OffshoreLeaks: A strómanok titokzatos világa

Az offshore cégek árnyékvilágában strómanok ezrei kínálják szolgáltatásaikat csalóknak, diktátoroknak és kémeknek, akik valós kilétüket fedik el a segítségükkel. OffshoreLeaks, harmadik rész.

*****

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2006 november 14-én egy Paul William Hampel nevű férfit tartóztattak le egy kanadai reptéren azzal a gyanúval, hogy orosz kém. A férfi papírjai szerint sikeres üzletember volt, igaz cége akkor már egy évtizede semmilyen tevékenysége sem folytatott. Pár hónappal korábban, ugyanaz az apparátus, amelyik a férfi identitását megalkotta, a CIA-nak segédkezett abban, hogy titkos börtönt építsen Litvániában, ahol amerikai ügynökök vallathattak Al-Kaida terroristákat. Még korábban ugyanez az apparátus Szaddam Husszein, korábbi iraki diktátor számára működött közre abban, hogy kijátssza az ENSZ olajat élelmiszerért programját. Mindhárom esetben ugyanaz volt a módszer a valóság elfedésére: távoli országban bejegyzett cégek képezték az ártatlannak tűnő felszínt, olyan “cégvezetőkkel”, akiknek nem volt tudomásuk arról, mi folyik a vállalkozásban.

A nemzetközi offshore világban ezeket a strómanokat “nominee director”-nak, azaz névleges igazgatóknak hívják. Alig több, mint 90 dollárért bocsátják áruba a nevüket, kilétüket és olyan vállalkozások vezetői lesznek papíron, amelynek valós tevékenységéről alig tudnak valamit, miközben a cégek sokszor pénzmosásban vagy részvénycsalásban részesek. Az egyik panamai székhelyű offshore cégek létrehozásában közreműködő vállalkozás például egyenesen így tájékoztatja  ügyfeleit: “nem fontos, ki áll a cég élén, egészen addig, amíg ez nem ön”. Az ígéret szerint a névleges igazgatót “egyáltalán nem fogja érdekelni az, hogy mi történik a cégben.”

A szolgáltatás önmagában nem törvénytelen. A hivatalos változat szerint ugyanis csupán a cégek tulajdonosainak segítenek abban, hogy megvédjék a magánszférájukat. Ennek a hálózatnak a nagyságrendje és szervezettsége azonban óriási – ezt derítette ki a washingtoni központú ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists, Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) vezetésével összeállított újságírócsapat, amelynek a Wikileaks-táviratoknál is nagyobb adatmennyiséget szivárogtattak két offshore regisztrátor vállalkozás által létrehozott és adminisztrált több ezernyi offshore cég viselt dolgairól. A hónapokig tartó munka végeredménye egy cikksorozat, amely egyedülálló képet nyújt az offshore vállalkozások rejtélyes világáról. A cikksorozat kivonatos magyar változatát az ICIJ egyik magyarországi partnere, az atlatszo.hu közli, a korábbi részek itt és itt olvashatók.

Titkos dokumentumgyűjtemény szivárgott ki az offshore világuralmáról

A Wikileaks-táviratoknál is nagyobb adatmennyiséget szivárogtattak ki egy nemzetközi újságírócsapatnak több ezernyi offshore cég viselt dolgairól. A hónapokig tartó munka végeredménye egy cikksorozat, amely egyedülálló képet nyújt az offshore vállalkozások rejtélyes világáról. Tovább az első részre.

Karibi pénzmosoda ukrán és orosz kuncsaftokkal

A magyar földgázkereskedelemből ismerős ukrán Dmitrij Firtas neve is felbukkan annak a karibi offshore-szervező cégnek az ügyfelei között, amelyet pénzmosásgyanús ügyletek miatt vizsgáltak a hatóságok. Tovább a második részre.

A feldolgozott dokumentumok nagy része ügyfelekre vonatkozó állomány, vagy belső levelezés, és két offshore cégekre szakosodott vállalkozás (Commonwealth Trust and Portcullis TrustNet) viselt dolgait tárja fel. A dokumentumok azonban páratlan bepillantást engednek abba, ahogyan ezek a trópusi szigeteken székelő offshore központok működnek, és abba, ahogyan a névleges igazgatók, adótanácsadók, jogászok és bankárok csapata segíti őket. Az offshore cégeken keresztül évente több ezer milliárd dollár olyan pénz áramlik keresztül, amelynek eredete feltáratlan és amely akár egész nemzetgazdaságok működését befolyásolhatja, de akár az egész világgazdaságot is destabilizálhatja. A rendszer előnyeit fehérgalléros bűnözők, drogkartellek, fegyverkereskedők, és diktátorok használják ki.

Unalmasak és rosszban sántikálnak

A legtöbb offshore cég és névleges igazgatóik “unalmas dolgokkal” foglalkoznak – állítja az ausztráliai Griffith Egyetem tudósa, az offshore vállalkozásokkal foglalkozó Jason Sharman, aki rögtön hozzáteszi azt is, hogy “persze ha rosszban sántikál valaki, akkor biztos, hogy igénybe veszi a névleges igazgatók szolgáltatásait.” A Világbank és az ENSZ egyik, Sharman irányítása alatt elvégzett tanulmánya szerint a legnagyobb korrupciós botrányok mindegyikében felbukkannak a névleges igazgatók. A tanulmány szeint az offshore világ bonyolult viszonyai olyan homályos terepet hoznak létre, ami a korrupciós ügyek feltárását végző hatóságok elé szinte megoldhatatlan feladatot állít.

Kiváló példa erre két lett férfi, Stan Gorin és Erik Vanagels, akiknek a nevét több száz olyan offshore cégben megtalálhatjuk, amelyeket valamilyen korrupciós üggyel hoztak kapcsolatba. A két férfi tevékenysége olyan sikeres volt, hogy egy időben még azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán valós személyekről van-e szó. Több újságíró is hasztalanul próbálta meg beazonosítani őket.

Az ICIJ által megszerzett dokumentumok szerint a két férfi személyazonosságát használták fel a BTA nevű kazah bank korábbi vezetője, Mukhtar Ablyazov offshore cégeinek megalapításakor. A férfit hazájában 5 milliárd dolláros sikkasztással vádolják, Nagy Britanniában 22 hónapos börtönbüntetésre ítélték a vagyonának eltitkolása miatt. Papíron ugyanez a két stróman áll annak a teherhajónak a panamai tulajdonosai mögött, amelyet kalózok foglaltak el 2008 szeptemberében, amint Ukrajnából Kenya felé tartott, és mint kiderült az ENSZ embargót megszegve fegyvert szállított Dél-Szudánba. És megint csak ennek a két lett férfinak a neve bukkan föl annak a cégnek a hátterében, amelyet a CIA használt egy titkos litvániai börtön felépítésére.

A European Network on Debt and Development nevű civil szervezet jelentése szerint azon kívül, hogy a tulajdonosok kilétét elrejtsék, valójában semmi sem indokolja a névleges igazgatók rendszerét, miközben ez és az ehhez hasonló homályos jogi megoldások az adóelkerülést, korrupciót és egyéb bűncselekményeket könnyítenek meg. Előfordulhatnak persze olyan törvényes esetek, amikor valóban névleges igazgatóra van szükség, de apró jogi módosításokkal ezek máshogy is megoldhatók lennének – vélik a jelentés készítői. A névleges igazgatókat számos jogrendszerben (USA, Nagy Britannia) nem teszik felelőssé az általuk jegyzett cégek működéséért, ráadásul az offshore cégek alapító iratai gyakran a bármilyen pénzügyi felelősség alól is kizárják őket.

28 hálózat

Az ICIJ a brit Guardian-nel és a BBC Panorama című műsorával együttműködésben 28 olyan névleges igazgatót azonosított, akik több mint 21 ezer céget képviseltek, egyesek közülük egyedül több mint 4 ezret. Egyikük,  az eredetileg a Brit Csatorna szigeteken élő angol Jesse Grant Hester, aki több mint 1500 céget jegyzett a Brit Virgin szigetektől Írországig. Egy hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy az egyik cégével az egykori iraki diktátornak, Szaddam Husszeinnek segített kijátszani az ENSZ olajat élelmiszerért programját. Az 1990-es években egyébként a Brit Csatorna szigeteken óriási üzlet volt az offshore cégeknek segíteni: a BBC egyik riportja szerint a Sark sziget 600 lakosa 15 ezer igazgatói állást töltött be több ezer cégben. Miután az ügyből óriási botrány lett, a brit kormány megnehezítette ezt a tevékenységet, a névleges igazgatók többsége pedig áttette a székhelyét Ciprusra vagy Írországba, és zavartalanul folytatta tevékenységét.

Az eredeti cikk szerzői Gerard Ryle és Stefan Candea. Fordította Mong Attila.

Montázs: innen.