2014 elején kapták meg az új feladatot. Az erről tartott megbeszélésen az FMH akkori operatív főszerkesztője, a 2017 nyarán nyugdíjba küldött Elekes András, a FMC jelenlegi ügyvezetője, Hagymásy András, valamint Nagy Zoltán Péter, a Médiacentrum lapjának főszerkesztője is részt vett. Utóbbit egyébként 2017 őszén a Hírlaphoz főszerkesztő-helyettesnek nevezte ki a Mediaworks-vezetés, rá fél évre pedig a főszerkesztői széket is megkapta.

A fent említett feladat pedig egyszerű: a lapot akkor tulajdonló Pannon Lapok Társasága és a fehérvári önkormányzat között született megállapodás értelmében ezentúl szerdánként megjelenik a városi „külön tartalom”.

Ezek az oldalak kezdetben inkább a városvezetés által propagálni kívánt események kreatívjai voltak. Később azonban az azokat beharangozó, elragadtatott hangvételű cikkek, vagy a lapban egyébként korábban kritikus felhanggal megjelent „lakossági panaszok”, vagy közügyek egyfajta tompításaként született „tényfeltárások” is sorra kerültek, az FMC szerzőinek tollából.

Például ha a Hírlap újságírója egy, a lakosoknak kellemetlenséget okozó útfelbontásról írt a lapban, akkor a következő FMC-s külön oldalakon biztosan érkezett a reakció a rekonstrukciót éltető írás formájában.

A felületen már kezdettől az az alap megállapodás sem teljesült, miszerint a Fehérvár Plusz – nevéhez méltóan – ne konkurenciát, hanem többletet jelentsen, azaz olyan eseményekről tudósítsanak, amelyek a FMH-ban egyébként nem jelennek meg.

A megállapodás része volt, hogy publicisztika ne jelenjen meg, de ez sem így történt, sőt: a megjelentetett jegyzetek a PLT-lapokban 2016-tól egyre erősebben a nemzeti identitás, migránsellenesség narratívába tagozódva a politikailag elvárt attitűdöt helyezték középpontba. A publicisztikákra ráadásul nem volt módja reagálni az olvasónak, az olvasói leveleknek ugyanis a külön oldal nem adott felületet.

2016-tól ismét kizárólag városi események kreatív blokkjaira, tehát egyértelmű reklámra használta fel az önkormányzat a rendszeres egy oldalt, szöveges írások már nem jelentek meg rajta.

Kivételt jelentett az az Orbán Viktor-interjú, amelyet egy helyi gyáravatón készített az egyik társlap kormánykötődésű munkatársa, s amit az akkori Hírlap-főszerkesztő a „sima” lapban nem engedett lehozni – végül a város által fizetett Fehérvár Plusz oldalon lehetett elolvasni.

2017-től megszűnt az oldal heti rendszeressége. Azóta csak akkor jelent meg, ha valamilyen fontos városi eseményt kellett reklámozni. Ilyen kivétel volt, mikor az önkormányzattól telefonáltak a laphoz, hogy L. Simon László beszédet mondott az Aba Novák-kiállítás megnyitóján, s azt mindenképpen a külön oldalon kell lehozni.

Ami az oldalak finanszírozását illeti: a Fejér Megyei Hírlapban listaáron egymillióba került volna egy ilyen oldal, de az önkormányzattal természetesen keretmegállapodást kötött a PLT, így a város kedvezményesebben juthatott hozzá az értékes felülethez.

És ez nem csak Fehérváron volt gyakorlat: a PLT-lapokban 2015-2017 között rendszeresen látott napvilágot a hévízi, vagy a zalaegerszegi önkormányzat turisztikai cégének cikkekbe burkolt hirdetéscsomagja. A különösen nagy értékű, 100 milliós keretmegállapodásokat pedig három részre bontották a PLT-nél, így az önkormányzat elkerülhette a közbeszereztetést.

Volt olyan eset is, amikor a PLT „beszélte rá” a fehérvári városvezetést, hogy vásároljon példányszámot és azokat juttassák el a nem előfizetői háztartásokba is, mondván: a város így kitűnően, minél szélesebb körben propagálhatja fontos közlendőit az állampolgároknak.

Valójában ez 2016 végén az egyik PLT-s ügyvezető magánakciója volt, aki, mint a lapcsoport eladásának egyik kitalálója, szeretett volna magas példányszámot felmutatni a reménybeli új vevő, a Mediaworks felé.

A fehérvári önkormányzat lépre is ment, így az akkori adventi időszakban kétszer látott napvilágot a cikkekkel felturbózott propagandamelléklet. Miután az önkormányzat mindkét esetben 30-35 ezer újságot vett meg a kiadótól, ez a szám rendesen megdobta az éves példányszámadatokat is.

Aggályos volt az is, hogy kezdetben nem egyértelműsítették: nem szerkesztőségi tartalomról, hanem reklámról van szó.

Néhány hónap múlva azonban a központi szerkesztőség észbe kapott és „újradizájnolta” a felületet, így az impresszumba már felkerültek az FMC felelősei és szerzői is.

Az utóbbiak által írt cikkeknek is volt előzménye, hiszen a Nagy Zoltán Péter által szerkesztett önkormányzati újság hasábjain korábban már találkozhattak ezekkel az olvasók, így legtöbbször csak átemelni és kissé átfazonírozni kellett az írásokat és mehettek a FMH-ba.

Információink szerint ez a gyakorlat 2018-ban is élő, mert bár idén még egyetlen ilyen oldal sem jelent meg a megyei napilapban, de városházi hírek szerint ennek az az oka, hogy még nem zárult le az ide vágó közbeszereztetés.

Kiskunfélegyháza: heves vita után 2,5 milliót kapott a Petőfi Népe

Kiskunfélegyháza képviselő-testülete áprilisban döntött arról, hogy 2018 május 1. és december 31. közötti ismét havi fél „városoldalt” vásárol a 2016 óta a Mediaworkshöz tartozó megyei lapban, a Petőfi Népében. Mindezért összesen 2,540,000 forintot fizet a város Mészáros Lőrinc lapjának.

A félegyházi önkormányzatnál ez mondhatni régi hagyomány, a képviselő-testület már 2004-ben is heves vitákat folytatott arról, szükség van-e arra, hogy a város külön fizessen azért, hogy írjon róla a megyei lap. Az önkormányzat honlapján fellelhető költségvetési dokumentumok szerint 2008-ban hatszázezer forintot, 2015-ben 1,3 milliót, 2016-ban 1,5 millió forintot költött a város a Petőfi Népére.

Félegyháza volt egyébként az a város, amely 2016-ban úgy döntött: a Pesti Srácok kérésére 1,270,000 forintot fizet a jobboldali weblapnak „Kiskunfélegyháza és térsége tudósítási területre történő kiterjesztésének megvalósításához.”

Mivel 2016 óta a Petőfi Népe is Mészáros Lőrincé, a támogatás megszavazása idén nem zajlott vita nélkül. Az április 26-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy jobbikos és szocialista képviselők heves kirohanásokat intéztek a lap ellen.

„Hazugság, hazugság hátán.  Egyik szennylap a másiktól veszi át a gyalázkodást, az okádást, elnézést a szóhasználatért, mert ez nem más és Önök ezt támogatják, Önök ezt a szekeret tolják” kezdte Kollár László jobbikos képviselő, aki sérelmezte, hogy a megyei lap nem tudósít ellenzéki eseményekről.

A szocialista Horváth Tamás azt emelte ki, hogy Mészáros Lőrinc a város által fizetett 2,5 millió forintot számításai szerint tíz perc alatt megkeresi, így Kiskunfélegyháza igazán fordíthatná a pénzt hasznosabb célokra is.

Csányi József polgármester szerint „egyetlen egy megyei napilapunk van, amiben meg tudunk jelenni, ahol a Félegyházán történt dolgokról tudunk írni.” A Lezsák Sándor-féle Nemzeti Fórum soraiba tartozó Csányi szerint „soha nem pártpolitikai dolgokat jelentettünk meg. Az, hogy az újság egyéb más hasábjain, milyen hirdetés, milyen dolog jelenik meg, nem hiszem, hogy Kiskunfélegyháza Önkormányzatának vagy a félegyháziaknak a dolga.”

Kapus Krisztián egykori fideszes polgármester azt vetette fel: ha a város nem fizet a Petőfi Népének, a lap nem fogja tudni finanszírozni a heti egy tematikus Kiskunfélegyháza-oldalt, és hogy tulajdonképpen a lap félegyházi újságírójának fizetésének egy részét is a város támogatásából fizetik. Fontos: ez nem a város által megvásárolt havi fél oldal, hanem a keddenként megjelenő tematikus, a város ügyeivel foglalkozó oldal.

Kiskunfélegyházán egyébként van saját városi lap is: 2017-ben az önkormányzat 22 milliót költött a Félegyházi Hírlapra, illetve két-kétmillió forintot kapott a két helyi rádió, a Sirius és a Smile. A több mint két évtizede működő Siriust a télen vette meg Andy Vajna és lett a Rádió 1 hálózatának tagja, aminek részleteiről és következményeiről az Átlátszó is beszámolt.

A Mediaworksnek jól megy az önkormányzatok támogatása nélkül is

Arról nincs szó ma már, hogy a Mediaworks ne tudna finanszírozni önkormányzati támogatás nélkül egy újságírói helyet. A cég 2016 őszén került Mészáros Lőrinchez és ekkor még veszteséges évet zárt.

Ám tavaly már szárnyalt: az Átlátszó június elején írta meg, hogy egy év alatt 4,1 milliárd forinttal nőtt a cég bevétele, így 2017-ben már 20,4 milliárd folyt be a céghez. A 2016-os 2,4 milliárd forintos veszteség pedig nyereségbe fordult, a tavalyi évet már 4,3 milliárd forint profittal zárta a Mediaworks.

Az is kiderült: a Mediaworks nem az olvasóknál, hanem a hirdetési piacon tarolt. Míg 2016-ban 2,8 milliárd forint hirdetési bevétel jutott a cégcsoportnak, addig ez 2017-re 8,2 milliárd forintra nőtt.

A vidéki sajtót egyébként tavaly vették át teljes egészében a Fidesz-közeli üzletemberek: a Vajna-féle Lapcom, a Mészáros-féle Mediaworks, és a Népszabadság hóhéraként elhíresült osztrák üzletemberhez, Heinrich Pecinához került Russmedia/Inform Média kezében van az összes megyei lap. A biznisz pedig – köszönhetően az állami hirdetéseknek – virágzik.

Szeged: Botka szakított a vajnásított Délmagyarországgal

A szegedi önkormányzat és a tulajdonában álló cégek hosszú éveken át jelentették meg a közleményeiket a megyei lapban, a Délmagyarországban. Ám amikor Andy Vajna megvette a lapot kiadó Lapcomot, a szocialista polgármester szakított az újsággal és a hirdetések ezentúl az önkormányzat által kiadott helyi lapban, a Szegedi Tükörben jelennek majd meg – adta hírül a magyarnarancs.hu tavaly év végén.

A magyarnarancs.hu hiába kérdezett rá a szegedi városvezetésnél, hogy mennyit költöttek a Délmagyarországban, nem kapott választ. A cikk azt írja: a helyi legendák szerint Botkáék évi félmilliárdot költöttek, ám a valóságban 15-20 milliós összegről lehet szó.

Az írásból az is kiderül, hogy Szegeden csavaros a médiahelyzet: a Szegedi Tükör egy része évek óta a Délmagyarország szerkesztőségében készült, a lap munkatársai írták a cikkek egy részét. Az önkormányzat 2014-ben közel 13 millió forintot fizetett ki a Lapcomnak az újság elkészítéséért és nyomtatásáért, míg az önkormányzattól kikért szerződések 2007 és 2015 között összesen több mint 86 millió forintról szólnak.

Szakértő: az ötlet jó, csak Magyarországon rosszul csinálják

„Nem ördögtől való dolog” ha egy önkormányzat időnként városi mellékletet vagy oldalt jelentet meg a megyei lapban, mondta el az Átlátszónak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Ám ahhoz, hogy ez a gyakorlat elfogadható legyen, bizonyos feltételnek is teljesülnie kellene. Az egyik ilyen, hogy a támogatott oldalak készítésének transzparensnek kell lennie: látszódnia kell, ki fizeti ezeket az oldalakat, és annak is, hogy ki írja és szerkeszti.

Fontos lenne az is, hogy egy ilyen oldal valóban a közvélemény számára fontos információkkal szolgáljon, és ne csak az önkormányzat propaganda-felülete legyen.

Urbán Ágnes szerint emellett fontos arra is figyelni, hogy az önkormányzat ne szórja a pénzt feleslegesen: ha egy város egyébként is fenntart egy helyi lapot, amelyet minden lakos postaládájába bedobnak, akkor indokolatlan pénzszórás még a helyi lapban is felületet vásárolni. Márpedig szinte minden önkormányzat fenntart egy ingyenes helyi újságot is.

Szerzők: Ungár Tamás – Molnár Marcella – Kőműves Anita

Infografika: Bátorfy Attila

A kiemelt képen a Fejér Megyei Hírlap önkormányzati támogatással megjelentetett egyik oldala látható.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom