Bezárás
Cikkek

Zavargások korrupció miatt a spanyolországi Burgosban

Múlt hétvégén váratlanul heves utcai zavargásokba torkollt egy építkezési projekt elleni tiltakozás az észak-spanyolországi Burgosban. Korrupció, politikai és ingatlanfejlesztő önkény, vagy a rendőri brutalitás is szerepelhenek a kiváltó okok között, melyeket napok óta próbál felfejteni a spanyol sajtó. A helyiek kitartása és az országos szolidaritási akciók nyomán a városvezetés kénytelen volt visszavonni a projektet.

Burgos, a 180 ezres lakosú észak-spanyol város, hacsak arra jártunkban nem kóstoltuk a kasztíliai konyha helyi csillagait, pl. a hurkát, és nem jártunk gyönyörű katedrálisában (templomaiban, kolostoraiban), leginkább történelmi tanulmányainkból lehet ismerős. Itt székelt ugyanis 1936-tól a köztársasági kormányt megdöntő tábornokok Nemzeti Védelmi Juntája, és 2 évvel később itt alakult az első nemzeti kormány Franco vezetésével. A város e történelmi hagyománynak megfelelően ma is a konzervatív, katolikus arculatot képviseli, és a demokratikus választások bevezetése óta, egy röpke 4 éves szünetet leszámítva, a jobboldal irányította, az utóbbi évtizedben pedig a ma kormányon is lévő Néppárt (Partido Popular, PP).

Ha lehet, e történelmi háttér még meglepőbbé tette, hogy a békés város hirtelen kvázi utcai harcokkal: lángoló konténerekkel, betört kirakakatokkal és szétroncsolt buszmegállókkal került a címlapokra. A január 10 és 12 között tucatnyi sérültet (köztük 9 rendőr) és 40 letartóztatást eredményező „összecsapások” egy már több hete folyó békés tiltakozást tetőztek be.

A parkolóhelyekért tüntettek

A mozgalomnak – ellentétben mondjuk az isztambuli Gezi parkkal vagy a Bretagne határán fekvő Notre-Dame-des-Landes-dal (ahol egy reptér építése elleni évtizedes küzdelem az utóbbi 18 hónap konfrontációi nyomán nemcsak szimbolikus jelentőségre tett szert, de a szocialista kormányt is meghátrálásra kényszerítette) – nem sok köze van a környezetvédelemhez. A Burgos lakosságának harmadát adó, sűrűn lakott munkásnegyed, Gamonal négysávos főútja helyére épült volna egy barátságos, fákkal szegélyezett kétsávos bulvár, amely azonban likvidálta volna a parkoló helyeket, hogy egy 250 férőhelyes, 40 évre majd 20 ezer euróért bérelhető földalatti garázzsal váltsa ki őket. (2005-ben már sor került erőszakos konfrontációra egy másik mélygarázs építése miatt, amit a lakosok a konzultáció és a műszaki biztonság hiánya miatt támadtak.)

A környék tízemeleteseinek erdejében már így is nehezen boldogultak az autótulajdonosok; a szomszédok ügyesen egyeztetve oldották meg a lakótelepek építésekor még nem létező parkolási problémákat, dupla sorok és kiengedett kézifékek segítségével. De mielőtt azt hinnénk, hogy Gamonal csupán néhány parkolóhelyért indult harcba, a lakosokat megszólaltató riportok alapján inkább úgy tűnik, elegük lett abból, hogy miközben a környék alapvető szolgáltatásokban is szűkölködik, a város adósságai a csillagos egekben, most egy olyan 8 millió eurós projektet raknak a nyakukba, amiből rövid távon csak káruk származik. Amíg 13 ezer eurós hiánya miatt bezárni készül a helyi bölcsöde, nincs pénz a közkönyvtár felújítására, de járdajavításra sem, és 18 ezer munkanélküli osztozik az évről-évre csökkentett állami és helyi juttatásokon, az árnyas sétány és a lakóépületeket is veszélyeztető mélygarázs terve nem bizonyult meggyőzőnek.

A korábbi tüntetésekre és petíciókra ráadásul süket fülekkel reagált a városvezetés, amely csak megumbuldált összetételű vagy álcivil szervezetekkel egyeztetett, majd moderátorok helyett rohamrendőröket hozatott, akik az erőszak szokásos logikája szerint boldogultak. A letartóztatottak negyede kiskorú, a baloldali ellenzék az indulatok szításával vádolja a polgármestert, a rendőrség szóvivője által emlegetett „turista tüntetőkről” pedig hamar kiderült, hogy mind helyiek. A növekvő nyomás alatt hétfő este már 3000 gamonali vett részt az utcán tartott naggyűlésen, hogy megszervezze a munkagépek további blokádját, a terület folyamatos védelmét, és a projekt felfüggesztése mellé 2 további követelést szavazzon meg: ki a rendőrökkel a környékről, és engedjék szabadon a letartóztatott „srácokat”.

A város szülötte, Ignacio Escolar, az eldiario.es baloldali digitális újság alapító igazgatója, és az egyik legnépszerűbb politikai blog szerzője hétfőn publikált jegyzetében megkísérli feltárni a konfliktus mélyebb okait. A cikket másfél nap alatt 50 ezren osztották meg a facebookon, ez is utal rá, milyen jelentőségre tettek szert hirtelen a burgosi események, és talán azt is, mennyire pontos és húsbavágó az elemzés, amely Gamonal lázadásának őseredeti okaként a korrupciót jelöli meg. Escolar szerint ugyanis nincs rá más magyarázat, hogy a város, ahonnan a fiatalok, ahogy ő is, lehetőségek híján elvándorolni kényszerültek, évtizedeken át csillagászati ingatlanárakat produkált, amit csak Barcelona, Madrid vagy a baszk tengerpart ékköve, San Sebastián teljesített túl.

Sűrű szövésű helyi korrupciós háló

A helyi korrupciós háló közepén egy építőipari és médiagurut találunk, aki kapcsolatai révén gyakorlatilag a nyolcvanas évek óta irányította a városháza urbanizációs politikáját. Michel Méndez Pozo, a nemes egyszerűséggel csak „főnöknek” nevezett helyi potentát, az ingatlanbizniszben elért sikerei után a legbefolyásosabb helyi lapot, a Diario de Burgost tette magáévá. A főnök urbanisztikai tanácsaival a régiót anno elnöklő José María Aznart is segítette, aki aztán 1996 és 2004 között spanyol kormányfőként hálálhatta meg Méndez szakértelmét. 1994-ben ugyanis a törvény mégiscsak feltartóztatja egy időre Méndez Pozo lendületes pályáját: legfőbb szövetségesét, a burgosi városházát 14 éven át vezető José María Peña San Martint hivatallal való visszaélés miatt 12 évre eltiltják a köztisztség-viseléstől. Méndez Pozo ugyanebben a perben, amely másfél évtized illegális manővereit szankcionálja, 7 év börtönt kap.

Az ex-polgármesternek Aznar hamarosan kegyelmet ad, és újra képviselőnek választják, a főnököt pedig, 9 havi elzárás után harmadfokon felmentik. Karrierjének a börtön szinte hasznára vált: hamarosan a régió legnagyobb városában, Valladolidban indíthatott újságot a többek között az El País napilapot kiadó PRISA csoporttal  szövetkezve, a közeli és szintén konzervatív-katolikus hagyományú Navarrában pedig a spanyol püspöki konferencia és más egyházi szervezetek tulajdonában lévő COPE csoporttal alapíthat helyi tévéadót. Kasztília és León további 2 regionális tévécsatornát köszönhet hősünknek, ebből az egyik félig köztulajdon, ahogy az a lokálpatriótizmus e jeles képviselőjének dukál. A szomszédos Kasztília-La Manchában terjeszkedve, Promecal nevű kommunikációs cége több újságot indít, építőipari vállalkozásainak pedig sikerül az azóta csődbement helyi takarékszövetkezet legnagyobb adósai közé kerülniük. A spanyol korrupció iskolapéldájának tekinthető valenciai modell alapján itt is készül életképtelen, viszont méregdrága repülőtér és szegény Don Quijotéról elkeresztelt szabadidőpark, a helyiek nagy örömére.

Escolar szerint ma Méndez Pozo annak ellenére diktálhat Burgosban, hogy sosem volt tagja a Néppártnak: polgármesterek jöttek-mentek, ő maradt. Ma is jelentős hatalmat jelentő lapja a főnök érdekei szerint keni el vagy deríti fel oknyomozó példamutatással az ügyeket. Eközben Gamonal, az egykor különálló, és még Franco idején létesített ipari központtal megáldott település, a falvakból áradó munkaerőnek épített lakótelepekkel Burgos legsűrűbben lakott negyedévé vált. A válság, amely Spanyolországban még korábban, az ingatlanlufi brutális pukkanásával vette kezdetét, itt szedi a legtöbb áldozatot. A szocialista kormány működése elrettentette egykor népes helyi híveik egy részét is: az egykor baloldali többségű választókerületeket két ciklus óta a PP nyeri.

A most zavargásokat okozó bulvárt persze Méndez Pozo egyik cége tervezte, a kivitelezők pedig szokásos partnerei. A lakosokkal kialakult konfliktus eltusolására a városházának további aduk is vannak a kezében. Burgos másik fontos újságja szintén konzervatív, tulajdonosát ugyan még nem ítélték el, de érintett a szoros spanyol korrupciós mezőnyből is kiemelkedő Gürtel-ügyben, és persze az építőiparban is. Méndez Pozo üzlettársa a regionális tévében, de szövetkezett a madridi jobboldali és szélsőjobb médiumokkal is – nem csoda, ha a főnökről nem sokan hallottak a város határain túl. (Érdekes részlet, hogy Escolar cikkének érvelését nagyrészt megtaláljuk a másnapi El País vezércikkében és egy elemző írásban is, Méndez Pozo szövevényes médiakapcsolataira azonban csak nagyvonalúan utalnak a szerzők, persze meg sem említve a laptulajdonos PRISÁ-val, a spanyol médiaóriással összefüggő szálat.)

Végül meghátráltak az ingatlanfejlesztők

Gamonal nem nagyon különbözik a többi spanyol munkásnegyedtől: koncentrált szegénység, kilátástalanság, a fiatalok között 50%-ot is meghaladó munkanélküliség; ahogy tisztázatlan érdekeket szolgáló ingatlanprojektek is akadnak szinte mindenütt az országban. Az sem véletlen, hogy bár a helyi kereskedők boltjait megkímélték a rongálók, ép banki lerakat alig maradt a környéken. Nem csoda, hogy a Néppártnak sokasodó gondjai – a katalán és baszk konfliktusokkal bonyolított belharcok és a még saját berkeiben is vitatott, retrográd abortusztörvény – mellett már nem hiányzik egy robbanékony zavargássorozat.

A cikksorozat korábbi részei

A szőnyeg alá söpört Falciani-listák: Korrupt bankok segítik a korrupt elitet

Titkosszolgák is szivárogtattak a korrupt elitről Párizsban

Oknyomozó portál szorongatja a korrupt politikusokat Franciaországban

A bíró, a politikus és az újságíró

A Bárcenas-leak: Feketekasszából tápolta politikusait a pártpénztárnok

Néhány kusza manőver után múlt kedden este bejelentették (épp Méndez Pozo újságjának twitterén), hogy a munkálatokat felfüggesztik, és tárgyalásokat kezdeményeznek. A polgármester szerint ugyan csak átmeneti késlekedésről lett volna szó; Escolar keddi jegyzete viszont azt ígérte, a gamonaliak adott esetben újra kiállnak majd az igazukért. Burgosban szerda reggel fél hétkor már állt az egymást váltó lakosok őrsége, és nem is szándékoztak mozdulni, amíg a városháza vissza nem állítja a feltúrt utcát. A sajtó időközben azt is kiderítette, hogy nyilvánvaló szabálytalanságok kísérték a pályáztatást, és péntek estig 48 városban került sor szolidaritási akciókra. Madridban és Barcelonában újabb atrocitások, újabb letartóztatásokhoz vezettek – mígnem péntek este Burgos vezetője bejelentette, kénytelen lemondani a bulvár megépítéséről. Igaz, néhány órával korábban, dacolva az ellenzék és az ablakai alatt kiabáló 2000 gamonali ellenvéleményével, még az erőszakot és a dialógusra való képtelenséget elitélő határozatot fogadott el a néppárti többség. Hogy ki a felelős az erőszakért vagy a dialógus hiányáért, egy bölcsöde bezárásáért vagy egy túlszámlázott projektért, nyilván nézőpont kérdése. A dolgok színe és visszája. Vagy ahogy egy gamonali plakátról Méndez Pozo üzeni szabad fordításban: Az én gazdagságom a tiétekbe került.

Dobsi Viktória

(Fotó: innen.) 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom