Fantomcégek a postatelepen – a Civil Biztonsági Zrt.-től az Új Hebridákig tart a vagyonőrök alvállalkozói lánca

Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel. A piramis csúcsán a posta-érdekeltség JNT Security, amelybe nemrégiben fektettek be Spéder Zoltán kormány-közeli pénzemberhez köthető cégek. A JNT alvállalkozója Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozása, a Pintértől ma sem távoli Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.

A vanuatu-beli (korábban: Új-Hebridák) Charlie Kalopungit az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma (ICIJ) is számon tartja, mint offshore-lovagot. Az azonban, hogy Kalopungi kézen-közön a magyar államnak is dolgozott, még az ICIJ offshore-adatbázisában sem szerepelt eddig. A vanuatui üzletember cége cégének a cége a Magyar Posta egyik telepén dolgozó vagyonőröket foglalkoztott, amíg tönkre nem ment.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Magyar Postának amúgy közvetett feles tulajdona van egy nagy biztonsági vállalkozásban – a JNT Security Kft. 5,5 milliárd forint árbevétellel, 117 milliós nyereséggel büszkélkedhet és most készül részvénytársasággá alakulni. Személyi őrzésben alvállalkozó segíti a JNT munkáját: a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es miniszteri kinevezése előttig a tárcavezető érdekeltsége volt, jelenlegi közvetett tulajdonosa Pintér két régi üzlettársa, Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter.

Hogy az állam-közeli nagyágyúk tudják-e pontosan, mekkora a káosz a „technológiai sor” végén, az nem bizonyos. Érdeklődésünkre mindenesetre a JNT-nél azt közölték, hogy elvárják alvállalkozójuktól a jogszabályok betartását, s hasonlóképpen a CBSZ is úgy fogalmazott érdeklődésünkre: betartják és betartatják a normákat.

A vagyonőrök – elmondásuk szerint – 400-500 forintos nettó órabérért robotolnak, miközben a közbeszerzésen megajánlható legalacsonyabb rezsióradíj 1929 forint – igaz, ez egy idén tavasztól hatályos szabály, ami az új szerződésekre vonatkozik. A JNT jelenlegi vállalási árát lapzártánkig nem árulták el az illetékesek (nem hivatalos információk szerint közel van a törvényi rezsióradíjhoz), igaz, a JNT-nek a Postától, mint tulajdonosától kapott munkája nem közbeszerzésköteles.

A dolgozókat egyik cég adja át a másiknak, s a foglalkoztatók bejáratott lecserélése nyomán a dolgozók abban sem lehetnek biztosak, hogy a társadalombiztosításukkal minden rendben. Néhányan megelégelték mindezt, és az ügyészséghez terveznek fordulni.

Sem a postai biztonsági cégtől, sem a Civiltől nem sikerült kitudnunk, hogy a JNT-CBSZ alvállalkozói sor hogyan folytatódik: ki a következő láncszem (láncszemek), ki a sorozat végén lévő kétes megbízhatóságú cégek közvetlen megbízója. E tekintetben maguk az őrök sem tudtak segíteni: elmondásuk szerint ők sem látták át a rendszert, a lényeg az volt a számukra, hogy a fizetésüket kézhez kapják. A CBSZ-tulajdonú Pajzs 07 Zrt. honlapján mindenesetre a referenciák között szerepel a Magyar Posta.

Ukrainian Trust Aucklandben

A Kalopungi-féle példa érzékelteti a viszonyokat. Az offshore-lovag érdekeltségében álló Új-zélandi Urkainian Trust Ltd. volt az egyetlen tulajdonosa a szintén Aucklandban bejegyzett, de az ottani cégnyilvántartásból már törölt, egy mexikói és egy Új-zélandi menedzser által irányított Analytic Partner Ltd.-nek, a budapesti Gyémánt Hungary 2010 Kft. egyetlen tagjának.

A tavaly óta kényszertörlési eljárás alatt álló Gyémánt Hungary budapesti vagyonőröket foglalkoztatott, egyikük – a munkáltató által nem szignált – 2011. márciusi kilépő fizetési jegyzéke az Átlátszó birtokába került. Az illető a Magyar Posta Zrt. Egressy úti központi jármű-üzeménél dolgozik – 2009 óta folyamatosan, tudomásunk szerint jelenleg is.

A Gyémánt Hungary a harmadik munkáltatója volt ezen a telepen 2010-2011-ben, azóta a hetedik (összesen a tizedik) kis kft-nek dolgozik a papírforma szerint.

A jelenlegi munkáltatója, amely idén március óta foglalkoztatja őt, 2014 augusztusában alakult, abban az évben nulla forint árbevételt termelt. De legalább létezik, ellentétben a vagyonőr korábbi foglalkoztatóinak többségével. Az első hét cég ugyanis vagy felszámolás után szűnt meg, vagy felszámolás, esetleg kényszertörlés alatt áll (a 8-9-10-es sorszámúak papíron működnek, a 8-9-es ugyanazon a budapesti címen).

A foglalkoztatási káoszt mutatja egy, az Átlátszó birtokában lévő szerződés is, amelyben az őr 2012 júniusában engedményezi a Controll Biztonsági Irodával szembeni elmaradt munkabér-követelését, 153 ezer 600 forintot a Pajzs 07 Zrt.-re. A Controll sem tényleges foglalkoztató volt – derül ki az iratokból -, hanem alvállalkozóval (más papírok tanúsága szerint ekkor az abonyi Perfect Team Trade Kft.-vel) dolgoztatott.

Jelenleg a Controll kényszertölés alatt áll, a Perfect Team-et pedig már felszámolták.

Az őr esete nem egyedi, az Átlátszó több, szintén a Magyar Posta objektumait őrző kollégája papírjaiból győződhetett meg erről. Akad vagyonőr, akinek például komoly oka van aggódni: az illető 2013 decemberében kapott egy papírt a budapesti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságáról, miszerint az igazgatóság nyilvántartása szerint 2012 decembere óta nincsen bejelentett munkahelye, biztosítása; az utolsó foglalkoztatója a hivatalos adatbázis szerint szintén a Perfect Team volt.

Ezt a férfit 2007 óta összesen 13 cég foglalkoztatta – az elmúlt években volt néhány hónapot munkanélküli segélyen is -, miközben, amikor állásban volt, ő sem „mozdult ki” az Egressy útról. Ráadásul a birtokunkban lévő munkaszerződések szerint a nyugdíjigazgatóság-féle 2012-es záró dátum után még két munkáltatója is volt, történetesen szintén ugyanaz, mint az előző példában szereplő őré.

Ha még lehet, fokozza a káoszt, hogy a vagyonőr a nyugdíjbiztosítás rendszerében már nem szereplő évre, 2013-ra módosított adóbevallást tett tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatán, ahol úgy tűnt, minden rendben a foglalkoztatásával.

Hasonló a helyzet egy következő vagyonőrrel, akinek társadalombiztosítási igazolványában 2010-es az utolsó bejegyzés – ekkor a 2013-ban kényszertörölt No Fational Group Kft. foglalkoztatta őt, szintén az Egressy úti postai járműtelepen. A nyugdíjbiztosítótól ennél biztatóbb igazolást kapott tavaly, méghozzá kísértetiesen hasonlót munkatársáéhoz: az állami nyilvántartásban 2012 végéig szerepelt, utoljára a Perfect Team foglalkoztatottjaként.

Káosz, Fuccs, Lúzer és társaik

Most információink szerint az érintett vagyonőrök, összesen féltucatnyian feljelentést terveznek költségvetési csalás gyanúja miatt – attól tartva, hogy a rendre megszűnő cégecskék nem fizették utánuk a közterheket.

A foglalkoztatott a legtöbb esetben maga sem tudta, hogy éppen munkaerő-kölcsönzőnek vagy vagyonőr cégnek dolgozik. A szervezettségre utal ugyanakkor, hogy a nevük elhallgatását kérő vagyonőrök három személyt neveztek meg, aki főnökként eljárt, utasította őket, bárki is volt papíron a foglalkoztató – egyikük a már említett Controll Biztonsági Iroda társtulajdonosa, a többiek nem lelhetőek fel nyilvános adatbázisokban.

A cégek tulajdonosai között nem látni átfedést, feltűnően sok ugyanakkor az ukrán állampolgár a soraikban. Az egyik érintett cég, a mára a beszédes Sokasara Nyilas néven futó Pleff Security Kft. tulajdonosa, a turai Erdélyi József főállású fantomnak tűnik: száznál is több bedőlt vállalkozás van a nevén, köztük olyan sokat mondó elnevezésűek, mint például Káosz, Fuccs, Fiaskó, Lúzer és Bedőlt.

A kaotikus foglalkoztatási módszer nem kizárólag vagyonőri piac sajátja: hasonló rendszer épült ki a NAV közlése szerint például takarító cégeknél is, a lényeg, hogy a nagy létszámú gárdát igénylő területen tevékenykedő társaságok munkaerő-kölcsönzéssel manipulálva kerülik el a járulékfizetést.

A média több hasonló szervezetről számolt be – például itt és itt -, az egyik ilyen banda bűnbánó tagja pedig az Átlátszónak leplezte le a módszert:

MagyarLeaks: Korrupt rendőrök fedezték a járulékcsaló bűnszervezetet?

Évek óta zavartalanul működhetett egy járulékcsalásra specializálódott céghálózat, amely milliárdokkal károsította meg a költségvetést. Az atlatszo.hu birtokába került a banda egyik kiugrott tagjának vallomása, aki azt állítja, rendőri segítséggel működött a bűnszervezet. Tovább a teljes cikkre.

Ahhoz képest azonban, hogy a rendszer láthatóan évek – a most bemutatott rendszer például 5-6 éve bizonyosan – olajozottan működik, a hatóságok mintha csak az elmúlt hónapokban figyeltek volna föl az esetekre, jogerős ítélet például még nem született.

Polgári perre ugyanakkor mentek már vagyonőrök más esetekben is – egy ilyen ügyről az Index számolt be részletesen. Itt történetesen szintén a CBSZ Zrt. áttekinthetetlen alvállalkozói rendszere a per tárgya: a vagyonőr nem tudja kitől követelni elmaradt bérét, a 2008-ban indult procedúra jelenleg megismételt elsőfokú eljárásban zajlik.

Az Átlátszó által megtekintett iratok tanúsága szerint egyébként az egyik Egressy úti bedolgozó is a NAV látókörébe került: a kényszertörlés alatt álló pándi Dorongsec Kft. ügyében több biztonságist is idéztek tanúvallomást tenni.

A pénzszállítás államosítása?

A JNT 1999-ben postabankos ingatlancégként alakult (innen az elnevezés: JNT, azaz József Nádor tér, ami az egykori Postabank-központra utal), a Magyar Posta 2000-ben lett kizárólagos tulajdonos, a cég 2003-ban váltott profilt és lett „security”.

Addig a Posta egy másik őrzésvédelmi, kérdéseket felvető ügyben volt nyakig benne: az első Orbán-kormány idején a Posta Földi László egykori hírszerzőtiszt Defend Security Kft.-jével dolgoztatott, majd be is szállt a zsíros állami megrendelések dacára anyagi gondokkal küzdő biztonsági cégbe.

A Defend 2007-ben végelszámolással megszűnt, s éppen a reaktivált JNT vette át az eszközeit, köztük a pénzszállítóit és készpénzfeldolgozóját. Kapcsolata a CBSZ-szel nem új keletű, már a kétezres évek elején is alvállalkozói viszony volt közöttük. Sőt, a biztonságpiaci pletykák egy időben arról is szóltak, hogy az ekkor még 100 százalékban Pintér-cég érdeklődést mutatna akár beszállni is a postai biztonsági cégbe.

Ekkoriban – az árokbetemetéssel sokkoló Medgyessy-kormány idején, 2004-ben – történt, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkeemeléssel átmeneti tulajdont szerzett a volt/későbbi belügyminiszter cégében – nem kis politikai megütközést váltva ki mindkét oldalon.

Ebben az időben került a cég igazgatóságába a jelenlegi résztulajdonos Szabó Péter volt rendőr dandártábornok, az akkori belső elhárítás, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata korábbi vezetője – ő arról ismert a bűnügyi hírek olvasói előtt, hogy halálos balesetet okozó ittas vezetése nyomán távozott a testületből.

CBSZ-beli tulajdonostársa, Tölgyesi Vilmos neve a BKV-ügyben bukkant fel: egyik kedvezményezettje annak végkielégítési gyakorlatnak, amely nyomán több volt kollégája is bíróság elé került az úgynevezett Hagyó-ügyben. Tölgyesi volt műszaki igazgatóként 69 milliót zsebelt be a közlekedési vállalattól.

A JNT fő bevételi forrása jelenleg is a készpénzszállítás és -feldolgozás. Olyannyira, hogy hivatalosan meg nem erősített piaci hírek szerint rá is erősítenének: valamiféle „nemzeti készpénz-logisztikai központ” terve körvonalazódik a JNT-ben információink szerint.

Csakhogy ilyesmire a jegybank is képes – márpedig a tét nem kicsi, tavalyi adatok szerint az ország havi készpénzállománya 3400 milliárd forintot tett ki, s ennek az összegnek tetemes része az állami-önkormányzati érdekeltségeknél forog (például a Postán keresztül), a haszon pár ezrelékes jutalékért is szép summa.

Mindehhez azonban alighanem lenne pár szava az Orbán Viktor miniszterelnök „jobb keze”, Matolcsy György vezette jegybanknak is, ahol a készpénz-logisztikáért történetesen egy volt JNT-s szakember, Mádi László a felelős. Mádi ismertebb volt ugyanakkor politikusként: a Fidesz országgyűlési képviselője volt, pártkarrierjének az vetett végett, hogy kampányidőszakban az ingatlanadó lehetősége mellett érvelt.

Nem elhanyagolhatóak az erők a JNT-s oldalon sem: az addig közvetlenül tulajdonos Magyar Posta tavaly kiszállt a kft-ből, utóda a Posta-tulajdonú vagyonkezelő cég lett. Idén márciusban két új tulajdonos is beszállt: tíz százalékot szerzett a biztonsági cégben az FHB Nyrt., negyvenet pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – a vételárat a felek üzleti titokként kezelik.

A háttérben az oligarchacsere óta első számú kormány-közeli pénzügyi guruvá emelkedő milliárdos üzletember, Spéder Zoltán FHB-elnök személye sejlik föl: a Posta jelenlegi menedzsmentjében felülreprezentáltak ex-FHB-sok, a bank stratégiai partnere a Magyar Postának, miközben a pénzügyi életben nyílt titok Spéder ötletgazdai szerepe a takarékszövetkezeti rendszer átalakításában.

Ilyen körülmények között a legrosszabbkor jönne a JNT-nek a vagyonőrök feljelentése, különösen, hogy éppen csak hogy lecsendesedtek a kedélyek a pénzszállítók sztrájkkal nyomatékosított bérharca után. A vagyonőri alvállalkozói rendszert firtató kérdéseinkre a Magyar Postánál mindenesetre azt válaszolták:

„az alvállalkozótól is elvárjuk a jogszabályok maradéktalan betartását, de ennek ellenőrzése nem a JNT, hanem a hatóságok feladata”, s azt is hozzáfűzték: „a CBSZ által esetlegesen bevont alvállalkozói körre vonatkozó sajtókérdések megválaszolása nem a Magyar Posta, és nem a JNT kompetenciája”.

A parádésan prosperáló – tavaly 11,2 milliárd forint árbevétel mellett 1,5 milliárdos profitot termelt, s 310 milliós osztalékot fialt – egykori Pintér-cégnél alapvetően biztonsági okokkal indokolták a szűkszavúságot. Szó szerint ezt a választ küldték érdeklődésünkre:

„Helytállóak azon ismeretei, miszerint a Civil Zrt. és a JNT Security Kft. szerződéses viszonyban állnak. Tájékoztatom, hogy a vagyonvédelem alapvetően egy bizalmon alapuló tevékenység, amelyben – túl a szerződéses jogviszonyon – biztonsági érdekek is érvényesülnek. A Civil Zrt. a mindenkori törvényeknek megfelelően működik és betart, vagy ha szükséges, betartat minden jogszabályt. A fentiekben meghatározottaknak megfelelően a szerződés tényéről igen, a részleteiről csupán azon szervezeteknek adható tájékoztatás, amelyre a törvény felhatalmazást ad”.

Rádi Antónia

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.