Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Míg a jobbikos Kovács Béla kémkedési ügyében a Fidesz hangosan követelte, hogy az ellenzéki politikus tisztázza magát, addig az idén februárban kipattant hasonló ügyről mélyen hallgat a kormányzat és a kormánypárt. Ezek a gyanúsítottak ugyanis kapcsolatban álltak fideszes politikusokkal és kormánytisztviselőkkel, a nyomozati iratokban Varga Mihály és Szijjártó Péter jelenlegi kormánytagok mellett Vályi-Nagy Vilmos volt infokommunikációs államtitkár és Fellegi Tamás volt miniszter neve is szerepel. Írásbeli kérdéseinkre hosszú levélben válaszolt az egyik gyanúsított, és egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai kormánytisztviselőt is sikerült megszólaltatnunk az ügyben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Elégedettségének adott hangot a Fidesz, amikor az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát, aki a gyanú szerint orosz hírszerzőkkel tartott fenn kapcsolatot. A néhány hónapja kezdődött hasonló büntetőeljárásról, a Maxin Norbertnek és társának tulajdonított kémkedési históriáról viszont mélyen hallgat a kormányzat, mintha nem is lenne ügy.

Pedig van: a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztálya szerint az amerikai bejegyzésű Arcade LLC magyar tulajdonosa, Maxin Norbert, és társa, az amerikai cég magyarországi képviselője, B. Béla Szabolcs az USA-nak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak végzett kémtevékenységet. A büntetőeljárás 2015 december elején indult, azóta mindkét gyanúsított előzetes letartóztatásban van.

Korábbi cikkeink a kémügyről

A gyanúsítás egyik része arra vonatkozik, hogy Maxin Norbert egy másik személyen keresztül az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez Magyarország honvédelmével kapcsolatos iratot juttatott el.

A másik gyanúsítási pont lényege szerint Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének figyelmét felhívta arra, hogy úgy helyezzék ki a pénzt, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Értékes műkincsgyűjteményt halmozott fel

Az előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norberttel szeretettünk volna interjút készíteni, de az ügyészség nem engedélyezte azt. Ezért védőügyvédje, dr. Kertész Gusztáv közvetítésével, írásban válaszolt az Átlátszó kérdéseire.

Az Átlátszó újságírójának címzett, több oldalas levélben Maxin Norbert elsőként a nyomozó hatóság által kémszervezetnek tartott Birodalom tevékenységéről számol be. Eszerint a szervezet egy baráti társaság volt, amelyet a közös kulturális témák fogtak össze, olyanok, mint a könyvgyűjtés, képregény készítés vagy a Zsolnay-porcelánok gyűjtése. Maxin Norbert úgy véli, ebben semmi különös nincs, mint ahogy abban sem, hogy egymást becenéven szólították.

Maxin azt állítja, hogy 35 ezer könyv volt a tulajdonában, továbbá sok ezer porcelán, keleti műtárgyak, festmények és ritka kártyalapok is. Felsorolja, hogy milyen ritkaságokat mondhatott magáénak: így 1848-as Kossuth-kéziratokat, Deák Ferenc és Széchenyi István leveleit, a Nyugat Kiadó levelezésének körülbelül egyharmadát, Babits Mihály kiadatlan szerelmes leveleit, a Kalevala eredeti kéziratos fordítását, Weöres Sándor kiadatlan leveleit és verseit, köztük egy eltűntnek tartott szerelmes versciklust. Állítása szerint szerepelt a gyűjteményben II. Rákóczi Ferenc első pátense (nyílt levele) is.

Ezen kulturális értékek megőrzésére szeretett volna egy alapítványt létrehozni, de a gyűjtemény nagy részét 2013-ban ellopták. A férfi szerint a könyvekből alig kétezer példány maradt meg, míg a porcelánokból nagyjából húsz darab, a kéziratok pedig mind eltűntek. Emellett elvitték tőle cégei üzleti papírjainak egy részét, külföldi vállalkozásainak a részvényeit, a bankszámlaszámok kódjait, sőt a végrendeletének is nyoma veszett.

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van

Az írásban eljuttatott kérdéseinkre válaszoló levelében Maxin arról is beszél, hogy üzleti és politikai kapcsolatrendszere nemzetközileg rendkívül kiterjedt. Ez fontos része az eljárásnak, hiszen a kémkedést a magyar hatóság gyanúja szerint nemzetközi szervezetek vezetői és munkatársai számára követte el.

„Kapcsolatban álltam amerikai hadiipari cégekkel, technológiai vállalatokkal, az IBM vezetésével, a svéd Wallenberg-csoport képviselőivel, találkoztam Irina Ivaschenkóval (IMF) és számtalan más emberrel, akik ellátogattak az irodámba. Egyébként ők mind látták a műtárgy és könyvgyűjteményt.”

Nyomozati vallomásaiban és az Átlátszónak írt levélben is azt állítja az üzletember, hogy jó viszonyban volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, annak munkatársával, Tóth Attila Simonnal, illetve hogy a jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter alapítványának volt az elnöke. Erről korábban már a nyomozati anyagok alapján is beszámoltunk.

Maxin szerint ezt a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és a magyar politikai ismeretségeit mosta össze a rendőrség, „és egy kiterjedt óriási nemzetközi kémszervezetet álmodott meg belőle. A kémügynek ráadásul ugyanaz az előadója, akinél a műkincslopást is bejelentettük”.

Ismeretségei felsorolásakor Maxin Norbert megjegyezte azt is, hogy az IBM alapú pénzügyi informatikával foglalkozó, korábban piacvezető magyar cég, a Polygon Kft. tulajdonosa, így sok pénzügyi és gazdasági szereplőt ismer. A céges ügyletek közül a férfi üzleti titokra hivatkozva csak arról volt hajlandó beszámolni, amely befejezetlen maradt, illetve részben már ki is szivárgott.

Levelében a svéd Wallenberg-csoporttal kapcsolatos üzletet idézte vissza Maxin Norbert. A csoport cégei, mint a SEB, a Scania, az Electrolux, az Ericson, a Stora Enzo a Wallenberg család tulajdonában álló Investor AB vállalatánál futnak össze. Ennek, a SAAB-Gripennek és más cégeknek a képviselőivel tárgyalt arról, hogy

„Magyarországnak adnának el 1-2 milliárd euró értékű harcászati ezredet, cserébe viszont ennél nagyob összegben technológiai kutatásokba fektetnének hazánkban. […] Azt javasoltam a svédeknek, hogy a repülőket Raytheon technológiával szereljék fel. A Raytheon az amerikai rakétavédelmi rendszer szállítója, a legnagyobb amerikai rakétagyártó és hadiipari konszern. A cég alelnöke eljött hozzám és az IBM vezetése is nyitott volt.”

Maxin Norbert levelében megemlíti, hogy a kémkedési ügyben a hatóság lefoglalta a SAAB-Gripen-IBM-Raytheon tárgyalás anyagait, és ki is kérdezték erről az ügyletről, amelyet kétségkívül támogatott. És amelyben a Miniszterelnökség képviselőivel és Varga Mihállyal is tárgyalt.

„A kémkedési ügy később egészen abszurd lett. A megmaradt kétezer könyvemet is lefoglalták és egyenként átnyálazták, hogy nincsenek-e bennük kémkódok. A 2015. október 22-i jelentés végén leírják, hogy milyen külföldi személyek kémkedtek.” A rendőrség szerint kémkedést bizonyító dokumentum Maxin szerint „nem a Fegyveres Védelmi Terv, hanem valami más anyag, amely csak bizalmas minősítésű volt és nem államtitok”.

Kormányzati informatikai tenderek környékén is felbukkant

A kémkedés miatt folyó eljárás mellett Maxin Norbert érintett egy másik büntetőügyben, de ott feljelentőként áll a hatóságok előtt. Mint korábban megírtuk, milliárdoknak veszett nyoma az üzletember érdekeltségébe tartozó, 2013-ban csődbe ment informatikai vállalkozásnál, a Polygon Kft.-nél.

A Polygonnal kapcsolatban iparági forrásaink arról számoltak be, hogy a kft., illetve Maxin és köre agresszív módon befolyásoltak volna egy sokmilliárdos, a központi költségvetési intézmények gazdálkodását egységes informatikai rendszerbe integrálását célzó állami informatikai tendert, amely a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) megvalósítására irányult, ám eredménytelenül végződött a 2010-es kormányváltás után.

Erről is megkérdeztük az előzetes letartóztatásban lévő üzletembert, aki válaszában azt írta, hogy szerinte közismert volt, hogy a Magyar Államkincstár nem akarja megvalósítani a KGR-tendert, így az IBM és alvállalkozóként az első számú magyarországi partnere, a Polygon „csak a presztízs miatt” indult el a rivális Fornax Zrt. mellett. Az IBM – Maxin állítása szerint – a tendert üzletileg előnytelennek tartotta, ezért nem is befolyásolta.

„Én magam pedig jó viszonyban voltam Varga Mihállyal és Szijjártó Péter alapítványának az elnöke voltam, így nyertesség esetén sajtó- és politikai támadásokra számíthattam volna, ezért én is ellene voltam a tender megnyerésének. Ezt az IBM-mel közöltem is.”

James Bondnak képzelhette magát

Egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai kormánytisztviselő az Átlátszó érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a Maxin-ügy valódi kémügy volna: nem tud arról, hogy Maxinék valóban az amerikai kormánynak dolgoztak volna, az IMF-fel kapcsolatos gyanúsítást pedig már csak azért is abszurdnak tartja, mert „az IMF-nek nem lehet kémkedni”.

Az ügyet ismerő amerikai forrásunk azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy Maxin valóban kapott informatikai vagy tudományos kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos megbízásokat az Office of Defense Cooperation (ODC) nevű amerikai kormányhivataltól.

Az ODC az amerikai hadügyminisztérium által működtetett szervezet, amely egyfelől amerikai haditechnika értékesítésével, másfelől a Pentagon számára értékes külföldi technológiai fejlesztések felkutatásával és megvásárlásával foglalkozik, és kirendeltségeket tart fenn az amerikai külképviseleteken, így Budapesten is. A Maxin-ügyben nyilvánosságra került amerikai nevek alapján amerikai forrásunk szerint elképzelhető, hogy a kémkedéssel gyanúsított üzletember cége informatikai megoldásokat szállított meteorológiai műholdakkal kapcsolatos ODC-projektekhez.

Azonban az, hogy egy NATO-tagország informatikai vállalkozása informatikai megoldásokat szállít a Pentagonnak, nem minősíthető kémkedésnek – amerikai forrásunk csak azt tartja elképzelhetőnek, hogy ha ez valóban így történt, a beszállítókra vonatkozó szigorú biztonsági ellenőrzések hatására a vállalkozó egyfajta James Bondnak képzelhette magát.

Az ODC Maxin Norbert az Átlátszónak írott levelében is felbukkan: állítása szerint az amerikaiak azt szerették volna elérni, hogy magyar egyetemi kutatók is pályázzanak náluk technológiai fejlesztéseikkel, ezért Maxin cége, az Arcade segítségével megszervezték, hogy az ODC és a Naval Research munkatársai magyar egyetemekre látogassanak el.

Ellopták az ügyvédje táskáját

Nem paranoiás Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv, de nemrégiben furcsa körülmények között tűnt el, majd került meg a táskája.

Április végén éppen a védencéhez készült a börtönbe, hogy átbeszéljék az ügy részleteit. Előző nap bepakolta a Maxin Norberttel kapcsolatos iratokat az aktatáskába, amit az irodájából elindulva autója csomagtartójába tett be. Este hét órakor már otthonában érte a hívás, hogy Óbudán, a Szépvölgyi út vége felé, az út mellett megtalálták a táskáját. Mivel volt benne névjegy is, a becsületes megtaláló tudta, kit hívjon.

„Ezt követően meggyőződtem arról, hogy valóban nincs az autómban a táska. Amiből, mint aztán kiderült, semmi nem hiányzott, megvolt az ügyvédi pecsétem, sőt az értékes tollam is. Egyedül a Maxin Norbert ügyével kapcsolatos aktát bolygatták meg. Ebben azért vagyok biztos, mert az átbeszélendő dolgok szerint, meghatározott sorrendben voltak bekészítve az anyagok, és nem minden ugyanúgy volt visszahelyezve. Meggyőződésem, hogy az aktát és a feljegyzéseimet akarta valaki átnézni.”

Kertész Gusztáv elmondta, hogy mivel majd két óra hosszán át nem volt tulajdonában az ügyvédi pecsétje és a szárazbélyegzője, jelentette a történteket a II. kerületi kapitányságon, a kémkedési ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Irodánál és a Budapesti Ügyvédi Kamaránál is. Sok reményt ugyanakkor nem fűz ahhoz, hogy meglesz a kíváncsiskodó.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.