A falvakban a közmunkaprogram hozott százezerszám szavazatokat a Fidesznek

Nemcsak a kistelepülések legszegényebbjei, de a falusi középosztály is hálás Orbán Viktornak a tömeges közmunkáért. A tudatos félelemgerjesztés és a választási ajándékként osztogatott Erzsébet-utalvány pedig végképp a Fidesz felé fordította a kistelepülések lakóit. Ungár Tamás riportja az ország egyik legszegényebb régiójából.

Hoffmann Antal 2013-ban megjósolta, hogy a közmunka-program a Fidesznek félmilliónál is több szavazatot hoz majd. Hoffmann a Baranya megyei Bezedek községben nőtt fel, később építésztechnikusként dolgozott, majd a rendszerváltás után sikeres vállalkozó volt Pécsen. 1998-ban, már nyugdíjasként, gyerekkori barátai kérésére elindult és nyert szülőfalujában a polgármester-választáson. Ezt követően 16 éven át fizetést nem kérve irányította, kiterjedt kapcsolatai révén látványosan szépítette a 260 lelkes Bezedeket.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hoffmann 2013 őszén azért hívott fel, hogy elmondja: az évtizedek óta állástalan vagy csak rövid ideig foglalkoztatott bezedekiek örülnek a közmunkának. Hozzátette: egy évvel korábban a falu közfoglalkoztatottjai még háborogtak a kényszerűnek érzett és rosszul fizetett közmunka miatt, ám 10-15 hónap elteltével sokan rájöttek, hogy ez az állás – ha nem is főnyeremény – számos előnnyel jár, és kifejezetten hálásak a kormánynak.

Így lett a korábban utált közmunka általános siker a falvakban

A polgármester hívására elmentem Bezedekre és a szomszédos dél-baranyai falvakba, és több tucatnyi közmunkással beszélgettem. Szinte valamennyien Hoffmann szavait erősítették. Elmondták, hogy számtalanszor „becsapta őket az élet”. A közelben állást találni a rendszerváltáskor megszűnt üzemek és téeszek egykori betanított- és segédmunkásainak általában reménytelen volt, az átképzési tanfolyamokon tanított szakmákról pedig beigazolódott, hogy azokkal elhelyezkedni sehol sem lehet. Így azok nem nekik hoztak megélhetést, hanem a haszontalan oktatást adó vállalkozásoknak.

Visszatérő panasz volt, hogy ha egy cég mégis munkát ajánlott, akkor az egy-két év után bedőlt. Előfordult, hogy a vállalkozások csak addig alkalmazták az állástalanokat, amíg kaptak utánuk bértámogatást, ezt követően vagy leépítésre kerültek, vagy a piaci helyzetre hivatkozva csökkentették a bérüket. Esetleg nem állták már a buszbérlet árát, s így nem érte meg ingázni, hisz ezzel a minimálbérnél is kevesebb lett a tiszta jövedelmük.

Egyébként a cégek minimálbérre jelentették be őket – nemegyszer csak hatórás munkaidőre -, s ami afölött, „zsebbe” járt volna, azt gyakran nem, vagy csak részben fizették ki. Ráadásul az alkalmazók időnként nem fizették a tébét és a nyugdíjjárulékot. Sok cégnél a munkakörülmények is csapnivalók voltak, munkaruhát pedig szinte sehol se adtak.

A kudarcok miatt a kevés iskolával rendelkező falusi állástalanok már nem is igen kerestek maguknak munkát, inkább napszámot vállaltak.

Aztán jött a teljes foglalkoztatást ígérő közmunkaprogram, aminek eleinte kevesen örültek, hisz a napi nyolc óráért fizetett 49 ezer forint roppant kicsi pénznek számított. Ám a közmunkában nem kellett megszakadni (a napszámban néha igen), s a fizetés mindig pontosan megérkezett a számlájukra.

Ennyi pénzt addig 15-18 napi alkalmi munkával kerestek meg, az egész évet tekintve azonban többségüknek nem jött össze ennyi napszám havonta. Jól jött, hogy a közmunkások kaptak az önkormányzat általuk megművelt kertjéből krumplit, hagymát, zöldségeket, s ha több pénzt akartak, akkor a hétvégeken még vállaltak 4-8 nap alkalmi munkát, amiből összejött 15-30 ezer forint, így a korábbi napszámoskereset másfél-kétszeresét összehozták.

Mindannyian azt ismételgették, hogy lehetne több a bérük, ám stabilabb lett családjuk pénzügyi helyzete, mint korábban, amikor csak 2-3 hónapig volt közmunka, s az év nagyobb felében segélyre szorultak. Ezért egyre inkább szimpatizálni kezdtek az Orbán-kormánnyal.

A fentiek okán vélte úgy a bezedeki polgármester, hogy a 250-300 ezer közmunkás és az ő felnőtt családtagjaik többsége a következő választáson a Fideszre szavaz. De nemcsak ők, mondta Hoffmann, hanem azok is, akik lenézték az állástalanokat, s akiket bosszantott, hogy a munkanélküliek 5-10 vagy akár 15-20 éve főként szociális segélyből élnek.

A több évtizedes munkaviszonnyal nyugdíjazott idősek és a faluból városba ingázó, szintén nem túl jól fizetett munkavállalók a közfoglalkoztatást úgy fogták fel, hogy Orbán végre dologra fogta az állástalanokat, s ez valamiféle elégtételt jelentett számukra.

A 2014-es és a 2018-as parlamenti választás egyértelműen azt bizonyította, hogy Hoffmann Antal prognózisa maradéktalanul bejött. A közmunkára utalt falvakban a helybéliek döntő, néhol túlnyomó többsége a Fidesz-KDNP pártszövetségre voksolt.

Zsarolás sem volt

Az ellenzéki politikusok és újságok sűrűn hangoztatták, hogy a közmunkások meg vannak félemlítve, azért szavaznak a Fideszre. Ez azonban a jelek szerint nem igaz. Az elmúlt napokban megkerestem több olyan falut, ahol létkérdés a közmunka. Az érintettekkel beszélgetve elmondható, hogy a közfoglalkoztatottak és családtagjaik nem azért támogatták a Fideszt, mert a párt emberei megzsarolták őket, hanem azért, mert attól féltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor – akárcsak 2010 előtt – újra kevesebben jutnak közmunkához.

„Örülünk, hogy van közmunka, ezért itt sokan szavaztak a Fideszre” – mondta a 900 lelkes Királyegyházán a 49 esztendős Kovács Jánosné. A szabadban végzett munkáktól erősen lepirult asszony elmondta, hogy egykor az Elcoteq-ben dolgozott, ám 2011-ben a finn tulajdonban lévő elektronikai cég pécsi üzemét bezárták. Utána hiába keresett munkát. Ha mégis talált, akkor nem volt olyan busz, amivel elfogadható idő alatt eljutott volna a munkába, s onnan haza. (A 6-7 ezer embert foglalkoztató Elcoteq bérelt buszokat küldött a dolgozóiért a baranyai falvakba.)

Kovácsné nem vállalja, hogy havi 100 ezer forintért naponta 12-13 órát távol legyen, inkább kiegyezik a közmunka biztosította 60 ezer forintos keresettel. Férje kamionos, s a házaspár négy gyermeke már felnőtt, így az asszony azért is vállalta a közmunkát, mert nem akart tétlenkedni. És mert ez az alkalmazás biztosítja az egészségügyi ellátást, és közelebb viszi őt a nyugdíjhoz.

A szomszédos falvakban, Gyöngyfán, Magyarmecskén, Magyartelken a közmunkásokat faggatva hasonló válaszokat kaptam.

Találkoztam több olyan közmunkással, aki 40-50 évesen belenyugodott, hogy ő ebből a státuszból megy majd nyugdíjba.

Sőt, olyannal is, aki úgy gondolta, az iskolát hamarosan befejező gyermeke számára egyfajta perspektíva a közmunka, legalább is addig, amíg a Fidesz van kormányon, mert a többi párt aligha fordítana ennyi pénzt a közfoglalkoztatásra.

Amíg nem volt közmunka, néha lopni kellett

A csak romák lakta, 400 lelkes Gilvánfán is hálásak a közmunkások a kormánynak. Ám ha valamelyikük állást kap, akkor ez a hála gyorsan olvadni kezd.

Az 55 esztendős Orsós Sándor is évekig közmunkás volt, ám két hónapja állása van egy pécsi karbantartó cégnél, s ott, ha vállal némi túlórát, akár 170-180 ezer forintot is megkeres. Orsósék öt gyereket neveltek fel, a párnak tizenkét unokája van, így a nagyapának lesz kire költeni hirtelen megugrott jövedelmét. Főleg, hogy a férfi gyermekei is közmunkára szorulnak.

„Nagyon haragszom a politikusokra! – fakad ki a férfi. – Hogy gondolják, hogy családos ember meg tud élni 60 ezer forintból?! Az semmi! Nem közmunka kellene, hanem olyan állások, amiből jut mindenre.”

Egy perccel később viszont elismeri, hogy amikor ő volt közmunkás, örült annak is: „Hogyne örültem volna?! Hét éve nem volt elég közmunka, ezért csak a húszezer forintos segélyem volt. Mit tehettem, lopnom kellett, hogy együnk. Becsuktak 13 hónapra. De ha az ember gyereke éhezik, akkor igenis lopni kell. A börtön után közmunkás lettem, és többé nem loptam. Az már óriási különbség volt, hogy húszezer helyett ötvenet kaptam.”

Hogy beszélgetünk, egyre népesebb társaság vesz minket körbe, s ők igazat adnak Orsós Sándornak abban, hogy a közmunka csekélyke fizetése már elég ahhoz, hogy az ember ne kényszerüljön a lopásra.

Bűnszövetkezet?

A gyöngyfai Németh István tajtékzik, amikor szóba hozom neki a közmunka-program szavazást befolyásoló hatását. A 67 esztendős férfi nyugdíjas, de tart nyolc tehenet, s a jószágok tejéből készített negyvenféle sajttal piacozik. Némethet 2014 októberében megválasztották faluja polgármesterévé, ám ő három hónappal később lemondott.

Az volt a terve, hogy néhány falubelijét elindítja a mezőgazdasági kistermelő pályán. Mindehhez megtalálta a forrást is, ám két hónap után azzal szembesült, hogy a kiszemelt gyöngyfaiak egyike se akarja feladni a biztos közmunkát a bizonytalan termelői jövőért.

Emellett azt látta, hogy a 140 lelkes község negyven közmunkása alig dolgozik. Lemondása előzményeit ekképp idézi fel:

„Sose találtam őket a munkahelyükön, s amikor kiszámoltuk, hogy egy ember mennyi árkot tisztít meg naponta, akkor kijött hét centi. Azt mondtam erre, hogy nem írom alá a jelenléti ívüket meg a teljesítményigazolásukat, mert ha megteszem, akkor okiratot hamisítok, és hűtlen módon bánok az állami forrásokkal. Ezért inkább lemondtam a polgármesterségről.”

A lépés nagy visszhangot váltott ki, ám egy polgármester sem követte Némethet. Pedig a faluvezetők is tudták, hogy a közmunka értéket nem hoz létre. Mikor megkérdeztem őket erről, elmondták többen, hogy

egy önkormányzati kertészet eladott terményekből származó bevétele a ráfordításnak alig 5-10 százaléka, s egy profi parkgondozó cég 4-5 emberrel megcsinálja azt, amit 40-50, a köztereket gondozó közmunkás.

„Azt, hogy a közmunkának nincs értéke, a közmunkások is tudják, és Orbán Viktor is tudja – állítja Németh István. – Nem igaz, hogy a közmunkások azért szavaznak Orbánra, mert hálásak a miniszterelnöknek, azért szavaznak rá, mert mindannyian tagjai egy bűnszövetkezetnek, s abból nem lehet kibeszélni. Azt játsszák, hogy munka folyik, holott nincs értékelhető munka, megszavazzák Orbánt, ő meg a saját érdekében tovább finanszírozza a semmittevést.”

Németh szélsőségesnek tűnő megközelítésében talán annak is szerepe van, hogy a férfi kisgazda színekben – a nincstelen, de elszánt falusiaknak kistermelői jövőt ígérve – elindult az idei parlamenti választáson a szigetvári körzetben, ám be kellett érje a voksok 0,18 százalékával. Saját falujában is csak három szavazatot kapott, míg a Fidesz-KDNP jelöltjét a helyiek 78 százaléka ikszelte be.

A migráns-propaganda és a nyugdíjkiegészítés tette fel a pontot az i-re

Noha a közmunka sokat hozott a Fidesznek a kistelepüléseken, az általam kérdezett falusi választók azt is bevallották, hogy rájuk sokkal erősebben hatott a migránsok iránt táplált félelem. A közszolgálati tévéből és rádióból tájékozódó emberek kétely nélkül elhitték, hogy az országot elárasztják a máskultúrájú menekültek, ha nem marad a Fidesz hatalmon.

Ugyancsak erősen hatott a megszólalók szerint a választásra időzített, 10 ezer forintos nyugdíjpótlék és a 12 ezer forintos fűtési hozzájárulás.

Egy idős férfi Királyegyházán azt ismételgette, hogy Gyurcsány elvette a 13. havi nyugdíjat, bezzeg Orbán adott tízezret. Mikor megkérdeztem, hogy ha a gazdaság teljesítménye annyira jó, mint ahogy Orbán Viktor állítja, akkor a kormány miért nem adta vissza a 13. havit? „Mert a Gyurcsány elvette” – felelte az idős ember.

Dél-Baranyában vannak olyan falvak, ahol hosszú ideje működnek kormányfüggetlen, konzervatív és liberális eszmei alapon álló civil szervezetek, amelyek sikeres jogsegélyszolgálatot és tanodát tartanak fenn. Utóbbiból halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jutnak el a szakmatanulásig, az érettségiig és a diplomáig.

Bár e szervezetek direkten nem politizálnak, a faluban mindenki tudja róluk, hogy merőben másképp vélekednek a világról, mint amit a kormánypropaganda harsog. Néhol már húsz éve jelen vannak ezek a szervezetek, s a helybéliek nagy tisztelettel övezik segítőiket. Ennek ellenére, ezek a civil körök nemigen módosították a falusi emberek választói magatartását, hisz ahol ezek az egyesületek ott vannak, ott is 70 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz április 8-án.

Ungár Tamás (Pécs)

Kapcsolódó cikkeink az országgyűlési választásról

A szegregátumokban működik a kormánypropaganda: a vidéki romák többsége a Fideszre fog szavazni

Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz

Kúriai végzés mondja ki, hogy Pécsen választási csalás történt április 8-án

A magyar sajtó, a magyar vidék, a magyar választó és Magyarország

Itt a lista – olvasóink szerint ezek a kamupártok csaltak az aláírásaikkal

Fideszes kampánykiadvány lett a helyi önkormányzatok által finanszírozott regionális magazinból