Hegedűs Lorántot jogerősen elmarasztalták a reformátusok a Horthy-szobros istentisztelet miatt

Miután valamennyi fellebbezési lehetőségét kimerítette, Hegedűs Loránt egyházi fegyelmijét a református zsinat bírósága is helyben hagyta. Két és fél évvel a történtek után tehát lezárult a 2013. november 3-i Horthy-szobor avatás kapcsán elindult eljárás, a Budapest-Szabadság téri lelkészt írásbeli megrovásban részesítették. Most kiderül, blöff volt-e Hegedűs gyülekezetének kiszakadással való fenyegetőzése.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Egyértelműen megállapítható, hogy 2013. november 3-án a panaszlott szolgálata az istentiszteleti rendtartás formai és tartalmi követelményeinek nem volt megfelelő. Az eljáró bíróság álláspontja szerint a panaszlott igehirdetésében olyan kifejezéseket használt, melyek alkalmasak a viszálykeltésre is, illetőleg arra, hogy másokban megütközést, megbotránkozást váltson ki” – mondta ki a Magyarországi Református Egyház Zsinati Bírósága március 11-i határozata Hegedűs Loránt Budapest-Szabadság téri lelkipásztor ügyében.

Ez annak kapcsán született, hogy a két és fél évvel ezelőtti Horthy-szobor-avatás után indult fegyelmi eljárás másodfokú határozata után az elmarasztalt lelkész felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb református belső bírósághoz. Hegedűst tavaly októberben jogerősen elmarasztalták, írásbeli megrovást kapott, ami másfél évtized botrányai után az első egyházi elmarasztalása lett.

A zsinati bíróság most azt is kimondta, hogy

„a felülvizsgálati eljárás során az eljáró Bírói Tanács egyhangúan döntött úgy, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, és olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lett volna, így az törvényes, ebből adódóan a Zsinati Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította, és a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.”

Amint arról korábban részletesen írtunk, az elsőfokú és a másodfokú egyházi bíróság is kimondta határozatában, hogy a Horthy-szobor avatása napján tartott ünnepi hálaadó istentisztelet során elmondott igehirdetésében Hegedűs Loránt „felkészületlen volt; a lectio és textus alapján elhangzott igehirdetés biblikus üzenete nem volt felfedezhető az igehirdetésben; továbbá az igehirdetés az igehirdető egyéni céljait szolgálta.”

Ezeket a korábbi határozatokat hagyta helyben a felülvizsgálati kérelem tárgyalásakor a zsinati bíróság. A mostani a negyedik határozat az ügyben, mert 2014 márciusában született már egy elsőfokú határozat, amelyet az év júniusában hatályon kívül helyeztek, és új elsőfokú eljárás indult. Az ott született határozat ellen fellebbezett Hegedűs, és tavaly októberben megszületett a másodfokú határozat is.

A zsinati bíróság határozata indoklásában azt is megállapította, hogy Hegedűs védekezése, állításai

„jelen esetben is alkalomszerűen, de túlmennek a védekezés és véleménynyilvánítás szabadságán, sőt sok esetben kifejezetten becsületsértő, egyházunk tekintélyét aláásó állításokat fogalmaz meg. (>>Elismerést érdemelnék, nem fegyelmit; szégyenteljes, arcpirító; felettes hatóság törvényellenes működése, az ügyben elkészült szakvélemények súlyos tévtanítások, szúnyogot megszűrő és a tevét elnyelő farizeusi törvényeskedés szellemében fogant határozat…” stb.<<)”

A március 11-i határozat azt is rögzítette, hogy Hegedűs és jogi képviselője sem vitatta az ügyben megállapított irányadó tényállást, hanem szerintük az abból levont következtetések sértenek anyagi jogszabályt, illetve történt több eljárási szabálysértés is.

Fontos sokadszor is megjegyezni, hogy a református egyház bíróságai nem a szoborállítás vagy éppen a Horthyra való megemlékezés miatt marasztalták el a lelkészt. Ez csalódást szokott okozni az egykori kormányzót és rendszerét elítélők számára, azonban egyértelmű, ezeknek a testületeknek nem tisztük olyan történelmi kérdésekben állást foglalni, amelyekről a társadalomnak sincs konszenzusa.

Ellenben az egyházra vonatkozó, léte lényegét érintő kérdésben marasztalták el az eljáró bíróságok Hegedűs Lorántot, hiszen mindannyiszor kimondták, hogy éppen azzal van baj, amit lelkészként a szószéken művel.

Korábbi cikkeink Hegedűs Loránt és a református egyház viszonyáról

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja ifj. Hegedűs Lorántot a Református Egyház

Ismét egyházi bíróság tárgyalja Hegedűs Loránt Horthy-szoboravatási ügyét

Évtizedes gyűlölködés után Hegedűs Loránt megkapta az első fegyelmijét a Református Egyháztól

Visszatámad és egyházszakítással fenyegetőzik Hegedűs Loránt és gyülekezete a református fegyelmi miatt

Kutyakomédia vagy kenyértörés – mi van Hegedűs Loránt visszatámadása mögött?

A szélsőséges megnyilatkozásairól régóta ismert református lelkésznek most már „priusza” van, ami azért érdekes, mert eddig minden ellene indult eljárásban enyhítő körülményként hozták fel, hogy még soha nem marasztalták el. Ha újabb fegyelmi indulna ellene a jövőben, erre már nem apellálhat.

Arról is beszámoltunk tavaly, hogy Hegedűs és gyülekezete visszatámadással reagált a másodfokú egyházi bírósági határozatra. Az önmagát mártírnak beállító lelkész mellett egy hitvalló nyilatkozattal állt ki gyülekezete. Ebben kimondták, hogy Hegedűs

„minden lehetséges lépést tegyen meg annak érdekében, hogy a református hitvallásainkkal ellentétes, őt méltatlanul elmarasztaló, koncepciós perben hozott bírósági ítéletet felülvizsgáltassa a zsinati bírósággal. Amennyiben erre nem nyílik lehetőség, a gyülekezet felszólítja a presbitériumot, hogy az egyházi felsőbb hatósággal mindennemű kapcsolatot függesszen fel mindaddig, amíg a Magyar Református Egyházunk hitvallásos rendje helyre nem áll.”

Nehéz máshogy minősíteni ezt a nyilatkozatot, mint hogy az egyházból való kiszakadással fenyegetőzött tavaly a gyülekezet. Ez már akkor sem hatott többnek blöffnél, és ezt az érzést erősíti az a nyilatkozat, amit az egyházközség gondnoka, Király Zoltán jegyez, és amely a lelkész Jobbik-képviselő felesége, Hegedűs Lorántné Kovács Enikő Facebook-oldalán jelent meg.

Ebben már szó sincs kiszakadásról, hanem Szabó István dunamelléki püspököt, a Zsinat jelenlegi lelkészi elnökét szólítják fel bocsánatkérésre. Ugyanis az ő közleménye után indult el a fegyelmi eljárás Hegedűs ellen 2013 novemberében.

Meglepő lenne, ha a jövőben akár Hegedűs Loránt, akár a református egyház vezetése olyat lépne, ami újabb eljárást eredményezne a lelkész ellen. Hegedűs most már tudja, egy újabb botrány után akár nagyobb bajba is kerülhetne.

Márpedig ragaszkodik lelkészi hivatásához (ennek érdekében politikai karrierjével is felhagyott), ráadásul a Horthy-szobor avatása óta megcukuló, de valójában még mindig szélsőjobboldali Jobbiknak is nagy szüksége van a lelkészre és az általa megszólítottakra.

A református vezetők pedig a szépségtapasznak is beillő elmarasztalás után folytathatják a szőnyeg alá söprés taktikáját, ami lehet, hogy kifelé nem mossa le a „náci”, „szélsőjobboldali” „radikális” bélyegeket, vádakat a közösségről, de legalább a kényes belső politikai egyensúlyt nem borítja fel.

Csepregi Botond

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.