Bezárás
Cikkek

Melyik az a külföldi cég, amit évente kétmilliárd forinttal támogat az állam?

 

Második éve a kizárólagos állami tulajdonban álló Hungaroring Zrt. rendezi a Red Bull Air Race budapesti versenyét. Bár a magyar állam sok olyan dologra költ, ahol elsőre még a legjobbat feltételezve is nehéz azonosítani közérdekű célt, de az azért még így sem mindennapi, hogy egy ugyan ma már globális látványosságként lebonyolított, ám továbbra is elsősorban egyetlen energiaital-gyártó gazdasági promócióját szolgáló versenysorozat megrendezésére költenek évente majdnem kétmilliárd forintot az adófizetők pénzéből. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy pontosan mire megy el ez az összeg.

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! 

Előzmények

Hány milliárd forint közpénzt porlasztunk el a hétvégén Red Bull-reklámra?

A Red Bull még 2003-ban, Bessenyei Péter műrepülő világbajnokkal együtt találta ki az azóta kétségtelenül komoly karriert befutott műrepülő-versenyét, amiből aztán néhány éven belül a Red Bull Air Race műrepülő világbajnokság lett. 2003-tól 2010-ig hét éven keresztül még anélkül zúghattak egyesek örömére és mások bosszúságára napokon keresztül a motorok Budapesten a Duna felett, hogy ehhez közvetlenül magyar közpénzt kellett volna felhasználni.

2010-től 2013-ig azonban a Red Bull szüneteltette a versenysorozatot, és amikor 2014-ben – tartalmilag és finanszírozásában is átalakítva – újraindította azt, akkor budapesti helyszín nem szerepelt a versenynaptárban. 2015-től azonban a magyar kormány megmentette a versenyt: majdnem pontosan két éve úgy döntött, hogy támogatja annak 2015–2017 közötti megrendezését, a feladatra a Hunaroring Zrt.-t jelölte ki, és

a jogtulajdonos és a Hungaroring Sport Zrt. közötti szerződés szerinti, a Hungaroring Sport Zrt.-t terhelő rendezői jogdíj, továbbá a rendezvény megszervezéséhez kapcsolódóan a Hungaroring Sport Zrt.-nél felmerülő fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegű költségvetési támogatásnak – évente legfeljebb 6 millió eurónak –

a költségvetési tervezését írta elő.

A 6 millió euró, azaz mai árfolyamon körülbelül 1,9 milliárd forint a jogdíjra és a szervezéssek kapcsolatos egyéb kiadásokra vonatkozó keretösszeg, azaz elvileg ennél kevesebb is lehetne a felhasznált közpénz. Hogy pontosan mennyi, az szerintünk a nyilvánosságra tartozna. Amikor azonban a ténylegesen elköltött összegekről kérdeztük a Hungaroringet, akkor – ahogy tavaly is –  csak a kormányhatározat szövegét ismételték meg nekünk.

Így aztán (immár az Alkotmánybíróságnak a jegybanktörvény ügyében hozott határozatára is alapozva) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz fordulva igyekszünk kikényszeríteni a részletes elszámolás nyilvánosságát.

Addig csak a nyilvános költségvetési adatokból és a Hungaroring Zrt. 2015-ös üzleti évre vonatkozó beszámolójából tudunk következtetni arra, hogy nagyságrendileg mennyi közpénz és milyen formában segítette tavaly és idén ­ és, ha a konstrukció nem változik, jövőre is – az Air Racet és az azt szervező Red Bullt.

Ami bizonyos, az az, hogy a Zrt. 2014-ben és tavaly 10 milliárd, idén 12 milliárd forint közvetlen támogatást kapott a költségvetési törvényben, míg a 2017-es költségvetésben ugyanezen a soron 13,15 milliárd forint szerepel. A kormányhatározat alapján ennek a tételnek a részét képezi az Air Race-támogatása is, azzal, hogy egyes rendezvényekre – pl. a Nagy Futamra – a Zrt. a Kormánytól százmilliós nagyságrendben egyedi támogatásokat is kapott, ugyanakkor pénzeszközeit zárolás is érintette az adott időszakban, de ez az állami támogatások nagyságrendjén nem változtatott.

Az már a Zrt. beszámolójából következtethető ki, hogy a) az évi 6 millió eurót a szerződés alapján ki is kell fizetnie a magyar félnek, és b) ennek döntő többsége jogdíjként, azaz a rendezési jog átengedésének ellentételezéseként jut a Red Bullhoz.  A Zrt. jogdíjkiadásai ugyanis tavaly éppen ezzel a nagyságrenddel ugrottak meg, amit az Forma-1-es jogdíj szerződésben rögzített emelése mellett maga a beszámoló is azzal indokol, hogy bejött az Air Race mint új rendezvény. Ez a Zrt. kiadásainak alakulásáról szóló összesítésben így néz ki:

redtabla

Tekintettel azonban arra, hogy azt egy másik kormányhatározatból tudjuk, hogy az Air Race jogdíjának – csak – bő háromszorosát kitevő, az adott időszakban 26,7 millió dolláros Forma-1-es jogdíj összege tavaly éppen 7,5%-kal növekedett, még a tételeket felfelé és lefelé rendesen megdobni képes árfolyam-ingadozások elemzése nélkül is alappal feltételezhetjük, hogy a kifejezetten az Air Race-re kapott támogatás nagy többsége jogdíj lett, azaz nem a Hungaroring saját alvállalkozóinál, hanem a Red Bullnál kötött ki.

Ez még akkor is így van, ha esetleg a program- és rendezvényszervezési kiadások félmilliárd forintos emelkedése mögött valóban teljes egészében az Air Race áll, mint ahogy azt a szöveges beszámoló állítja. Tegyük hozzá ráadásul azt is, hogy az új versennyel a Hungaroring Zrt. bevételei is nőttek, így az elmúlt években az állami támogatásoknak köszönhetően nullszaldó körül gazdálkodó Zrt. e kiadásnövekedést részben saját bevételeiből is fedezhette.

Valószínűbb azonban, hogy a rendezéssel kapcsolatos egyéb, a Hungaroring Zrt.-nél felmerülő fizetési kötelezettségek a jogdíjjal összevetve nem jelenthettek számottevő tételt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat magát a rendezvényhelyszínt lényegében ingyen, egymillió forint alatti közterület-használati hozzájárulásért adta oda.

Bizonyosnak látszik tehát, hogy a magyar futamból a kiemelkedően széles publicitás mellett is komoly haszonnal jön ki a Hungaroring Zrt. rendezvényei jegyeinek értékesítését hagyományosan végző Ostermann Gmbh-hoz hasonlóan osztrák székhelyű Red Bull.

Attól azonban, hogy valami a partnernek jó, még nem biztos, hogy a magyar államnak veszteséges. Ugyanakkor – különös tekintettel arra, hogy az állami támogatási döntés lejártának közeledtével a kérdés újra a kormány elé kerülhet majd – jó lenne tudni, hogy milyen elemzések és számítások alapján becsli a Hungaroring a rendezvény GDP-hez való hozzájárulását és generált adóbevételét. Az utóbbira tavaly megjelölt 19,7 milliárdos GDP-növekmény és 13,1 milliárdos adótöbblet ugyanis meglehetősen optimistának tűnik.

Sepsi Tibor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom