Mélygarázst építhet a Közgép a műemlék Duna-bástya helyére Győrben

A török hódoltság idején Európa védőpajzsaként emlegetett győri vár utolsó megmaradt részét, az 1939-ben földfelszínig lerombolt, ám nagyrészt az alá épült Duna-bástya maradványait hónapokig tartó munkával feltárták a régészek. A város pedig visszatemeti a műemléket, mert háromszintes mélygarázst építtet a területre 4 milliárd forintért a Közgép, a Magyar Aszfalt és a West Bau alkotta konzorciummal.

*****

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A győri várat 1539 és 1570 között építtette a császári udvar, hogy a kétharmad részben föld alá épült erődítmény védje Bécset a törököktől, akiknek Győr „Európa kulcsa” volt, az általa védett területen élőknek pedig „Európa és a kereszténység védőpajzsa”. A vár pusztulása az osztrák vereséggel végződött Napóleon-ellenes csatákat lezáró 1809-es schönbrunni béke után kezdődött, és hivatalosan 1896-ban ért véget: néhány ágyúállását berobbantották, hét bástyájából négyet leromboltak, az épületmaradványokat pedig földdel töltötték fel. Az épen maradt, árvízvédelmi funkciót is ellátó Duna-bástya föld feletti részeit 1939-ben leborotválták, beletöltötték a felszín alatti építményrészbe, az így létrejött Dunakapu téren pedig piac létesült.

Óriáshitelből építhetnek a Fidesz-közeli cégek

2010 végén a Borkai Zsolt polgármester által vezetett győri önkormányzat közbeszerzést írt ki a tér megújítására, mélygarázs, rendezvénytér és folyóparti korzó kialakításának megtervezésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként 2011 januárjában felfüggesztette az eljárást, miután a Magyar Építész Kamara jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mert például túl rövidnek tartotta a pályázati határidőt; azonban a döntőbizottság a kamara valamennyi kifogását elutasította. Így a tervek beérkezése után végre kiírhatta az önkormányzat a kivitelezésre vonatkozó tendert is, amelynek nyerteseként az egyedüli pályázó „Dunakapu tér és rakpart Konzorcium” -ot hirdették ki 2012.október 4-én. A nettó 3 milliárd 795 millió forintos ajánlatot tévő konzorcium tagjai a Közgép Zrt., a STRABAG tulajdonában lévő Magyar Aszfalt Kft. és a Fidesz „házi építőcégeként” emlegetett West Hungária Bau Kft. voltak.

Ekkor még egyszintes, 230 férőhelyes mélygarázs szerepelt a tervben, amelyhez a 100% önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. 2 milliárd forint hitelt venne fel (így nem kell az önkormányzat eladósodásához szükséges kormányzati hozzájárulás, hiszen „csak” egy cég veszi fel az óriáskölcsönt), további 1 milliárd forintot pedig az önkormányzattól kapna. A beruházás előtti rendkívül sikeres régészeti feltárás során előbukkant, épen maradt várfalszakaszokat pedig restaurálva be kívánta mutatni az önkormányzat. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012 decemberében kelt örökségvédelmi határozatában azonban ehhez nem járult hozzá, „mivel örökségvédelmi szempontból nem a bemutatás, hanem a megőrzés az elsődleges szempont”. Borkai Zsolt erre közölte, hogy eredeti tervükkel ellentétben a feltárt épületmaradványokat visszatemetik, csak az ágyúlejáró kis, 200 négyzetméteres részletét teszik láthatóvá; a mélygarázst pedig csupán a tér egyik felére építik meg, viszont egy helyett háromszintesre, és így már akár 300 autó is elfér majd benne.

Városvédők harca az önkormányzattal

A késve megszülető örökségvédelmi határozat miatt nem kaphatta meg a projekt az építési engedélyt, ezért a polgármester nem tudta az eredményhirdetéstől számított 60 napon belül aláírni a nyertes konzorciummal a szerződést, emiatt új közbeszerzést kellett kiírni. A szabály az szabály, de nagy meglepetésre ne számítson senki – bár még nem született döntés, mert a Reflex Környezetvédő Egyesület megfellebbezte a beruházás időközben megkapott építési engedélyét.

A projekt ellen és a Duna-bástya megőrzéséért fáradhatatlanul küzdő, alternatív javaslatokkal előálló Arrabona Városvédő Egyesületet (AVE) a győri önkormányzat azzal vádolja, hogy csupán politikai indíttatásból gáncsoskodik, az ellenzék szócsöve. Ennek ellentmondani látszik, hogy az AVE jelenlegi elnöke, Szabó Gyula 2007–2011-ig a Győr Moson Sopron Megyei Építész Kamara elnöke volt, a győri önkormányzatnál pedig 1994-től 2010-ig dolgozott, de akkor furfangos módon bocsátották el: megszüntették a munkakörét. 2010 decemberétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alkalmazásában állt, ám 2012 elején onnan is távoznia kellett, azóta munkanélküli.

Herkely Ákos, a civil szervezet korábbi elnöke 2006–2010 között KDNP-s önkormányzati képviselő volt, de miután pártja elhatárolódott tőle és fegyelmi eljárást indított ellene a mélygarázs-ügyi különvéleménye miatt, tavaly év végén lemondott az országos illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Választmányi tisztségéről, a győri alapszervezetben betöltött elnökségi tagságáról, és kilépett a KDNP győri szervezetéből.

2012 elején viszont megalakult az AVE ellenszervezete, a mélygarázsépítés mellett kiálló Arrabona Civitas Városépítő Egyesület, melynek elnöke az a Széchényi István, aki 2011 őszéig az Arrabona Városvédő Egyesület akkori elnökeként még ellenezte a mélygarázst. Azonban Herkely elmondása szerint Széchényi „egy kormányhivatali megbeszélés után egész más aspektusból nézte a dolgokat, majd kilépett az egyesületből”, és tavaly nyáron már az ő cége végezte el a Dunakapu térre néző Brády-ház bontását.

Kicsinálták a kulturális örökségvédőket

Győrben egyébként nem ez az első régészeti botrány: a Széchenyi tér 2009-es felújításakor a terület nagy részén 120-130 cm mélyen kimarkolózták a talajt, megsemmisítve ezzel az újkori és középkori leleteket. Az önkormányzatot és a kivitelezőket emiatt elsőfokon 75, másodfokon 57 millió forintra bírságolta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ám az annak feljelentése nyomán indult rendőrségi nyomozást az eljárás megszüntetésével zárta le az ügyészség, mert nem tudták megállapítani a rongálás szándékosságát, ugyanakkor a KÖH-nek több mulasztást is felróttak. A hetvenes években pedig a a Hotel Konferencia építésekor a Káptalandombon római erődöt találtak, melyet a szálloda alagsorában való megígért megőrzés helyett a Rába-gyár vezérigazgatója, Horváth Ede felrobbantatott.

A történet kapcsán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény tavaly július 1-jén hatályba lépett, Borkai Zsolt, Habis László (KDNP, Eger polgármestere) és Michl József (KDNP, Tata polgármestere) által benyújtott módosítása elvette és a települési önkormányzatoknak adta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a Kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodái építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonta be őket az építési engedélyezési folyamatba, emiatt lemondott Tamási Judit, a KÖH elnöke. Utóda a pozíciót 2000-2002 között már betöltő Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész lett, a súlytalanná tett hivatal pedig megszűnt, helyét a Cselovszki által vezetett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vette át.

Nem mellesleg a 2012. évet a parlament tavaly áprilisban egyhangúlag megszavazott kormányhatározattal nyilvánította a Világörökség Évének.

Erdélyi Katalin

(Fotó: Arrabona Fotósok)