Ezotéria-hívő moszkovita bankár a rezsim zsoldjában – Lázár menti meg a Kogart tulajdonosát?

Kovács Gábor bankár és Lázár János kancelláriaminiszter - Fotó: kormany.hu
Kovács Gábor bankár és Lázár János kancelláriaminiszter - Fotó: kormany.hu

 

Remek viszonyt épített ki az utóbbi években Lázár János kancelláriaminiszterrel dél-alföldi földije, Kovács Gábor bankár, akinek feleségétől jócskán túlárazott festményeket vásárolt a minap a Miniszterelnökség. Kovács egy újabb NER-túlélő: politikai kapcsolatait és vagyonát a Horn-kormány idején alapozta meg. Szülőfalujába, Kakasszékre indiai deekshaenergia-központot tervezett – hódmezővásárhelyi önkormányzati hátszéllel.

 

800x500_
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka: 18516641-1-42

 

Kovács Gábor Lázár János Mészáros Lőrince – ez a mondás járja műkincskereskedő-körökben. Még ha így fogalmazni túlzás is, az biztos, hogy az utóbbi pár évben szépen felpörgött a kapcsolat a NER és a Bankár Holding, illetve a Kogart műkincsgyűjtemény révén közismert pénzember között.

Ráadásul éppen akkor teljesedett ki az új barátság, amikor úgy tűnt, Kovácsnak leáldozóban a szerencsecsillaga. Valaha a gazdagember-listák első harmadában jegyezték, az utóbbi években azonban hátrébb szorult. A Napi Gazdaság tavalyi kiadványában például a 88. helyen szerepelt a százból. Vagyonát akkor 8,9 milliárd forintra becsülték. Kérdés, bekerül-e egyáltalán az idei top 100-ba.

Cégcsoportja műemléki ingatlanai egy részét már kiárusította, a maradékot milliárdos banki jelzálog terheli. Az Andrássy úti Kogart Ház palotáját például összesen több mint négymilliárd értékben, ebből 3,5 milliárd forint egyetemleges keretbiztosíték.

Kovács fontosabb üzletei az állammal a közelmúltból:

 

Sopronbánfalvi kolostor

 

banfalva
Fotó: www.banfalvakolostor.hu

 

Látatlanban vette meg a Bankár-csoport az egykori karmelita kolostorépületet – ezt maga Kovács mondta el a 24.hu-n megnézhető videóban. A rendfőnök hívta, éppen aznap, amikor a Kogart Házat átadták, hogy a rend eladná az épületegyüttest, s Kovács lecsapott a lehetőségre. A kolostort 45 százalékban a Norvég Alap segítségével, 1,2 milliárd forintból parádésan felújították, és meditációs központként kívánták üzemeltetni a spiritualitásra fogékony üzletemberek számára.

A számítás azonban nem jött be, a kolostort tulajdonló és üzemeltető cég is veszteséges lett. 2015-ben túladtak az ingatlanon, a vevő a magyar állam volt. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a két céggel összesen több mint százmillió forintos veszteséget örökölt (2015-ös adat). Kihelyezett kormányülést mindenesetre már tartottak a kolostorban. A tulajdonos céget pedig megtették a fertődi Eszterháza Központ utódának.

Ha az üzletmenet ebben az esetben nem is igazolta az utat, a spirituális megközelítés egy ideje nem idegen a cégcsoporttól. A sopronbánfalvi kolostorüzemeltetőt még a bankáros időkben, 2011-2013-ban Karsai Gábor filozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola volt rektora vezette, aki egy időben a Bankár Holding vezérigazgató-helyettese is volt. A fentebb linkelt videóban ő is megszólal, egyebek mellett a döntéshozatal és a „megfelelő lelki, szellemi közeg” összefüggéseiről is szót ejt.

Karsai távozása után is megmaradt a spiritualitás fontossága. Forrásaink szerint azonban a buddhista kötődés helyett az indiai gyökerű, energiaátadással, meditációval foglalkozó Oneness közösség elveinek befolyása figyelhető meg. A Kogartba címzett, a részleteket firtató kérdéssorunkra reagálva Kovács Gábor személyesen jelentkezett telefonon, s meglehetősen sarkos stílusban utasította vissza, hogy úgymond a magánügyeiről beszéljen. Azt tette egyértelművé, hogy „nem tagja indiai szektának”.

 

Ybl-villa, Budakeszi út

 

ybl
Fotó: www.helyszinforum.hu

 

Kalandos előéletű ékszerdobozt szerzett a Bankár-csoport cége 2008-ban. Az ingatlan valaha Szunai Miklós üzletember, Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester bizalmasa és horvátországi nyaralójának résztulajdonosa érdekeltsége volt, majd egy állami pénzből kitömött alapítvány ígért ide regionális televíziót. A kuratórium maga volt a népi-urbánus megbékélés. A kurátorok között feltűnt Vízi E. Szilveszter, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós és Csoóri Sándor is. A tévéből mégsem lett semmi, az ingatlant visszavette az állam. Majd, egy rövid ingatlanbankos kitérő után érkezett Kovácsék cége 2008-ban.

A magyar állam tavaly év végén, a két ünnep között vásárolta meg (vissza) a Budakeszi úti neoreneszánsz palotát. A december 20-i kormányhatározat 1,4 milliárd forintot különített el erre célra, igaz, az épületet ingóságokkal együtt tervezték megvenni.

 

Kiállítóterem a Várkert Bazárban

A kormányzati presztízsberuházásként felújított műemlékben kapott helyet Kovács alapítványának kiállítása is. A részletekről Házi Katalin, a Kogart Ház Kft. ügyvezetője ezt válaszolta érdeklődésünkre:

„A Várkert Bazár testőrpalotájában a Várgondnoksággal kötött 3 évre szóló együttműködési megállapodás értelmében közösen valósít meg a két fél képzőművészeti kiállításokat. Az Alapítvány az egyes kiállításokhoz szükséges szakmai szervezést, az installációk megvalósítását, a kiállítások építési és bontási feladatait látja el.”

Az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-től közérdekű adatigénylésben kértük a Kogart-féle szerződés részleteit – főképp, hogy mit fizetnek Kovácsék a közpénz-milliárdokból felújított közintézmény használatáért -, ha megérkeznek az adatok, közöljük.

 

Festményeladás a Miniszterelnökségnek

Öt darab festményt, három, XVIII-XIX. századi magyar festő több művét vásárolta meg nettó 282 millió forintért a Miniszterelnökség Kovács feleségétől, Kalmár Tímeától. Az Átlátszónak nyilatkozó szakember által legkeresettebbnek mondott Ligeti Antal munkáiért szerencsés esetben 10-30 millió forintot adnak aukciókon. K. Spányi Bélát „nem jegyzik a komoly művészek között” ítélete szerint, legfeljebb 1-2 millió forintért ütik le a munkáit. Bogdány Jakab képei érhetik a legtöbbet, de őt nehezebb beárazni, mert munkái csak elvétve bukkannak fel árverésen.

Vagyis a legmerészebb számítások szerint is 150 millió körül ki lehetett volna hozni az üzletet. Föltéve, hogy ezek a képek elengedhetetlenül szükségesek a budai Várban épülő kancellária falaira.

 

Állami támogatás a Kogart Alapítványak

2014-ben kormányhatározat született arról, hogy az államnak keresnie kell megfelelő belvárosi ingatlant (esetleg többet), amit a Kogart Alapítvány használatába ad, ezen felül 2015-2017-ben évente 200 millió forintot is juttat majd a működtetésre. Egy évvel később azt is előírták, hogy ezt a pénzt ingatlankijelöléstől függetlenül is megkapja a Kogart.

Mindehhez képest csak szép gesztus, hogy Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó nyitotta meg 2013-ban a Kogart tihanyi kiállítótermét, illetve hogy Kovács tavaly megkapta a magyar érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.

Holott Kovács előéletéből nem feltétlenül következik, hogy keblére öleli őt az Orbán-rezsim. Ő maga állítólag szűk körben úgy szokott indokolni, hogy mi sem mutatja jobban a függetlenségét, mint hogy mindenkivel jóban van.

 

Devizaspekuláns az IMO-ról

Érdekes sztorival indította 2000-ben megjelent, a Bankár Holding tevékenységét bemutató háromrészes riport-sorozatát az Élet és Irodalom. E szerint a Horn-kormány regnálásakor, 1995-ben számos pénzember tett fel jelentős téteket a forint erős gyengülésére, ez alapozta meg az évekkel korábban létrehozott Bankár Kft. vagyonát is. Aki ugyanis a forint ellen spekulált, remekül járt a Bokros-csomag bevezetésével.

Azt azonban akkor mindkét érintett cáfolta, hogy Nagy Sándor, az MSZP és az MSZOSZ szakszervezet 2015-ben elhunyt egykori befolyásos politikusa, volt miniszterelnökségi államtitkár súgott volna Kovácsnak. Nagy és Kovács jó viszonya ugyanakkor lekövethető a Bankár-cégek történetében. Kovács birodalma pénzt tolt például a Nagy által gründolt szociközeli társadalomkutatóba, a Trend/Prognózis Rt.-be. Így tettek amúgy más, akkor balra sorolt nagyvállalatok, például a Wallis és a Globex is, ezt a nyomtatott HVG 1996-os cikkéből tudhatjuk.

A Bankár-cégek amúgy is előszeretettel foglalkoztattak korábbi/leendő politikai potentátokat. Felügyelőbizottsági sportállást kapott például Medgyessy Péter (1994-1995-ben), vagy éppen az Antall-kormány külgazdasági minisztere, Kádár Béla (1996-1998).

Az évek során átláthatatlanul szövevényessé terebélyesedett Bankár-csoport első cége 1989-ben jött létre, az alapító Kovács akkori élettársa, Kovácsics Ágnes volt. Kovács ekkor épp Londonba tartott, hogy a Citibank ottani kelet-európai régiófelelőse legyen.

Ekkor már ismert volt a bankvilágban. A volt szovjet blokk országainak királyképzőjét, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetét (IMO) végezte. Hazatérvén 1980-ban az MNB devizainkasszó részlegén helyezkedett el, nem sokkal később már a legendás alelnök, Fekete János csapatát erősítette a devizaosztályon. Innen dobbantott az amerikai érdekeltségű Citibankhoz. Előbb a budapesti lerakatba, majd Londonba, ahonnan 1991-ben tért vissza, hogy átvegye és felfuttassa a Bankár Kft.-t.

Központ cége vállalatfelvásárlásban és reorganizáció utáni értékesítésben lett erős, de nem hagyott fel a valutaspekulációval sem. Úgynevezett hedge-ügyleteket kötött, azaz rögzített árfolyamon határidőre vásárolt és adott el ügyfeleinek devizát, írta az ÉS anno.

Ekkoriban Kovács volt az ügyeletes zseni, a szakmagazinok sztárolták. A már idézett ÉS-riportsorozat ­– Ószabó Attila, Tóth Judit és Vajda Éva munkája – azonban már jelezte, már a kilencvenes évek második felében mintha túlvállalta volna magát a csoport, egyre kevesebben akadtak a burjánzó vállalatbirodalomban, akik vissza tudták/merték volna fogni Kovács szárnyaló ötleteit. Ráadásul kisebb pánik is mutatkozott a cégnél Hornék 1998-as bukása miatt.

Az egykori kertészet, az értékes fővárosi és agglomerációs földekkel rendelkező Sasad bekebelezése ugyanakkor remek döntésnek bizonyult. A piaci hírek szerint jóárasan szerzett földeket az ingatlanválság előtt last minute-ben sikerült eladni. Kovács vagyonát ekkor 40 milliárdra taksálta a Napi.

Számos más invesztícióról viszont, például az MMG Automatika, a Bakony Művek, illetve a két Bank Center-torony megvételéről, a Telki magánkórház felépítéséről sokan úgy gondolták, meghaladta a csoport erejét. Gazdasági újságok hasábjain a kilencvenes évek végétől többször is megkongatták a vészharangot a Bankár gondjai miatt.

A Bank Center-tornyok sztorija pedig visszaköszönt a bűnügyi krónikákban is. Az irodák megszerzését bonyolult akcióval hitelezte az OTP Bank, az ügyletet állítólag még az adóhatóságot is megjárta, legalábbis erre hivatkozva kezdték zsarolni kétes figurák Csányi Sándor OTP-vezért.

Máig nem látni, hogy megismétlődne a kezdeti sikersztori. A nehezen átlátható cégbirodalomban központinak tűnő Bankár Holding Zrt. 2015-ben 130 milliós veszteséget mutatott, igaz, saját tőke 16 milliárdot, eszközállománya 22 milliárd forintot tett ki.

Az utóbbi időben mindenesetre nem annyira pénzügyi zseniként, hanem inkább mecénásként is filantrópként emlegeti Kovácsot a média.

És nemzetközi off-shore lovagként

 

panama

 

2012-2014-ben volt érdekelt a csoportban (a Kogart Ház Kft. „tulajdonosi körében”, Házi korábbi közlése szerint) a brit Virgin-szigeteki Trewfield Corp., amelyik bekerült a panama papírok nevű off-shore szivárogtatás aktáiba. A Trewfieldet öt Kovács-céghez, illetve egy orosz hátterű közvetítőcéghez kapcsolja az off-shore adatbázis.

Erről bővebben itt írtunk:

Moszkovita magyarok is felbukkannak a Panama-papírokban

A Panama-aktákban említett egyik kapcsolódó cég a P-Agárd Kft. volt. A kft.-ben a Bankárnak valóban volt üzletrésze, a Trewfieldnek azonban a magyar cégjegyzék szerint közvetlenül soha. A P-Agárdot ma Kakasszéki Fejlesztési Nonprofit Kft.-nek hívják, és A Kakasszéki Emberekért Alapítvány tulajdonában van.

Kakasszék tanyaközpont a Dél-Alföldön, Csongrád és Békés megye határában, Székkutas külterületén. Kovács itt nevelkedett, kakasszéki kocsmáros szüleitől örökölte a pénzügyek iránti fogékonyságot. Kovács számos helyen hangoztatott célja, hogy „visszahelyezze a térképre” Kakasszéket.

Kakasszék történetesen Lázár János választókörzetének része, a korábban Lázár által vezetett Hódmezővásárhelyhez pedig ezer szállal kötődik. A Vásárhelyi-puszta többi tanyájához hasonlóan a hódmezővásárhelyi városi legelők feltörésével hozták létre még a XIX. században, de Székkutas részeként ma is a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társuláshoz tartozik. A tanyaközpont legértékesebb ingatlana, a kakasszéki szanatórium tulajdonosa a megyei jogú város.

Székkutas polgármestere pedig Lázár János volt kampányfőnöke, Szél István volt Csongrád megyei Fidelitas-elnök.

 

Remek most Kakasszékinek lenni

„Nem titok, hogy újabb közös terveink vannak, amelyek a vízszakasz rehabilitációját, a szennyvíz és ivóvíz hálózat rendbetételét is az itt élők életkörülményeinek javítását szolgálják” – ezt Lázár mondta Hódmezővásárhelyi hivatalos honlapján olvasható tudósítás szerint 2011-ben a kakasszéki közösségi ház megnyitóján. „A beruházás a Kakasszéki Emberekért Alapítvány jóvoltából valósulhatott meg” – olvasható a cikkben.

Márpedig ami jó a „kakasszéki embereknek”, az adott esetben jó a helyi képviselőnek is, hiszen esélyt ad a további mandátumra.

Kisebb számháború sejlik fel arról, hogy mennyien is vannak a kakasszékiek. Az alapítványban is elnöklő Házi Katalin, illetve a már említett furcsa telefonhívásában maga Kovács is az önkormányzathoz (mármint Székkutashoz) terelt bennünket, hogy ott tudnak felelni. Onnan azonban egyelőre nem érkezett válasz, mi várjuk. A KSH-tól kapott adatok szerint a 2011-es népszámláláskor 224-en laktak Székkutas „IV-es külterületén”, amihez Kakasszék is tartozik.

Azért lenne jó tudni a friss és pontos számokat, mert az alapítvány beszámolójában 200-ra teszik a „közhasznú tevékenységből részesülők létszámát”. Ez pedig helyi lokálpatrióta forrásunk szerint teljességgel kizárható, őszerinte tucatnyi idős ember, ha élhet a településrészen.

De még ha kétszázan is volnának, 2015-re akár 6 millió forint is juthatott fejenként minden kakasszéki polgár támogatására, ami olajmonarchiák bőkezűségét idézi. Az alapítványnak ugyanis 1,2 milliárd forint bevétele volt támogatásokból 2015-ben. Sajnos azonban ebben az évben ez nem jutott el mind a kakasszékiekhez, a közhasznú tevékenység ráfordítása tételsoron 17,7 millió forintot tartanak nyilván.

A gyógyhatású, bőrnyavalyák és mozgásszervi panaszok ellen való vizű kakasszéki tavak egyikéhez tartozó háromhektáros partmenti ingatlant 2009-ben, a Kakasszéki Gyógyintézet telkének megosztása után  Hódmezővásárhely önkormányzatától vette meg Kovács, aki egyéb ingatlanokat is vásárolt szülőhelyén. A felek egymásra utaltságát jelzi, hogy maga a tó ekkor fele-fele részben lett Hódmezővásárhely önkormányzatáé és a milliárdosé, majd 2011-ben a város visszavásárolta Kovács tulajdonrészét.

A tóra szabad strandot, Kakasszékre biogazdálkodást ígér Kovács. Egyelőre azonban a legnagyobb forgalmat a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ kakasszéki gyógyintézménye generálja a településen. A járóbetegekre, hozzátartozókra számítva épített Kovács vendégházat 35 millió forintos uniós támogatással.

Magyarázkodó nyilatkozatot adott kakasszéki és egyéb befektetési ügyekben a bankár 2015-ben a Heti Válasznak, amelyből érdemes idézni:

„Néhány éve a lányaimmal létrehoztuk a Kakasszéki Emberekért Alapítványt, és elkezdtünk gondolkozni a település fejlesztésén. Nem arról szól a történet, hogy itt majd kórházat, szállodát, szanatóriumot építek, hanem hogy Kakasszéket, ahol a két világháború között jó minőségű gyógyfürdő működött, visszahelyezzem a térképre. S ha megtalálom ehhez a partnereket, akkor boldog leszek.”

Ami a cikkben emlegetett partnerséget illeti, alighanem megtalálta a volt vásárhelyi polgármester-kancelláriaminiszter személyében. Összehozza őket a műkincsek iránti rajongás is. Tavaly májusban például Kovács magángyűjteménye 120 darabjából rendezett kiállítást a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum. Ilyen előzmények után vásárolt festményeket Kovács feleségétől a Lázár vezette kancellária.

 

A kollektív tudatosság megemelése Kakasszéken

 

kakas
Kovács a Oneness-esekkel Kakasszéken – Fotó: onenessvillage.blog.hu

 

 

„Kedves deekshaadó Barátaim !

Mint ismeretes előttetek, egy csodálatos és  nemes feladat előtt állunk, Sri Bhagavan és az Egység  Egyeteme, a speciális elmélyítő kurzuson felkért, hogy Magyarországon hozzunk létre egy Oneness Falut, segítve ezzel Sri AmmaBhagavan vízióját, amely az emberiség felébredését, és a kollektív tudatosság megemelését tűzte ki célul.

Az ezzel kapcsolatos előkészületek elkezdődtek, és örömmel tudatjuk, hogy a helyszín kiválasztásra került!!!!!

2013 június 16-án többekkel személyesen is helyszíni bejáráson voltunk Kakasszéken. Korábban tájékoztattunk Benneteket, hogy Kovács Gábor bankár, filantróp, és természetesen felébredett deekshaadó megkeresett, hogy szülőfaluján, Kakasszéken, felajánljon egy viszonylag nagy területet és mellette az ő személyes támogatását, az Egység magyarországi víziójának megvalósítása helyszínéül.”

Az idézet a Oneness közösség egy korábbi blogjának bejegyzéséből való. 2014-ben a blog bezárt, a korábbi posztokat törölték, a webarchívumban azonban fellelhetők. Akárcsak azok a dropboxos képek, amelyeken Kovács éppen a birtokát mutatja az energiahívőknek.

A bejegyzésekből kiderül az is, hogy ekkoriban Kovács a feleségével járt az Indiában a közösség gurujánál, aki megáldotta a kakasszéki projektet. Amiből azonban máig nem lett semmi. Hogy miért, Kovácstól már nem mertük megkérdezni, a fő-deekshaadó vezető email-címén érdeklődtünk, várjuk a választ. Fitos Mónika mindössze annyit válaszolt, hogy „a kakasszéki projektet Kovács Gábor vette át”.

Mégis tanulságos tovább böngészni a webarchívumot. Egy korábbi posztba bemásolták Kovács levelét is, amiben látogatásra invitálja a társaságot. Érdemes elmélyedni két gondolatban, miszerint:

„A tó kitakarításra szorul, amellyel kapcsolatosan megállapodásom van a hódmezővásárhelyi Önkormányzattal”, illetve: „Körülbelül 5 évvel ezelőtt vásároltam vissza a családi házat és kezdtem el felvásárolni a területet. A vízióm és szándékom az volt, hogy Kakasszéket régi fényében újra visszahelyezzem a térképre. A település virágkora a 20-as évek végén és a 30-as években volt a II. világháború után teljesen elhanyagolttá vált és ma a település központjában a szanatórium, mintegy 20-30 ember él.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.