A tényfeltáró újságíróknak szánt támogatás sorsa a bizottsági adminisztráció útvesztőjében

Deterrence

2009-ben az Európai Parlament pályázati támogatási rendszer bevezetését javasolta tényfeltáró újságírók számára. Kettő vagy több tagország tényfeltáró újságírói együtt pályázhattak volna olyan ügyek a felderítésére, amelyek legalább két tagországot érintenek, esetleg az Unió egészét. 1,5 millió eurót szánt erre a Parlament az Unió 2010-es költségvetésében. Ez az összeg egészen mostanáig szerepelt a költségvetésben, de nem használták arra, amiért belekerült. A 2015-ös költségvetésben nincs már ilyen sor. Nagy erőfeszítések árán jutottunk odáig, hogy ne történjen semmi.

A Bizottság, a Parlament döntését végrehajtandó, először pilot projektet indított, ami még 2010-ben elbukott egy adminisztratív nehézségen. Aztán egy évig pihent, majd 2012-től „előkészítő intézkedéssé” alakult. Ez arról szólt, hogy szűk negyedmillió euróért megbíztak egy céget, hogy találja ki, hogyan lehetne ezt az adminisztratív nehézséget leküzdeni. 2013-ban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, ennek ellenére a Bizottság 2013 októberében már arról kezdett beszélni, hogy 2014-ben nem tudja tovább folytatni az előkészítő intézkedést. Miért? Adminisztratív okokból. 2014 zűrös év, írták, a régi parlamenti képviselők mandátuma lejár, újak jönnek, és ugyanez a helyzet a Bizottsággal is, nehéz így az élet. Ennek ellenére a Parlament a folytatás mellett döntött, de a Bizottság nem csinált semmit. Most pedig kimaradt a program a költségvetésből, egy újabb adminisztratív nehézség miatt. Van egy szabály, ami azt mondja, hogy egy előkészítő intézkedés nem futhat tovább három évnél. Nem rossz érv egy olyan program abbahagyására, ami el sem kezdődött. A Bizottság azt is mondja már több mint egy éve, hogy a pályázati program adminisztrációja túl sokba kerülne. Állítólag ez jött ki a megvalósíthatósági tanulmányból, amit még 2012-ben rendeltek, 2014 októbere óta hivatkoznak rá, de még mindig nem publikálták. Alighanem adminisztratív okokból.

Mesélem a részleteket.

A kezdeményezés képviselők egy többpárti és többnemzetiségű csoportjától indult. Anne E. Jensen dán liberális, Helga Trüpel német zöldpárti és Ivo Belet belga konzervatív (néppárti) képviselőkről. A költségvetésben a Kommunikáció és média című fejezetbe került, a Jensen által eredetileg remélt hárommillió helyett másfélmillió euróval.[3] A parlament részéről a projektet hamarosan a 2009-ben frissen megválasztott, szintén dán és szintén liberális Morten Løkkegaard kezdte koordinálni, aki a Parlament kulturális bizottságában egy témába vágó határozati javaslat rapporteur-je is volt. A parlamenti határozat kifejezte a Parlamentnek azt az igényét, hogy pályázatokat egy független testület bírálja el.[4]

Ez egybecsengett annak a szekértői csoportnak a véleményével, amit a Bizottság kért fel 2010 nyarán a pályázati kiírás tervezetének elkészítésére.[5] 2010 októberében a pályázati kiírás meg is jelent, de nem úgy, ahogy a szakértői csoport javasolta. A probléma az volt, hogy a tényfeltáró újságírók, köztük a Bizottság által felkért szakértők is, olyan pályázati rendszert szerettek volna látni, amelyben a Bizottság és a pályázók között van egy köztes testület, amely elbírálja a pályázatokat és dönt a támogatásokról, anélkül, hogy a Bizottság előre megismerné, hogy a pályázó újságírók kik, és milyen ügyeket akarnak felderíteni. A tényfeltáró újságírás lényegéhez tartozik, mondták, hogy a tervezett nyomozómunka titokban marad, egészen addig, amíg az eredményét, ha van, publikálják. Már csak azért is, mert az sem kizárt, hogy a pályázók olyan korrupciós ügyek felderítéséhez szeretnének forráshoz jutni, amelyekben valamelyik uniós intézmény, vagy valamelyik uniós vezetővel jó kapcsolatot ápoló kormány érintett. A Bizottság viszont úgy látta, hogy nem tud eleget tenni az uniós költségvetés végrehajtásának szabályait tartalmazó Költségvetési rendelet előírásainak, ha a végső döntést a pályázatok elbírálásáról a köztes testület hozza meg. Az eredmény az lett, hogy a pályázatot a Bizottság még 2010 decemberében lefújta.[6]

Ekkor azonban már tudni lehetett, hogy a Költségvetési rendelet változni fog, a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokkal együtt, a Bizottság ugyanis már elindította az erre vonatkozó jogalkotási eljárást.[7] Azt is lehetett tudni, hogy a reform célja a szabályozás egyszerűsítése, a finanszírozás megkönnyítése volt, többek között az olyan esetekben is, amikor a Bizottság és a támogatási forrás végfelhasználója között van még egy harmadik fél, amelyik a forrást a végfelhasználók között szétosztja. Ezt tükrözi többek között a 2012-ben elfogadott új Költségvetési rendelet preambuluma is.[8]

Az első kudarc után 2012-től a program „előkészítő intézkedéssé” alakult[9], a korábbi pilot projektével azonos költségvetéssel. Az előkészítő intézkedés célja, ahogy a költségvetési sorához fűzött jegyzet is tükrözi,[10] a 2010-es kudarchoz vezető adminisztratív nehézség megoldása, a tényfeltáró projektek bizalmas jellege és a pénzügyi felelősség közti összhang megtalálása. A Bizottság egy külső céget bízott meg a pontos megoldás kidolgozásával, a brit Technopolis Ltd-t, a Bizottság egy lényegében állandó, nagyon sok megbízást kapó partnerét, 247 200 euróért.[11] A megvalósíthatósági tanulmány a 2013-as év során készült.

Eközben két tanulmány is megjelent uniós pénzből, ami azt támasztotta alá, hogy szükség van a tényfeltáró újságírás új csatornákon keresztül történő finanszírozására. 2012 augusztusában készült el a Parlament pénzügyi ellenőrző bizottságának kezdeményezésére rendelt, „Deterrence of fraud with EU funds through investigative journalism” című, Margo Smit és szerzőtársai által írt tanulmány.[12] Ez áttekintést adott a műfaj helyzetétéről a tagállamokban, és többek között azt állapította meg, hogy egyrészt a tényfeltáró újságírás hatékony eszköz a csalás és korrupció elleni fellépésben, másrészt viszont az utóbbi időszak médiapiaci változásai nyomán ez az erőforrás- és időigényes műfaj nehéz helyzetbe került. 2013 januárjában jelent meg a Bizottság által felállított „High level group on media freedom and pluralism” jelentése,[13] amelynek az ajánlásai között szerepel, hogy a tényfeltáró újságírás finanszírozására új formákat kell találni.

A Bizottság 2013 októberében hivatkozott először a Technopolistól rendelt megvalósíthatósági tanulmányra egy, a 2014-es költségvetés előkészítése során a Parlament költségvetési bizottságának küldött levél mellékletében. Ebben a Bizottság azt mondja, hogy 2014-ben előreláthatóan nem fogja tudni végrehajtani az előkészítő intézkedés soron következő lépéseit, mert a Parlament és a Bizottság is cserélődik, utóbbi az év jelentős részében ügyvivő üzemmódban lesz, így tényfeltáró újságíróknak szánt támogatási rendszer végleges jogi alapjainak megteremtéséhez szükséges jogalkotási lépések megtétele nehézségekbe ütközik. Másrészt a birtokukban van egy megvalósíthatósági tanulmány, írják, amiből az derül ki, hogy a pályázati rendszer adminisztrációja lényegesen többe kerülne, mint am általában elfogadott: a teljes költségvetés 33 százalékába.[14] A költségvetés ismeretében ez félmillió eurót jelent évente, ami eléggé hihetetlen becslés egy ilyen pályázati rendszer üzemeltetésének költségére. Mindenesetre elvárható lett volna, hogy ha a Bizottság használ egy becslést a program elsüllyesztését alátámasztó érvelésre, akkor azt publikálja, már csak azért is, hogy a benne található számítások, ha vannak, és valóban ez jön ki belőlük, nyilvánosan vitathatók, már működő hasonló programok tapasztalatával összevethetők legyenek.

A történet következő állomása az, hogy a pályázati rendszerre korábban szánt költségvetés sora egyszerűen kikerült a 2015-ös költségvetés tervezetéből. A helyzet a 22-es csapdájára emlékeztető. Nem mentek át azok a jogalkotási lépések, amelyek lehetővé tennék, hogy a program maga mögött hagyja az „előkészítő intézkedés” státuszt, és a végleges jogi alapjaira támaszkodva működjön. Előkészítő intézkedésként azonban nem mehet tovább, mert a Költségvetési rendelet 54(2)(b) cikke szerint ezek három egymást követő évnél tovább nem futhatnak. Ennek a korlátozásnak az a célja, hogy egy új közpolitikai eszköz próbaüzeme ne tarthasson akármeddig. Ennek az eszköznek azonban nem volt próbaüzeme, valójában egyetlen percig sem működött.

A 2014 májusi választáson Morten Løkkegaard, az ügy motorjaként dolgozó képviselő elvesztette a mandátumát. A Bizottság számíthatott arra, hogy a Parlament részéről a program végrehajtása érdekében kifejtett nyomás ezzel alábbhagy. A frissen megválasztott Jávor Benedek azonban továbbvitte az ügyet. Zöld frakciótársával, Helga Trüpellel, és az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal frakcióhoz tartozó Dennis de Jonggal együtt módosító indítványt nyújtottak be a költségvetéshez a program költségvetési sorának visszaállítására.[15] A módosító azonban nem ment át, nem tartalmi okokból, hanem mert lekésett egy korábbi egyeztetési kört a Bizottsággal.

Ezután kezdtünk nyomozni a program költségvetési sorának elhagyásáig vezető történet után. Ennek részeként Jávor egy, a kompetens osztályvezetőnek írt egyszerű adatkérő levélben megpróbálta kikérni a felelős főigazgatóságtól a megvalósíthatósági tanulmányt, amire az adminisztrációs költségre vonatkozó becslést alapozták, és az iránt érdeklődött, hogy a költségvetésből vajon a Bizottságnak a tanulmány alapján kialakított állásfoglalása miatt került-e ki a program. A 2014 október 16-án küldött levélre csak egy telefonhívás érkezett válaszul az osztályvezetőtől Jávor irodájába, azt kérve a képviselőtől, hogy forduljon rögtön Gregory Paulger főigazgatóhoz. Ezt Jávor rögtön meg is tette. A főigazgatótól október utolsó napján érkezett meg a válasz, amiből nem derül ki, hogy a Bizottságnak lenne véleménye az ügy érdeméről – vagyis arról, hogy megvalósítható-e a tényfeltáró újságíróknak szánt pályázati támogatási program. A költségvetési sor törlésének okáról sem derül ki belőle több, mint hogy a korábban már említett rendelkezés miatt három év az előkészítő intézkedések maximális élettartama, ami már lejárt. Az adatkérésre az volt a válasz, hogy ha majd nyilvános lesz a megvalósíthatósági tanulmány, Paulger főigazgató küld egy linket Jávornak, amin elérheti.[16]

Ez a helyzet most. Öt éve annak, hogy az Európai Parlament egyértelműen kifejezte az akaratát, hogy szeretné a tényfeltáró újságírást egy ilyen pályázati rendszer felállításával támogatni. Az erre szánt évi másfélmillió euró évekig állt az Unió költségvetésében. Százezreket elköltöttek belőle előkészítésre. Nem történt semmi. Az eredmény annyi, hogy 2015-re már nincs költségvetés, és valahol a Kommunikációs Főigazgatóság számítógépein ott lappang egy megvalósíthatósági tanulmány, amire ugyan már több mint egy éve hivatkoznak, de nyilvánosságra még nem hozták. Bizonyára okkal ülnek rajta, alighanem sokat csiszolták. De előbb-utóbb publikálni kell. Tekintettel arra, hogy a tanulmány előállítására egy olyan céggel szerződtek, amelyik számos nagy értékű megbízást kap a Bizottságtól évente, nem lenne meglepő, ha a tanulmány publikált változata végül azokat a konklúziókat tartalmazná, amiket a Bizottság látni szeretne.

Rauschenberger Péter 

(A szerző Jávor Benedek EP-képviselő tanácsadója antikorrupciós és átláthatósági ügyekben.) 

 

[1] A cikk alapjául szolgáló összefoglaló és dokumentumgyűjtemény az ügyről angolul, szintén az Átlátszón: http://english.atlatszo.hu/2014/11/12/parliament-proposed-grant-scheme-for-investigative-journalism-lost-in-the-maze-of-commission-administration/

[2] A szerző Jávor Benedek EP-képviselő tanácsadója antikorrupciós és átláthatósági ügyekben.

[3]http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2010:064:FULL A költségvetésről tájékozódni általában itt lehet: http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/2010/2010_en.cfm

[4]http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2010-0223+0+DOC+XML+V0//EN&language=en

[5]http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=2480&NewSearch=1&NewSearch=1

[6]http://ec.europa.eu/dgs/communication/contracts-and-grants/grants/years/2010_en.htm, Brigitte Alfter 2010 decemberi riportja a pályázat lefújásának körülményeiről a Journalismfund.eu-n. A riportban Morten Løkkegaard értelmezi a helyzetet: http://www.journalismfund.eu/news/%E2%82%AC-15-million-investigative-journalism-withdrawn-upon-struggle-about-editorial-independence

[7] Egy 2010-es dokumentum, amiből kitűnik, hogy az új költségvetési rendelet előkészítése már ekkor megkezdődött. A dokumentumban többek között a harmadik felek által lebonyolított támogatások szabályozásának egyszerűsítésére is szerepel egy korai javaslat: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52010SC0639&rid=6

[8] A 2012-es új Költségvetési rendelet (FR), egységes szerkezetben a részletes végrehajtási szabályokkal (RAP). A témánk szempontjából releváns rendelkezések többek között: Preamble (21), (22), (23), (50), (58) FR, Article 58 FR, [Article 35 RAP, Article 44 RAP], Article 60 FR [Article 38 RAP], Article 63 FR [Article 35 RAP], Article 64 FR, Article 137 FR [Articles 209-10 RAP]. http://ec.europa.eu/smart-regulation/evaluation/docs/syn_pub_rf_mode_en.pdf

[9] A The Penguin Companion to European Union elmagyarázza a pilot projekt és az előkészítő intézkedés lényegét, és a kettő közti különbséget: http://penguincompaniontoeu.com/additional_entries/pilot-projects-and-preparatory-actions/

[10] Az Unió 2012-es költségvetése. Ebben jelenik meg először az „előkészítő intézkedés” (preparatory action), a 16 02 06-os soron. http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:e648e711-9e69-4a8e-937c-e6b55791cf11.0009.02/DOC_2&format=PDF

[11] Az OpenInterest.eu rendszeresen gyűjti az egyes cégek Bizottságtól kapott megrendelései. Itt szerepel egy gyűjtés a Technopolis Ltd-ről: http://openinterests.eu/entities/E0oGr0kLiW5mM8s-technopolis-ltd?fts_committment_in_offset=0#fts_committment_in

[12]http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201210/20121002ATT52809/20121002ATT52809EN.pdf

[13]http://ec.europa.eu/information_society/media_taskforce/doc/pluralism/hlg/hlg_final_report.pdf

[14] Ez a „letter of executability” nem érhető el az interneten, a Bizottság azonban egy későbbi dokumentumban, ami elérhető, saját maga idézi az ebben írtakat: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/imco/dv/comreportbudget_/comreportbudget_en.pdf

[15]http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/documents/budg/dv/budg2015_doc4_txt_3_/budg2015_doc4_txt_3_en.pdf

[16] A Jávor és a DG COMM közötti levélváltás az Átlátszó angol nyelvű oldalán megjelent hosszabb összefoglalóban olvasható: http://english.atlatszo.hu/2014/11/12/parliament-proposed-grant-scheme-for-investigative-journalism-lost-in-the-maze-of-commission-administration/