Bezárás
Cikkek

Nyílt levél az Országgyűlés Képviselőinek a kampányfinanszírozásról

A Political Capital, a TI Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó vezetői nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz, hogy dolgozzanak ki olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik hogy a 2018-as parlamenti választási kampány már ne a kamupártokról és a közpénzkorrupcióról szóljon.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!

2013 októberében a Political Capital és a Transparency International Magyarország felhívta a figyelmet az akkor kidolgozott kampányfinanszírozási szabályokban rejlő kockázatokra. Jeleztük, hogy a 2013. évi LXXXVII. törvény lehetővé teszi a választási visszaéléseket és a közpénzek elherdálását, ezért kezdeményeztük a módosítását. Javaslataink akkor süket fülekre találtak.

Reménykedtünk abban, hogy a rossz tapasztalatok után a kormány kezdeményezni fogja a törvény módosítását, a 2015. május 27-én nyilvánosságra hozott korrupció elleni nemzeti programból azonban világossá vált, hogy nincs ilyen szándéka, sőt megítélése szerint

„jelentős előrelépések történtek a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás területén”

Véleményünk szerint a kormány indokolatlanul méltatja ezekkel a szavakkal a pártpénzügyekre vonatkozó szabályokat. A kampányfinanszírozási törvény a valóságban puha előírások gyűjteménye, így a pártoknak meg sem kell szegniük a szabályokat ahhoz, hogy ellenőrizetlen forrásból szabálytalanul költhessenek a kampányaikra. A helyzetet súlyosbítja az Állami Számvevőszék gyenge ellenőrzési teljesítménye.

Mindezen csak keveset változtat, hogy a törvény valóban bevezetett néhány előremutató szabályt, mint amilyen például a kampányra fordítható összeg közel egymilliárd forintra történt felemelése, illetve, az egyéni jelöltek körében, a kincstári kártya használatának bevezetése.

Hiába zárta ki azonban a törvény az egyéni képviselőknek juttatott kampánytámogatás körében a készpénzhasználatot, a jelöltek elszámolásának nyilvánossága hiányában nem lehet meggyőződni arról, hogy a Magyar Államkincstár ténylegesen ellenőrzi ezeket a kampányköltéseket.

A 2014-es választásokon a pártok kampányköltéseit vizsgáló civil kampánymonitor tapasztalatai ismeretében immár kijelenthetjük, hogy sajnos igazunk volt. Számításaink szerint az LMP-t leszámítva a parlamentbe jutott pártok és pártszövetségek mind túllépték a 995 millió forintos kampányköltési korlátot.

A Fidesz és a KDNP – a pártcélokat támogató kormányhirdetéseket és civil költéseket is ideszámítva – közel négyszer annyit költött az országgyűlési kampányára, mint amennyit a törvény megengedett, de a Jobbik is bő kétszázmillióval, az MSZP-DK-Együtt-PM-MLP párszövetség pedig majdnem hatszázmillióval lépte túl a törvényi küszöböt.

A pártlistáknak ellenőrizetlenül juttatott bőkezű támogatás hatásaival kapcsolatos aggodalmaink is megalapozottnak bizonyultak. A költségvetési kampánytámogatás megszerzésének vágyától vezérelt minipártok közel három és fél milliárd forintnyi közpénzhez jutottak ebből a forrásból, amit további majdnem 800 millió forinttal növelt az általuk indított egyéni jelölteknek juttatott kampánytámogatás.

Ezt elvileg a választók meggyőzésére kellett volna fordítaniuk, látható kampányt azonban nem vagy alig folytattak, ami meg is látszik az eredményeiken.

Az összesen alig 182 ezer szavazatot begyűjtő 14 minipártból 12 még annyi voksot sem kapott, mint ahány ajánlói aláírást gyűjtött a jelöltállítás során. Ez arra utal, hogy ezek a pártok feltehetően az ajánlóívek másolásával és nem valódi támogató aláírások összegyűjtésével tudtak pártlistát állítani.

Az sem öröm a számunkra, hogy a kampánypénzek állami ellenőrzését illetően is beigazolódtak a félelmeink. A pártok semmitmondó beszámolóikban alig néhány sorban részletezték a költéseiket, az Állami Számvevőszéket pedig hiába kértük arra, hogy vesse össze a pártok beszámolóit a valósággal.

Az Országgyűlés „legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve” a pártok tavalyi parlamenti kampányköltéseit csak betű szerint – és nem a valós költéseket vizsgálva – értelmezte. Így nem meglepő, hogy az ÁSZ idén márciusban közreadott jelentése úgy találta: a mandátumot szerzett pártok

„kampánytevékenységre fordított összes kiadásai nem haladták meg a törvényben rögzített értékhatárt”

Természetesen nem a könnyített jelöltállítással vagy az állami kampánytámogatás mértékével van gond. A problémák forrása az, hogy a törvény indokolatlanul tesz különbséget az egyéni jelöltek és a pártlisták kampánytámogatási rendje között.

A pártok a közel 150 millió forinttól majdnem 600 millió forintig terjedő támogatást készpénzben kapják, míg az egyéni jelöltek kincstári kártyán. A törvény nem kötelezi a pártokat arra, hogy a tetemes összegű közpénzzel támogatott kampányaik költéseiről tételesen számot adjanak.

Tovább tetézi a bajt, hogy a pártok több százmillió forintos támogatása akkor sem vész el, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra. Helyes ugyanakkor, hogy az egyéni jelöltek két százalékos teljesítmény alatt kötelesek visszafizetni a teljes egymillió forintot.

Ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti választási kampány már ne a kamupártokról és a közpénzkorrupcióról szóljon, módosítani kell a törvényt. Az a cél, hogy a pártoknak ugyanolyan szigorúan kelljen elszámolniuk a nekik juttatott közpénzekkel, mint az egyéni képviselőjelölteknek a kincstártól kapott kampánytámogatással.

Ennek érdekében a törvénynek a következőket kell elrendelnie:

A pártok kincstári kártyán kapják meg az állami kampánytámogatást.

A pártok az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan, csak a kincstári kártyán költhessék el az állami kampánytámogatást.

A pártok az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseire vonatkozó szigorral számoljanak el a kampányköltéseikről.

A pártok, az egyéni jelöltekhez hasonlóan, legyenek kötelesek visszafizetni a teljes állami kampánytámogatást, ha a választáson nem szerzik meg a szavazatok legalább két százalékát.

Mind a pártok, mind az egyéni jelöltek elszámolását közzé kell tenni az interneten.

Önt és 198 képviselőtársát arra kérjük, hogy az eddig írtaknak megfelelő törvényi szabályokat dolgozzanak ki, hogy végre megtisztuljon a korrupciótól a magyar kampányfinanszírozási rendszer.

Budapest, 2015. június 2.

Tisztelettel:

Krekó Péter, ügyvezető igazgató, Political Capital Institute

Martin József Péter, ügyvezető igazgató, Transparency International Magyarország

Léderer Sándor, ügyvezető, K-Monitor

Bodoky Tamás, főszerkesztő, Átlátszó

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom