Uniós támogatások a felnőttképzésben II.: Ellenállhatatlan mesterkurzusok

A magyarországi felnőttképzési piacban akkora lehetőségek vannak, hogy a DFT-Hungária Kft. 2008-ban már repülővásárlásra készült. A trend később sem tört meg, a cég 2010 és 2012 között megduplázta az árbevételét. Hogyan termelnek az uniós források a felnőttképzésben ekkora profitot? Lean-menedzsment henteseknek, PQM-sztenderdizálás önkormányzati ügyintézőknek és 100 százalékos sikerdíj. Egy cég, amelynek egyaránt volt partnere Rogán Antal és Hunvald György önkormányzata.

Hatalmas biznisz a felnőttképzés, számolatlanul nyeli az uniós és állami milliárdokat

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2004-es csatlakozásunk óta számos program segíti Magyarország felzárkózását az unió régebbi tagállamaihoz. A lifelong learning jegyében évente sok milliárd forintért szerveznek különböző szektorokban különböző célú képzéseket. Ezek hasznáról kevés adat áll rendelkezésre – már ami a képzések résztvevőit illeti. A felnőttképzésből élő cégek egy kisebb csoportja viszont az eredményektől függetlenül is jó ideje nyertese az élethosszig tartó tanulást célzó programoknak. Tovább a cikksorozat előző részére.

„A BKF [Budapesti Kommunikációs Főiskola] országosan kiemelkedő erőssége az Európai Unió strukturális fejlesztési forrásainak megszerzésére és felhasználására vonatkozó tudás.” – büszkélkedett Vass László rektor 2006 decemberében. Az állítást a BKF pályázati sikerei kétségkívül alátámasztják: Zsuffa Ákos vezetésével a BKF 2005-2007-ben kiemelkedő szerepet játszott például a ROP 3.1.2 programban. A BKF ugyanakkor mást is köszönhet Zsuffa kapcsolatrendszerének: a főiskola ingyenes programjait a DFT Hungária Kft. 2006-ban például az önkormányzati jegyzőkhöz küldött FISZ-hírlevélben reklámozta.

Ugyancsak a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) rendezte 2007 január 20–21-én az Érettségi Vizsgaelőkészítő Hétvégét, melyen a részvétel ugyan ingyenes volt, de a jelentkezőknek 1000 Ft értékű DFT-kiadványt kellett megvenni. A jelentkezési lapon pedig megkérdezték a diákokat:

„Szeretne-e írásos tájékoztatót kapni a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról (BKF)?”

De az a fajta burkolt, árukapcsolásos marketing, amely miatt az ombudsman is kritizálta Csikeszéket, már akkor is csak melléktevékenységnek számított az egyre nagyobb bevételt jelentő felnőttképzéshez képest.

 A felnőttképzés lobbistái és az arculati szakértelem

Az akkreditált felnőttképzési intézmények Magyarországon két jelentősebb szakmai szervezetben csoportosulnak: a többséget ma már az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete (AFIOE) képviseli. Az egyesület 2006-ban alakult meg, első elnöke Csikesz Tamás volt. Az alapítók között találjuk Csikesz régi ismerőseit és üzlettársait, Pós Pétert, Pablényi Attilát és Zsuffa Ákost, valamint Barta Tamást, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének vezetőjét, és Vass Lászlót, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektorát.

Az AFIOE egyik legfontosabb célja, hogy az állam az általa kiírt képzési pályázatokon a megfelelő akkreditációt megkövetelje – ahogy ezt maga Csikesz egy 2010-es videóinterjúban el is magyarázza:

„Ha uniós pályázatoknál nem írják elő azt, hogy akkreditációval rendelkező cégek pályázhatnak, az nyilván más üzleti lehetőséget, érvényesülési lehetőséget jelent az akkreditált felnőttképző intézményeknek, mint ha ezt kötelezővé teszik. Azért vagyunk, hogy ezért lobbizzunk.(…) Magyarországon van 1300 akkreditált felnőttképző intézmény, s az a tapasztalatunk, hogy körülbelül 650–700 mutat érdemi életjelet.(…) Na ennek a 650, ebből a 650–700-ból több mint 400 tagunk.”

Az AFIOE hivatalos oldala a kepzeslista.hu. A portált a FISZ Média üzemelteti a Híd a Fiatalokért Alapítvány támogatásával, de egyik szervezet sem állhat túl távol Csikesztől: a FISZ Média szerzői jogai a DFT Hungáriánál vannak, kapcsolattartóját a …@dft-hungaria.com címen érhetjük el; a Híd Alapítványnak pedig – az utolsó leadott közhasznúsági jelentés szerint – Pós Péter a képviselője. (Az alapítvány nem sok életjelt mutat, a honlapja, úgy tűnik, utoljára 2008-ban frissült.)

2010-ben Csikeszt az AFIOE elnöki székében Zsuffa Ákos váltotta. Zsuffa elnöksége alatt az AFIOE jelentősége tovább nőtt, és mára a kormány minden fontosabb érdekegyeztető konzultációra meghívja az egyesületet – például a Diplomamentő Program előkészítésekor a másik nagy felnőttképző szervezet, a  Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) társaságában. Az egyeztetés e két civil szervezet között nem lehetett túl bonyolult, lévén az FVSZ-nek is Zsuffa az elnöke. Hírek szerint egyébként az AFIOE hamarosan beolvad majd az FVSZ-be – így már csak a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete marad ki a nagy egyesülési hullámból.

Feltételezhetően az AFIOÉ-hoz hasonló megfontolásokból alapították 2011-ben a Magyar Disszeminációs Szövetséget – az egyesületi formában működő szövetség a pályázóknak az elnyert uniós pályázati forrásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megvalósításában nyújt segítséget. Az alapító tagok között van Csikesz Tamás és Zsuffa Ákos, az egyesület elnöke Perlaky-Papp József, de a tavalyi közhasznúsági beszámoló alapján ennek a szervezetnek is Zsuffa a vezetője.

A MaDiSz pont jókor indult, mivel az Új Széchenyi Terv 2012-ben „egyszerűsített” Arculati Kézikönyve már 136 oldalon át taglalja a megengedett betűtípusokat és -méreteket, a kötelező emlékeztető táblák milliméterre pontosan megszabott designját és a felelős gazdálkodással bonyolított pályázat egyéb fontos paramétereit. Nem csoda, hogy a MaDisz és partnerei is figyelmeztetnek,

„milliós veszteséggel számolhatnak azok a hazai vállalkozások, amelyek figyelmen kívül hagyják az uniós pályázati rendszer kötelező kommunikációs elemeit, illetve nem megfelelően teljesítik azokat”.

Aki biztosra akar menni, az konzultál egy tapasztalt pályázatíróval és „disszeminációs szakértőt” is igénybe vesz.

Felszárnyalási szakasz

2007-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében indult programokra a DFT-Hungária már felkészülten vállalta EU-s pályázatok elkészítését. Ezek például a TÁMOP mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak, illetve érdekképviseleti szervezeteknek kiírt szervezetfejlesztési, munkahelyi és vállalkozási kompetencia-fejlesztői pályázatai voltak – a megpályázott képzéseket aztán maga a DFT, illetve az általa közvetített cégek szolgáltatni is tudták.

A DFT Hungária megrendelt képzései olyannyira népszerűvé váltak 2008-ra, hogy a cég vezetése úgy látta, szükség van egy mobil képzési központra:

„(…) annak érdekében, hogy a Budapesttől távol eső helyszíneken is a megszokott DFT-minőséget biztosíthassuk képzéseink során (…) szert teszünk egy Bombardier Q400-as utasszállító repülőgépre.”

Az állítást ugyan mindössze egy rajz támasztja alá a cég honlapján, és a cég mérlegeiben sincs ekkora értékű eszköznövekedés, de a vezetők helyzetértékelését és ambícióit a bejelentés kiválóan mutatja.

A TÁMOP 2.1.3/07 programot eredetileg 2007 december 31-i pályázati határidővel hirdették meg, de akkora volt az érdeklődés, hogy április 6-án már le kellett zárni a pályázatot. A pályázatot a DFT-vel megírató cégek közül több mint harminc nyert, összesen 300 millió forintnál is többet – a programban szétosztott keret tíz százalékát – különféle képzésekre, nagyrészt a Budapesti Kereskedelmi és Üzleti Főiskola együttműködésével.

Ezekben a projektekben jellemzően angol nyelvi és számítógép-kezelői (ECDL) képzés mellett pályázatírás és projektmenedzsment oktatása is zajlott. Így Pályázatírás és projektmenedzsment kurzuson vehettek részt az egyébként sikeres pályázatíró cég, az Aditus Pályázati Tanácsadó Kft., vagy a szintén felnőttképzéssel foglalkozó Okker Zrt. munkatársai is.

Érdekes módon a pályázók mindegyike fontosnak tartotta a dolgozói oktatását 100 órás képzés keretében a tudásmenedzsmentről – ezeket a tanfolyamokat a megengedett maximális 3000 Ft/fő óradíj közelében árazták be. A nyertesek között aztán több is fennakadt a Humán Erőforrások Programok Irányító Hatósága ellenőrzésein. Volt olyan résztvevő, aki aláírásával igazolta, hogy tudásmenedzsment-képzésben részesült Miskolcon és korszerű menedzsment technikákat tanult Hévízen – egyszerre.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik első intézkedése a 2007-es TÁMOP 2.1.5. kiírás volt hazai kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseinek támogatására. A DFT által menedzselt pályázatok közül öt nyert, összesen mintegy 100 millió forintot. A képzések az elszámolások szerint olyan népszerűek voltak, hogy az egyik cég például a megítélt 30 milliónyi támogatásból hétszer fizette be a dolgozóit különböző DFT-képzésekre – tíz fő például 44 órás „PQM: Sztenderdizálás mesterkurzus”-on vett részt.

A magyar lifelong learning és felntőttképzés egyik tetőpontját viszont a TÁMOP 2.3.3. hozta el 2010-ben. A programban elég változatos profilú cégek vettek részt: van köztük marketingguru (Shortcut Communications Kft., Adverticum Zrt.), üveggyár  (Jüllich Glass), régi kollégák a FISZ fénykorából (Meló-Diák, Universitas Iskolaszövetkezet) és húsipari vállalkozások (Sajó-, Dorog- és Lac-hús).

A Lac-hús Kft. például egy kis hajdúnánási vágóhídból nőtte ki magát uniós normáknak megfelelő korszerű középüzemmé. Felemelkedésükben szerény, de fontos segítséget jelenthetett a TÁMOP 2.3.3.A-09-es pályázatán elnyert 20,8 millió forintos támogatás, melyet a DFT-Hungária Process Management és Lean Menedzsment tanfolyamaiba invesztáltak. (Ezek a programok már nemcsak a képzéseket, de a résztvevők munkabérét is finanszírozták.)

A Lac-húsnál így 2010-ben 60 dolgozó 42 órán keresztül ismerkedhetett a „Process management”, további 82 órában pedig a „Lean menedzsment technikák” titkaival. Tartották a lépést a hajdúdorogi hentesek is: az összesen 52 főt foglalkoztató Dorog-Hús Kft. 42 dolgozója tanult közel 500 órában (!) tudásmenedzsmentet, lean-menedzsmentet, egyebeket az 50 milliós pályázat büdzséjéből. A TÁMOP 2.3.3.-A-konstrukcióban a DFT-nek – saját referencialistája alapján – összesen mintegy ötven szerződött partnere volt.

De a piaci vállalkozásokon túl a DFT nagy sikerrel menedzselte az uniós pályázatokon az érdekképviseleti szervezeteket is, kezdve a TÁMOP -2.5.1/07 programmal. (Táblázatban a nyertesek.) E program keretében a 44 kedvezményezettből 19 a DFT segítségével hajtotta végre a maga projektjét, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségétől a Nagycsaládosok Országos Egyesületén át a MOL Bányász Szakszervezetéig.

Egy tipikus fejlesztési projekt a szakszervezet működésének analíziséből, néhány képzési tanfolyamból, webalkalmazások fejlesztéséből és a disszeminációból állt össze. A rendszerelemzést és a disszeminációt az Agenda Projektház Kft. szállította – a cég egyik tulajdonosa Magyar Szilárd, „kedvenc tanítvány”, ügyvezetője Pablényi Attila, aki a DFT-ben is ügyvezet -, a tréningeket pedig maga a zászlóshajó, a DFT-Hungária tartotta meg.

Az érdekképviseleti szervezeteknek kiírt programok nyertesei között pedig felbukkan a régi ismerős, az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete. A 2011 nyarán zárult projekt keretében az egyesület 20 milliót nyert önkéntesei képzésére, további 12 milliót pedig „ernyőszervezeti fejlesztésre”. Tegyük hozzá, a képzéseket nem a DFT, hanem a Dover Nyelvi Centrum Kft bonyolította.

100%-os sikerdíj

A DFT sikerének kulcsa a kliensek teljes körű kiszolgálásában rejlik. A cég ugyanis nemcsak megírja a pályázatot a megrendelőnek, de – ha az nyert – el is végzi az ahhoz kapcsolódó feladatokat. Ráadásul míg az első TÁMOP-kiírások még 30% önrészt követeltek meg a pályázóktól, az újabbak sokszor 100%-os támogatást biztosítanak – így egy ilyen konstrukció a pályázónak ténylegesen semmilyen költséget nem jelent.

Ahogy a DFT ajánlja magát:

„Nem pályázatírás, hanem teljeskörű pályázati projektmenedzsment: projektötlettől a záró elszámolás elfogadásáig, kockázatvállalással!”

Ezt a rendkívül sikeres üzleti modellt a cég intenzív marketing segítségével ismerteti meg lehetséges ügyfeleivel – elsősorban különféle hírleveleken és PR-kampányokon keresztül. (A módszernek vannak hátulütői is: a DFT már négyszer is felkerült a Pellengérre a WikiSpamen.) Sokat számíthatnak a jól megválasztott internet domainek (arop.hu, tamop.hu).

Így juthatott el sok polgármesteri hivatalhoz az ajánlatuk az Államigazgatási Reform Operatív Program (ÁROP) 1.A.2 pályázatáról is. Ez 90-92%-os támogatást ígért a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztési projektjeire. 2008-tól kezdődően a DFT sorra írta ebben a konstrukcióban az önkormányzatoknak a sikeres szervezetfejlesztési pályázatokat.

Az egyik elsőt Tolna városának 17,8 millió forintos értékben. A pályázat komponensei: 1 db működési rendszerelemzés, 18 db elemzés és tanácsadás és 1 db utókövetés. A pályázat keretében a DFT leszállított öt tanfolyamot is, köztük egy „Process-Ouality Managment (PQM)- sztenderdizálási mesterkurzust”. Hogy a projekt mennyire dobta meg a helyi lakosok önkormányzati ügyintézéssel kapcsolatos elégedettségét, arról nincs információ, de a város weboldaláról letölthető, a projekt keretében elkészített 119 oldalas „Működési rendszerelemzés” (készítette Pablényi Attila) olyan kinyilatkoztatásokkal kápráztatja az olvasót, minthogy

„a működési rendszer nem más, mint a gondolkodás — cselekvés — kommunikáció rendszere”.

Az elemzés alapja egy igazi kérdőív volt, melyben a munkatársaknak – azok igazságtartalma szerint – négyfokú skálán kellett minősíteni különböző állításokat (igaz /inkább igaz/inkább nem igaz/nem igaz). Ilyeneket: „A munkatársak előre kitűzött eredményeket akarnak elérni”. (A hivatal dolgozóinak 33.33 százaléka szerint az állítás igaz.)

Tolna után más települések is éltek a DFT visszautasíthatatlan ajánlatával: Cece, Dunaszeg, Mohács, Mór, Rákóczifalva, Somogyvár, és Szentes. Ezek mindegyike 17,8 millió forintos pályázat, azonos elemekkel. A cecei rendszerelemzés bevezetőjéből megtudjuk pl., hogy „a működési rendszer nem más, mint a gondolkodás — cselekvés — kommunikáció rendszere”. A hasonlóság nem áll meg a bevezetővel: a cecei hivatali dolgozóknak például 26.7%-a gondolta igaznak, hogy „A munkatársak előre kitűzött eredményeket akarnak elérni”, és más dokumentumok is szóról-szóra egyeznek.

De Pablényi ügyvezető univerzális rendszerelemzése visszaköszön később is, például az ÁROP 3.A.1. program nyertes pályázataiban. Ezek között már ott találjuk a Hunvald György vezette VII. kerületet, illetve a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatát. Ők szintén megtudhatták, hogy milyen fontos a gondolkodás-cselekvés-kommunikáció szentháromsága. Ezeknek a pályázatoknak a megvalósítására viszont már az összeg nagysága miatt közbeszerzési eljárást kellet kiírni: Rogánék 33 millióért, Hunvaldék 24 millióért rendeltek egyebek között PQM-sztenderdizálási mesterkurzust.

Mindkét közbeszerzést a DFT-Hungária nyerte – különös is lett volna, hogy ha nyer, nem mind a kettőt nyeri, hiszen a két hirdetmény szövege szó szerint megegyezik:

„Vállalkozási szerződés, melynek tárgya az ajánlatkérő által pályázatban vállalt, meghatározott témakörökhöz kapcsolódó képzések lefolytatása az alábbi területeken: Közbeszerzési referens tréning; PQM: Sztenderdizálási mesterkurzus; Sztenderdizálási gyakorlatok, Szervezeti folyamatoptimalizálási gyakorlatok (…)”

Becker András – Telepi Miklós