Bezárás
Cikkek

Hankook vs. munkavállalók: Járőrök a szakszervezet nyomában

A bíróság szerint a tények alátámasztják, hogy a Hankook Tire Magyarország Kft. megpróbálja ellehetetleníteni a szakszervezet működését. A tárgyalásokon elhangzott, hogy a gumigyártó járőrszolgálata követte és megfigyelte a vegyipari szakszervezet képviselőit, ezért a gyári tagság szóba sem állt velük. A kormány stratégiai partnere mindent sorban tagadott.

A Hankook által indított per ítéletében a bíróság osztotta a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) álláspontját, vagyis közügynek tartja, hogy a kormány kiemelt stratégiai partnere rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik-e, és megfelelően biztosítja-e az érdekképviselet működését.

A Budapest Környéki Törvényszék – egy kivétellel – elutasította a Hankook keresetét, mely összefoglalva annak megállapítását kérte, hogy a VDSZ elnöke valótlanul állította a szakszervezet ellehetetlenítését a Népszabadság két évvel ezelőtt megjelent, „Gumigyári Idegharc” című cikkében. A bíróság vizsgálta a szakszervezet véleményének „ténybeli kötődését” is, végül a Hankook által kifogásolt pontokban 5:1-re hozta ki a meccset a VDSZ javára.

Az egy vesztes pontot kivéve az ítélet többi részével Székely Tamás, a VDSZ elnöke is egyetért: „Ez is bizonyítja, hogy a Hankook valóban nem tartja be a törvényeket” – nyilatkozta az Átlátszónak. A bíróság döntésével kapcsolatban megkerestük a Hankookot is, de nem válaszoltak levelünkre.

Bajkeverők

Az ítélet úgy fogalmaz a felekről, hogy évek óta egyeztetési vitákban állnak egymással, valójában két dühödt bokszoló akarja kiütni a másikat. Sok perük volt egymás ellen, és úgy tűnik, még lesz is.

Bognár Ferenc a Hankook menedzsment mellett dolgozott biztonsági vezetőként, innen vitte útja a gyárban működő alapszervezet, a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének (DGSZ) elnöki pozíciójába. (A DGSZ a VDSZ tagja.) A gumigyár „ellenségesen kezeli a szakszervezetet és bajkeverő, lusta embereknek jellemzi azokat, akik annak tagjaként, tisztségviselőjeként vesznek részt a munkában” – mondta a VDSZ tanújaként.

Roy Katalin, a Hankook kommunikációs vezetője szintén tanúként mondta, hogy a szakszervezet a sajtón keresztül próbál nyomást gyakorolni rájuk: a megjelenések kampányszerűek, az év végi bónuszokhoz és a béremelés idejéhez igazítják őket. Roy állította, hogy a kezdetektől fogva „az a szakszervezet kommunikációja, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni a szakszervezeti tagokat, (…) utalva arra, hogy a Hankook ázsiai cég, amely vélelmezhetően kritikusabban kezeli a szakszervezetet, és valamifajta „üldöztetésre” számítanak”, aminek szerinte nincs semmi alapja.

Bognár Ferenc tanúként előadta, a Hankookot aggodalommal töltötte el, hogy a szakszervezet megerősödik. Ezért próbálta akadályozni és ellehetetleníteni a tevékenységüket.

Az egyik lényeges vitapontot csak mellékesen érintette a tárgyalássorozat: ugyanis a szakszervezet célja kollektív szerződés megkötése. Ebben a szakszervezet taglétszáma dönt, amiben nem jutottak egyezségre a felek. A tanúként megszólaló Kiss Béla VDSZ alelnök levezette, hogy a Hankook arra tud hivatkozni, hogy nincs meg a munkavállalók esetében a 10%-os szakszervezeti tagság, ami alapja lehetne a kollektív szerződés létrehozásának. Tegyük hozzá: ez gyengíti a szakszervezet pozícióját.

Barátok, jótevők

A magyar kormányok betelepülése óta támogatják a dél-koreai céget: „a mintegy 120 milliárd forintos invesztíció 15,9 milliárdos beruházási támogatást, 360 millió forintos munkahely-teremtési szubvenciót, valamint 2010 és 2020 között akár 10 milliárd forintnyi társaságiadó-kedvezményt élvez” – írta az állami támogatásról a Figyelő.

2007 októberében Lamperth Mónika munkaügyi tárcavezető a munkaügyi szabályok sorozatos megszegésére hivatkozva felfüggesztette a gumigyár 143 millió forintos képzési támogatásának kifizetését. Ennek hátterében az áll, hogy 2007-ben összesen 24 millió forintra bírságolta a céget az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség.

A VDSZ a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárához fordult azzal, hogy a Hankook korlátozza a szabad szervezkedést. Czomba Sándor pedig a törvényes úton haladás érdekében szóban támogatta törekvéseiket.

A Hankook gumigyárat a magyar kormány 2012-ben stratégiai partneréül fogadta, tavaly Orbán Viktor kijelentette, hogy egyike a hazánkban működő két hatalmas „zászlóhajónak”.

Lee Sang Il ügyvezető igazgató idén március 15-én megkapta a Magyar Érdemkereszt arany fokozatát a magyar gazdaság élénkítéséért és az új munkahelyek létrehozásáért.  A vállalat már 3300 főt foglalkoztat, és az ügyvezető számára fontos, hogy cége az ország egyik jelentős munkáltatójaként eleget tegyen társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeinek.

leesang2

Lee Sang Il CBA-s és Videotonos vezetőkkel együtt kapott kitüntetést március 15-én

A tárgyalásokat Polgárné Vida Judit törvényszéki tanácselnök energikusan vezette, lecsapva az ügyvédi trollkodásra, és az ítéletben alaposan elemezve a helyzetet. Vida Judit neve a Kisbíró című lap szerkesztőjeként egy plágiumügy miatt forgott a sajtóban.

Követ a patrolman

Székely Tamás a kifogásolt cikkben azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy a Hankook a gyárban folyamatosan figyelemmel kísérte a mozgását, és igyekeztek feljegyezni, hogy kivel és miről beszél.

A VDSZ tanúi elmondták, hogy a cég járőrszolgálata a folyamatos kísérésekkel akadályozta érdekvédő tevékenységüket. Kiss Béla VDSZ alelnök egy az üzemben folytatott kampányuk során élte át, ahol a szakszervezet részéről öten voltak jelen:

„7-8 patrolman tapadt ránk és folyamatosan jegyzetelték minden lépésünket (…), a dolgozókkal nem is tudtunk közvetlenül kommunikálni a kíséret miatt (…), volt olyan, aki elfordult, volt olyan, aki ki is ment”

Bognár Ferenc, a gyárban működő alapszervezet elnöke kifejtette tanúvallomásában, hogy mihelyt a dolgozók látták, hogy ilyen kísérettel mennek az üzemben, nem is álltak velük szóba, egyszerűen eltávolodtak tőlük.

A tárgyalásokon kiderült, hogy a kísérést és megfigyelést a patrolman-nek, vagyis munkavédelmi járőrnek nevezett alkalmazottak végzik, akik a Hankook megbízásából árnyékként követik a gumigyárban dolgozó szakszervezeti tagokat.

A járőrszolgálatot irányító Vígh László tanúként elmondta, hogy megfelelnek a belső biztonsági szolgálatnak, amikor kísérő tevékenységet látnak el, általában műszakonként ketten, de van, amikor többen. A patrolman fizikai kényszert nem alkalmazhat, csak figyelmeztet.  A kísérésen kívül más dolga is van, például figyeli és jelenti a gumigyári munkások munkavédelmi szabályszegéseit.

domeny

Dömény Sándor járőrből lett a szakszervezet képviselője

A szakszervezet tanúja, Dömény Sándor patrolman volt, aki egy idő után nem akarta végrehajtani, amivel megbízták, azután a szakszervezet képviselője lett. Egy-két alkalommal kapott arra utasítást, hogy kísérnie kell Bognár Ferencet, akit nem engedtek be automatikusan a gyár területére. Ki kellett elé menni a portára, ahogy ez a Hankooknál szokás a látogatók esetében.

„Nekem egy kollégámmal kísérnünk kellett, illetve feljegyezni, hogy hol van, hova megy az üzem területén” – Dömény elmondta a bíróságon, ha Bognár a szakszervezeti irodába ment, ott álldogáltak. A bírónő kérdésére, hogy megfigyelték-e Bognárt, a volt járőr igennel válaszolt.

A patrolmanek utasítást kaptak, hogy rögzítsék, kivel állnak szóba az érdekvédők, de „az én etikai mércém már nem tudta elviselni, ezért ezt nem teljesítettem” – mondta el a bíróságon. Azt követően, hogy a vezetés megtudta Döményről, hogy a szakszervezethez tartozik, elmondása szerint irodai munkára tették, és nem tudott kommunikálni a szakszervezeti tagokkal.

Ez szerinte fokozottabb ellenőrzést is jelentett: például ha elment ebédelni a kollégáival és nem velük tért vissza, hanem tett egy kanyart mondjuk a mogyoró-automatához, abban a pillanatban keresték, hogy hol van. Egy másik alkalmat is említett, amikor lejárt a műszak, kicsekkolt és hazament. Este hívták telefonon, hogy hol van, mert órák óta keresik a gyárban:

„Nem hitték el, hogy otthon vagyok. Úgy kellett igazolnom, hogy felhangosítottam a Fábry Show-t. Ezután hitték el, hogy nem a munkahelyemen tartózkodom és nem tiltott szakszervezeti tevékenységet végzek” – adta a bíróság tudtára.

A szakszervezeti tagsága előtt patrolmanként dolgozó Dömény Sándor elmondta, cetlikre írták fel, hol tartózkodik vagy hova megy Bognár Ferenc, és telefonos kapcsolatban álltak a járőr szolgálatot irányító Vígh László egészség- és munkavédelmi osztályvezetővel.

Az ítélet szerint a Hankook sem vitatta, hogy a patrolman szolgálat esetenként kísérőtevékenységet is végez az előre nem egyeztetett látogatók esetében, a bíróság azonban megállapította, hogy a szakszervezet képviselői attól függetlenül, hogy egyeztetett vagy ad hoc időpontban kívántak bejutni a gyárba, minden esetben csak az őrszolgálat kíséretében közlekedhettek.

Leesett riport

A bíróság elé került Patrolman Activity Report – vagyis a járőrök tevékenységét leíró jelentés – rögzíti, mit figyeltek meg a szakszervezeti tagok gyáron belüli tevékenységéről. Mivel a korábbi tárgyaláson Meződy Viktor személyzeti menedzser, a Hankook egyik tanúja nem volt biztos ennek valóságtartalmában – „Ilyet én is tudok készíteni otthon” –, ezért kérte a járőr szolgálatot irányító Vígh László beidézését Magyar Gábor, a VDSZ ügyvédje (Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda).

Mint később kiderült, ez jó húzás volt, mert a bíróság részben Vígh tanúvallomására hivatkozva hozott a szakszervezet számára kedvező döntést.

A bemutatott anyag a részlegvezetőnek, team managernek és ügyvezető igazgatónak címzett fejléccel készült. A járőr szolgálatot irányító Vígh László tanúvallomásában annyit mondott, hogy a team managerhez juttatja el a patrolmanek jelentései alapján általa összeállított „report”-ot. Elismerte, hogy a bíróság asztalára tett jelentés az általa használt formátumban készült, viszont a tartalmát vitatta, mivel nem az ő számítógépéről nyomtatták ki.

par_fedlap

A járőrszolgálat mindig jelenti a szakszervezet mozgását

Az ítélet megállapítja, hogy a Hankook két tanúja (Meződy Viktor és Vígh László) azt állította, hogy a járőr szolgálat nem vezet naplót a kísérőtevékenységről, csak rendkívüli munkavédelmi esemény esetén késztenek feljegyzéseket a járőrök. Ezzel szemben a szakszervezet tanúvallomásai alapján rögzítette a bíróság, hogy tevékenységük nem pusztán a kísérésre korlátozódott, hanem megfigyelték a szakszervezet képviselőit is.

A bíróság szerint azt nem lehet másként értékelni, hogy a VDSZ által csatolt Patrolman Activity Report semmilyen bejegyzést nem tartalmaz a munkavédelemmel összefüggésben, hanem kizárólag a szakszervezet tisztségviselőinek és a helyi alapszervezet elnökének a mozgását dokumentálta.

Tegyük hozzá, erre utal a jelentésen lévő „T/U Members” vagyis Trade Union, „szakszervezeti tagok” megjelölés is, illetve az, hogy Vígh tanúként kijelentette: tudja, hogy a szakszervezethez tartoznak a jelentésben szereplő megfigyelt személyek.

par_1

 A járőrszolgálati március 14-i jelentése

A március 14-ei Patrolman Activity Riport szerint Bognárékat több mint 6 órán át figyelték a gyárban, mialatt megjegyzéseket írtak róluk a járőrök. A patrolmanek 5 perc ott tartózkodás után kiküldték őt és szakszervezetis kollégáját a pihenőhelyiségből, amely tiltott a szakszervezeti tevékenység előtt, majd ugyancsak róluk jegyezték fel, hogy visszamentek és pár másodpercen át körbenéztek.

A jelentések szerint fontos a gyárba érkezésükön és indulásukon kívül az is, hogy a főépületben voltak vagy az étteremben, beszélgettek a büfében, mikor és mennyi időt vacsoráztak, voltak a HR-en, irodában. A megfigyelő tevékenységet támasztotta alá az ítélet szerint Dömény Sándor vallomása is:

– Követni kellett a szakszervezeti tisztségviselőket (Bognár Ferencet és Gáll Miklóst) az üzemben.

– Feljegyzést kellett arról készíteni, kivel és mennyi időt beszélgettek a gyár területén.

– Az utasítás arra is kiterjedt, hogy a szakszervezet képviselőivel szóba álló dolgozókat beazonosítható módon tüntessék fel a jegyzeteikben. Tájékoztatni kellett volna a beszélgetés tartalmáról is.

A belső szabályzatokra vonatkozóan a Hankook arra hivatkozott a bíróságon, hogy ezek a „korlátok” jogszerűek, megalkotásukat biztonsági és prevenciós érdek indokolta. A bíróság szerint azonban a belső szabályozás és a tényleges gyakorlat meglehetősen eltér egymástól, például a munkavédelmi járőrtevékenységet illetően.

A járőrszolgálatot – és így Döményt is –irányító Vígh László prevenciós jellegűnek nevezte a szakszervezet képviselőinek kísérését: hogy semmi olyan esemény ne történjen, ami konfliktushoz vezethet. A prevenció oka szerinte egy éles helyzet, amikor a kísérés ellenére „csak azért is bementek a pihenőbe és osztogatták a szórólapot”, ahol pedig nem lehet. A kísérés Vígh szerint nem személyre szabott volt, hanem kifejezetten a szervezetre vonatkozott.

A Patrolman Activity Report kapcsán Vígh elismerte, hogy a mozgásokon túl rögzíteni kellett a beszélgetéseket is, és a Reportban felsorolt személyek (Bognár, Gáll, Holik, Kónya, Budavári) útját és üzemben végzett tevékenységét szakszervezeti minőségükre tekintettel kellett dokumentálni.

Bognár szerint ellehetetleníti a Hankook a szakszervezeti tevékenységet, aminek része az is, ahogy őt eltávolították. A bíróságon kifejtette, elbocsátásának szakszervezeti tevékenysége az oka. Arra is kitért, hogy a megmaradt két tisztségviselő nem mer eljárni, nem lát el semmilyen érdekvédelmi tevékenységet a gyárban. Már Dömény Sándor sem tagja a gumigyári csapatnak. Az lett a vége, hogy munkaügyi vita miatt közös megegyezéssel távozott. Az Átlátszónak elmondta, hogy azóta alkalmi munkákból él.

Listázás

A dél-koreai vállalat valótlannak tartja Székely kijelentését, hogy „a Hankook listázza a szakszervezeti tagokat”. A VDSZ elnöke ezt úgy magyarázta tanúvallomásában, hogy a gyár területén a kísérő partolmanek jegyzeteket készítenek, ha valakivel szóba áll. A csoportvezetők és a szakszervezeti tagok is jelezték – tette hozzá –, hogy a Hankook részéről folyamatos igény van arra, hogy jelenteni kell, hogy kik a szakszervezeti tagok.

Márpedig ahhoz, hogy a dolgozók közül kik a szakszervezeti tagok, a VDSZ szerint semmi köze a munkáltatónak. Az is kiderült a tárgyalásokon, hogy a védett tisztségviselőket ismerte a cég, közéjük tartozott a jelentés szerint megfigyelt Bognár, Dömény, Gáll, Holik, Kónya. Ezt bizonyította, amikor a bíróságon a VDSZ ügyvédje felsorolt néhány nevet a Patrolman Activity Riportból Vígh Lászlónak, aki azt mondta, tudja, hogy ők szakszervezeti képviselők voltak.

Ehhez érdemes megjegyezni, az Mt. lehetővé teszi, hogy a szakszervezet által megnevezett személy munkajogi védelem alá kerüljön. A védett státusz azt jelenti, hogy a munkáltató csak a szakszervezeti felsőbb szerv hozzájárulásával bocsáthatja el az adott munkavállalót, kivéve, ha rendkívüli felmondással válnak meg tőle.

De a „listázás” kérdésében nem a „védettekről” volt szó, hanem arról, hogy tett-e valamit a Hankook a munkahelyen beszervezett szakszervezeti tagok azonosítása érdekében. Bognár megerősítette Székely álláspontját, szerinte a patrolman jelentések álltak rendelkezésre a mozgásról és a megfigyelésekről. Sőt, szerinte Meződy Viktor személyzeti menedzser feladata volt, hogy „hálóformát szövögessen információgyűjtés céljából”. Meződy ilyesmiről nem tud, és abszurdnak tartja a megfogalmazást.

A Hankook másik tanúja, Roy Katalin kommunikációs vezető is cáfolta, hogy a Hankooknak szándékában állt volna belső besúgó hálózatot szervezni, hogy információkat gyűjtsön a szakszervezetről. Roy bírói kérdésre azt válaszolta, hogy a cég nem próbál utánajárni, hogy kik a szakszervezeti tagok.  Szerinte egy szakszervezeti vezetőt vagy tagot sem ért semmilyen hátrány vagy megkülönböztetés. Meződy Viktor szerint sem tudják, hogy kik a tagok, „csak a védett tisztségviselőket ismerjük” – állította.

A Hankook jogi képviselője elégnek látta tanúi egymást erősítő állításait, a bíróság azonban nem osztotta a gumigyár álláspontját abban, hogy a listázással jogellenes cselekmény elkövetésével vádolta volna meg Székely a felperest. Úgy magyarázta az ítélet, hogy egy munkajogilag és erkölcsileg kifogásolható tevékenységre hívta fel a figyelmet, ami a véleménynyilvánítás szabadságát élvezi.

Mi tesszük hozzá: a tárgyalásokon ténylegesen nem derült ki, hogy listázta-e vagy nem a „mezei” szakszervezeti tagokat a Hankook.

Bejutás

A szakszervezet több tanúja szerint akadályba ütközött bejutásuk a gyárba. Kiss Béla VDSZ alelnök elmondta, hogy a 2013-as szakszervezeti választási kampány előkészítése alatt az előzetes bejelentkezés ellenére sem tudott bejutni az üzem területére. Kovács László, a VDSZ országos titkára hasonló nehézségekről számolt be:

„általában mindig akkor derült ki, hogy éppen miért nem tudok bemenni, amikor már ott vagyok”

A tárgyalásokon kiderült, hogy Meződy Viktor személyzeti menedzser szerint a cég azért kéri a szakszervezettől, hogy 24 órával az érkezésük előtt jelentsék be magukat, mert nincs olyan mértékű kapacitásuk, hogy a váratlanul érkezőket kísérni tudják.

Ezzel szemben a bejutást patrolmanjeivel levezénylő Vígh Lászlótól megtudta a bíróság, hogy számára elegendő, ha egy órával az érkezés előtt kap tájékoztatást egy-két szakszervezet képviselő gyárba érkezéséről. Neki ez elegendő idő a szervezéshez, hogy a munkavédelmi járőrök kísérni tudják őket.

Az ítélet ismertetésekor a bírónő elmondta, hogy ebben is a Hankook szakszervezettel szembeni „rugalmatlanságát” látta. Ezért volt Vígh a szakszervezet Jolly Jokere, aki egyébként szigorú tekintetével nem emlékeztet a kártyafigurára.

Abroncs VDSZ logóval

Székely a cikkben említette, hogy a Hankook igyekszik korlátozni a szakszervezeti tagokkal való találkozás lehetőségét, megtiltotta például, hogy a munkaközi szünetet töltő dolgozókkal találkozzanak a pihenőhelyiségben. Ezért csak a munkaidő előtti és utáni időszakokban, a gyárterületen kívül van erre mód, viszont a bérelt buszokkal szállított munkavállalókkal ez sem oldható meg.

A bíróság szerint nem elegendő a szakszervezeti tevékenység folytatásához önmagában a gyáron belüli szakszervezeti irodahelyiség, a faliújságon kihelyezett információk és szórólapok. Különösen akkor, ha a kihelyezett anyag célba jutása Bognár Ferenc szerint sem ellenőrizhető.

A tájékoztató és szóró anyagok legyűjtését a pihenőhelyiségekből és a faliújságról való eltávolítását a VDSZ több tanúja alátámasztotta. A Hankook tanúi közül Roy Katalin elmondta, hogy a faliújság felújítása óta nem helyez ki rá tájékoztatót az érdekvédelem. Hallott szóróanyagok eltávolításáról is, és arra hivatkozott, hogy erre egyértelmű szabályok vonatkoznak a cégnél.

Meződy Viktortól megtudtuk, hogy a szigorú szabályokkal működő üzemben munkavédelmi szabályok miatt tiltják a szórólapozást: „nem lehet megengedni, hogy pl. gumikészítés közben papírfecni, vagy bármilyen oda nem illő anyag kerüljön a munkavégzési területre”.

A Hankook arra hivatkozott, hogy ha a VDSZ igényelné, biztosítana olyan helyiségeket, ahol kapcsolatot tudnának tartani a tagsággal, de a bíróság szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a cég szakszervezettel szembeni magatartása távolságtartást vált ki a munkavállalókból, akik nem akarják anonimitásukat veszélyeztetni. (Az anonimitás elvesztésére példának okáért egy gyáron belül biztosított helyiségben tartott rendezvényen kerülhetne sor – a szerk.)

Az ítélet szerint ennek előzménye a patrolman-i gyakorlat, vagy a korábban bekamerázott ebédlőhelyiség, ahonnan a VDSZ fellépésének eredményeként távolították el a kamerákat.

Nagy és kis nyertesek

Ki mit kért és kapott a bíróságon:

1. A bíróság szerint a valóságot torzítva híresztelte a cikkben Székely Tamás, hogy „a közelmúltban például mondvacsinált okokra hivatkozva szüntették meg egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, akivel a meghallgatása során állítólag még azt sem közölték, hogy ellene a munkaköri kötelezettségeinek vélelmezett megszegése miatt fegyelmi eljárás folyik” – a Hankook szerint a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát alapos okkal szüntették meg, és egyébként arról nem volt tudomásuk, hogy ilyen tisztséget lát el.  Az ítélet úgy szól, hogy a VDSZ megsértette a Hankook jó hírnevét, vagyis a bíróság ebben az egy pontban igazat adott a gumigyártónak. A VDSZ elnöke azt mondta az Átlátszónak, hogy nem értenek egyet ezzel és perelni fognak.

Összegezve, a Hankook keresete annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Székely Tamás szakszervezeti vezető valótlanságokat állított az alábbiakban (ide értve az 1. pontot is):

2. „a társaság folyamatosan próbálja ellehetetleníteni az érdekképviselet működését” – amit a Hankook cáfolt: vagyis nem próbálják ellehetetleníteni azt. Megfelelő faliújság-felületet és egy kizárólagosan használt, felszerelt irodahelyiséget biztosítanak számára.

3. „a Hankook listázza a szakszervezeti tagokat” – ezzel szemben állítják, hogy a tagokról nem készítenek listát, számukra ez az információ irreleváns.

4. „Székely sajnálatosnak tartja, hogy a munkavállalói érdekképviseleti jogokat éppen a magyar kormány egyik stratégiai partnere veszi semmibe” – a gumigyártó álláspontja szerint biztosítja mindazon jogokat, amelyek a szakszervezet tagjait és vezetőit a hatályos jogszabályok szerint megilletik.

Továbbá a Hankook kérte annak megállapítását is, hogy Székely a valós tényeket is abban a hamis színben tüntette fel, hogy ezek a cselekmények jogsértőek voltak, holott csak a jogszerű működés körében alkalmazta ezeket a cég:

5. „az érdekképviselet plakátjait rendre eltávolítják és igyekeznek korlátozni a tagokkal való találkozás lehetőségét” – ezzel szemben állítja a cég, hogy a tájékoztató anyagok közlése, terjesztése a helyben szokásos módon biztosított. A pihenőhelyiségeknek pedig az a rendeltetése, hogy a munkavállalók zavartalanul pihenhessenek, ezért az ennek érdekében tett korlátozások törvényesek. Ahogy az itt elhelyezett szórólapok eltávolítása is.

6. „a Hankooknál … a szabad szervezkedési jogot korlátozzák” – a gumigyártó azt kifogásolja, hogy a cikk a szervezkedési jog korlátozását jogellenesként állítja be, holott azt a felperes jogszerű keretek között tartja.

A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében az áll, hogy Székely Tamás VDSZ elnök nyilatkozatára túlnyomó részben kiterjed a közügyek vitatását megillető magas szintű alkotmányos védelem. A bíróság értékelte, hogy az érdekvédelem és a munkavállalói jogok érvényesítésére hívta fel a figyelmet, ami véleménynek minősül a 2. és 4. pontban. A szakszervezetnek bizonyítania kellett, hogy következtetéseinek van ténybeli alapja (ami az ítélet tükrében többségében sikerült – a szerk.).

Emellett az ítélet kiemeli, hogy az adott vélemény akkor sem tekinthető jogsértőnek, ha a valóságnak megfelelő ténybeli alapról elrugaszkodva tartalmaz sérelmes kritikát.

A bíróság ítélete a listázásban (3. pont), a tájékoztató és szóróanyagok eltávolításának és tagsággal való kapcsolattartás ellehetetlenítésének kérdésében (5.), valamint a szabad szervezkedési jog (6.) korlátozásának kérdésében sem osztotta a Hankook álláspontját.

A bíróság figyelembe vette Székely és a szakszervezet tanúi által betöltött vezetői pozíciókat is, elfogadta, hogy van rálátásuk a kifogásolt jelenségekre, ezért sem tekintette a sajtónyilatkozatot minden alap nélkülinek. A Hankook keresetét elutasította, és 550 ezer Ft illeték, plusz 91 ezer Ft részperköltség megfizetésére kötelezte a gumigyárat.

Berta László

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom