„Kérjük vissza az arzénos vizet” – így sikerült a 6 milliárdos ivóvíz-projekt Felső-Bácskában

Baján hetek óta botrány van a vezetékes víz körül: számos helyen még kézmosásra sem lehet használni a vizet. A város a vezetője annak társulásnak, amelyik 6 milliárd forint uniós és magyar költségvetési támogatást kapott a térségi ívóvízminőség-javító projektre. A projekt december 31-ével hivatalosan lezárult, de az ügynek biztosan lesz folytatása – a helyiek aláírást gyűjtenek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hirdetés

Egyetlen lényeges napirendi pontja volt a Bajavíz Kft. tavaly november 28-ára összehívott ülésének: a tagoknak, azaz Baja város és a környező települések polgármestereinek Székelyhidi András ügyvezető visszahívásáról, és új ügyvezető megválasztásáról kellett dönteni. A napirend előterjesztője Fercsák Róbert bajai polgármester volt, de mindenki tudta, hogy jóval többről van szó, mint az ügyvezető cseréjéről.

A Bajavíz kft. Baja város és a környező települések tulajdonában van – többségében ők alkotják a Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A Társulás 2012-ben közel 6 milliárd forint, zömmel uniós támogatást nyert el az ivóvízminőségjavító-programra, de a csúszások nyomán az illetékesek egyértelművé tették, hogy ha december 31-éig a projektet nem sikerül lezárni, akkor az „nem lesz elszámolható” – vagyis vissza kell fizetni legalább a támogatás uniós részét, közel 5 milliárd forintot.

Csakhogy Székelyhidi – mint a Társulás által megbízott üzemeltető, a Bajavíz Kft. ügyvezetője – nem volt hajlandó feltétel nélkül jól teljesítésként átvenni a projektet. Hogy a projekttel valami nagyon nem stimmel, azt persze maga Fercsák polgármester is pontosan tudhatta, hiszen a város egyes területein tiszta víz helyett már egy ideje valami barnás, üledékes lé folyt a csapokból.

A polgármesterek másfél órán keresztül sorolták a kifogásaikat az ivóvízprojekttel kapcsolatban, még az is elhangzott, hogy „Kérjük vissza az arzénos vizünket!” – végül a bajai polgármester elvágta a gordiuszi csomót: a gyűlésen váratlanul megjelent, kisebbségi tulajdonos Nemzeti Vagyonkezelő és egy kistelepülés szavazatával meglett a Székelyhidi kirúgásához szükséges 85 százalékos szavazati arány, és meg lehetett választani a lojálisabbnak gondolt új ügyvezetőt.

Ezzel megnyílt az út a projekt elfogadása előtt is, és a polgármesterek később beadták a derekukat. Nem volt kétséges, hogy mik az alternatívák: lehet, hogy igaznak bizonyulnak azok a pesszimista jóslatok, amelyek szerint ha most jóteljesítésként átveszik a projektet, akkor később százmilliókat fognak kifizetni a különböző javításokra, de ez még mindig a kisebbik rossz a késés miatt esetleg visszafizetendő 5 milliárdhoz képest. Ebből a helyzetből már nem lehetett jól kijönni.

Pedig olyan szépen indult

2012-ben lett meg a támogatási döntés, 2013 decemberében hirdették ki a közbeszerzés nyerteseként az Aquaprofit Zrt. – EuroAszfalt Kft. konzorciumot. A nyertes konzorcium nettó 5,5 milliárdos árajánlata nyert – a kiíró által becsült érték ennél jóval kevesebb, 4,4 milliárd volt. Az érdemi munka jelentős csúszással, 2015-ben kezdődött, de ekkor még kezelhetőnek tűnt a helyzet, a jövőkép pedig kifejezetten pozitív volt.

Ikotity István, az LMP bajai illetőségű képviselője 2015 nyarán levélben érdeklődött Fercsák polgármesternél, kérdéseire csupa jó hír volt a válasz: a vízműfejlesztés eredményeképp a bajai ivóvízben a 201/2001. számú kormányrendeletben meghatározott értékek alá fog csökkeni az arzén-, a mangán- és a vastartalom. A válaszlevél szerint augusztus 19-én már meg is kezdődött a 3 hónapos próbaüzem, de ami még ennél is jobb hír, hogy az átálláskor jellemző, több hónapon keresztül tartó vízzavarosságtól nem kell tartani, mert „jelen esetben nemcsak a technológiák átépítése, hanem a hálózatok átmosatása is része a projektnek.”

Még tartott a bajai próbaüzem, amikor 2015 novemberében bejárásra indult a kivitelező, a majdani üzemeltető, és a minőségbiztosításért felelős mérnökszervezet képviselője. A projektben résztvevő településeken tett közös szemle eredménye egy több száz tételből álló hibalista lett, de az általános jellegű megállapítások is a hivatalostól erősen eltérő képet mutatnak a projekttel kapcsolatban:

„Annak ellenére, hogy a projekt kivitelezése jelentős késésben van, kivitelezési tevékenység jellemzően a vízmű telepeken nem történik! Villamos és épületépítési kivitelezővel egyetlen helyszínen sem találkoztunk! Munkaterületek rendezetlenek, udvartéren nyitott munkagödrök, földhalmok, bontási fém és nem fém hulladékok. Technológiai és szociális helyiségek porosak, piszkosak, tele vannak hulladékokkal és esetenként maradék szerelési anyagokkal! A technológiai termek/gépházak padlólejtése általában nem megfelelő, a padlóösszefolyók nem a mélypontokra kerültek. Általánosságban megállapítható, hogy az egyes vízműtelepek készültségi szintjei nem elégségesek…”

A bejárások 2015 végéig tartanak, december 31-ével készre jelentik az uniós finanszírozású projektelemeket – az általunk megkérdezett szakértő szerint a hibalistán szereplő tételek milliárdos nagyságrendű elvégzendő munkát jelentenek. Igaz, jó néhány helyszínen csak 2016 elején kezdődik meg a munka.

A polgármesterek és vállalkozók beszámolói alapján ugyanakkor a projekt kivitelezése körüli zűrzavar bizonyos pillanatokban egészen abszurd jelenteket eredményezett: volt olyan „alvállalkozó”, egy háromfős, tört magyarsággal beszélő brigád, amelyik a földmunka elvégzéséhez a lakóktól próbált szerszámot szerezni; volt, ahol festők végezték a vízszerelést, máshol hónapokra eltűntek a munkások, maguk mögött hagyva a feltúrt települést.

A polgármester hiába könyörgött az EuroAszfaltnak, hogy temessék be az árkokat, míg végül sajtótájékoztatót nem hirdetett – akkor két nap alatt befejezték a munkát. A szervezetlenség, a koordináció hiánya több, általunk megkérdezett vállalkozó szerint is végigkísérte a projektet – a legtöbb probléma, úgy tűnik, éppen a bajai vízműtelep felújítása-átépítése körül mutatkozott.

Figyelmeztető jelek

Három hónappal a 2015 végi bejárás után a Bajavíz ügyvezetője afféle figyelemfelhívó levelet írt a Társulás elnökének, a bajai polgármesternek – meglehetősen súlyos megállapításokkal:

„A projekt az elmúlt év végén hivatalosan lezárult, a munkaterület garanciális javításokra visszaadásra került a vállalkozónak. A felvetett problémákat csak részben javították ki, a fentebb is felsorolt legfontosabb problémák jelenleg is fennállnak. A kivitelező várhatóan március végén elvonul a telephelyekről. A próbaüzem helyett csak a technológiák részbeni üzempróbája zajlott le, több telephelyen még ez sem. Ugyanakkor a vállalkozó már elkészítette és az engedélyező hatóságnak leadta a próbaüzemi zárójelentéseket. Mindezek az üzemeltetési költségek nagymértékű növekedését fogják eredményezni, illetve további pótló beruházások lesznek szükségesek a működőképesség fenntartása érdekében.”

A munkaterületeken közben folyamatosan dolgoznak az al-alvállakozók, van olyan település, ahol a polgármester hetente új brigádokat lát felbukkanni, a generálkivitelező pedig nem nagyon reagál a megkereséseire.

Május végén újabb egyezetésre kerül sor, az erről szóló dokumentumban szintén vannak meghökkentő megállapítások:

„Üzemeltető: A beküldött megvalósulási tervek nem a valós állapotokat tükrözik. Mérnök: Ez így van. Mellékelünk egy hiánylistát, ami a már elméletileg javított dokumentációval kapcsolatos. Láthatóan rengeteg hiány, hiba van benne! (…) Mérnök (2016.06.01): A Megvalósulási dokumentumok nem kerültek hiány és hibamentesen átadásra a részünkre. Várjuk a javított dokumentumok átadását.(…)

Üzemeltető: A kezelőépületekben kialakított padlóösszefolyók a szennyvízgyűjtő tartályokba nem vezethetők, mivel csőtörés esetén a kifolyó víz a védterületen mossa ki a szennyvizet. Vállalkozó: Mérnök által elfogadott kiviteli tervek alapján készült. Mérnök válasz: A jóváhagyott terv alapján készült. Üzemeltető válasz: Akkor tervezési hiba, környezetvédelmi, vízbázisvédelmi, közegészségügyi szempontok-előírások alapján nem elfogadható a megoldás! Az ANTSZ már kifogásolta!”

De nemcsak a szakemberek, a laikus polgármesterek is látják, hogy baj van, és azt is sejtik, hogy ennek az árát ők fogják megfizetni. Nyilván több oka is van a projekt körül kialakult káosznak, de név nélkül nyilatkozó vállalkozók és településvezetők szerint döntő szerepe volt a konzorciumvezető Aquaprofit Zrt-vel szembeni bizalmatlanságnak – a jó referenciákkal bíró, komolyabb vállalkozások többsége óvakodott bemenni alvállalkozóként a zrt vezette projektbe. Ez vezetett aztán oda, hogy sok helyen innen-onnan szalajtott alvállalkozókra maradt a tényleges kivitelezés.

Lehúzás a régi recept szerint   

Az Aquaprofit Zrt. rossz hírét a korábbi hasonló projektekben játszott szerepe alapozta meg. A cég a Békés Drénnel konzorciumban a 38 milliárdos békési ivóvízprogram kisebbik, 8 milliárd forintos részének volt generálkivitelezője. A konkrét építkezések 2014-ben indultak, 2015. december 31-ére már a három hónapos tesztidőszaknak is le kellett (volna) zárulnia. Némi csúszás volt ugyan a próbaüzemmel, de ez nem a kivitelezőn múlott: a beruházó békési önkormányzati társulás határidőre hibátlan és hiánytalan teljesítéssel átvette a projektet, a generálkivitelező megkapta a szerződés szerint járó teljes összeget.

Nem így a munkát ténylegesen elvégző kisebb-nagyobb alvállalkozók. Az első két-három részszámlát az Aquaprofit rendben kifizette mindenkinek, majd az utolsó részszámla helyett az alvállalkozók egyenlevelet kaptak, melyből arról értesültek, hogy késedelmes teljesítés miatt a zrt a maximális, 20 százalékos kötbért érvényesíti velük szemben, illetve további visszatartásokkal él minőségi kifogások miatt. Mindezt úgy, hogy az építési naplókban semmi nyoma a fővállalkozó észrevételeinek.

Az Aquaprofit ezek után persze nem volt hajlandó kiállítani az elvégzett munkákról a teljesítési igazolást – ezt a bíróság a szakértői szervezet segítségével egy évvel később kényszerítette ki. Merthogy a nagyobb/bevállalósabb alvállalkozók sorra beperelték a céget, jelenleg tucatnyi polgári per és több felszámolási eljárás is folyamatban van az Aquaprofit ellen. A kisebb alvállalkozók viszont a 2016-os építőipari ínség idején nem tudtak ellenállni a nyomásnak, és – a már jól ismert forgatókönyv szerint – kiegyeztek az Aquaprofittal a vállalási ár 60-70 százalékában.

A zrt. idei gazdálkodásának eredménye még nem ismert, de 2015-ben 16 milliárd forgalom mellett 370 millió adózott eredményt ért el, és konzorciumi partnerként, illetve konzorciumvezetőként jelenleg is több, összesen 10 milliárd forint értékű ivóvizes projekten dolgozik. Ugyanakkor a most készre jelentett bácskai projektben is maradtak kifizetetlenül alvállalkozók, a különbség csak annyi, hogy itt a generálkivitelező alatt álló, az Aquaprofitnak és az EuroAszfaltnak egyaránt dolgozó „fő-alvállakozó” nem hajlandó kiállítani a kifizetés alapját képező teljesítési igazolást.

Tisztázó kérdések

Az uniós projektek adatait nyilvántartó kormányzati portálon azt olvashatjuk, hogy 2015 október 12-ével a projektre kifizettek 4,8 milliárd forintot a megítélt támogatásból, és tavaly év végén elkészült a projekt záró beszámolója, amit az illetékesek január 15-én el is fogadtak. Ehhez képest az egyik településen, Nemesnádudvaron eddig a napig még egyetlen liter vizet sem „termelt hálózatra” az új vízmű, mivel nem sikerült két egymást követő negatív mikrobiológiai mintát produkálni.

De ahol működik a rendszer, ott is vannak aggodalmak a jövővel kapcsolatban: van, ahol az új rendszer működésének fél éve alatt 40 százalékkal csökkent a fogyasztás, a lakosság újra elkezdte a saját fúrt kútjait használni.

A legrosszabb a helyzet azonban éppen Baján, ahol jó néhány család hordja a szerencsésebb területen lakó rokonokhoz este fürdetni a gyerekeket, mert a csapból folyó barna lé nemhogy fürdésre, de még mosásra sem alkalmas. Az elégedetlenség nyomán aláírásgyűjtés indult: a helyiek világos tájékoztatást, magyarázatot és felelősségre vonást, hovatovább kártérítést követlenek: „Oldják meg hogy a csapokból folyó „trutyi”-ért ne kelljen fizetni, és kárpótolják az eddigi károkért a fogyasztókat!”

Az kétségtelen, hogy a projektben érintett települések egy részén az ivóvíz egyes paraméterei nem feleltek meg a 2001-es kormányrendelettel adaptált uniós normáknak, de az általunk megkérdezett polgármesterek szerint azt biztosan nem lehet mondani, hogy jelentős egészségkárosító hatása lett volna a „régi” víznek. Ahol pedig volt kockázat – például magasabb volt a megengedettnél az arzéntartalom – ott a helyiek ezzel tisztában voltak, és tudták mire lehet, és mire nem lehet használni a vizet.

Kapcsolódó cikkek

Folyik a szar a Tiszába, de Kuna Tibor PR-cége negyedmilliárd forintot keres az államosított szennyvíz-bizniszen

Senki nem érzi felelősnek magát a napi kétezer köbméter, a Tiszába ömlő szennyvízért Vásárosnaménynál

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél

Avatóünnepség mindenesetre sehol nem volt – ahol nem lázadoznak, mint Baján, ott is legfeljebb tudomásul vették, hogy mostantól ezt kell inni. „A lakosság a víz ízében, illatában változást fog érezni. Az élvezhetőség szubjektív érzés.” – válaszolta a Társulás vezetője Ikotity képviselőnek a víz minőségét firtató kérdésére. Hatmilliárd forint elköltése után így áll a felső-bácskai ivóvízminőség-javítási program.

Becker András

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.