Természetvédelmi terület mellett terjeszkedik az Orbán-család hulladékhasznosító cége

Természetvédelmi oltalom alatt álló földet is érint az Orbán-család cége által Gánt, Csákberény és Zámoly határába tervezett építkezési hulladékhasznosító. A környékben élők szervezkednek a terv ellen, de úgy fest, magukra maradtak. A beruházó Nehéz Kő Kft. a Simicska-féle Közgép alvállalkozójaként közpénzcsapdának is tűnik.

„Varázslatos szépségű tájunkat, madárdalos, ritka növényekben gazdag környezetünket csak úgy őrizhetjük meg, ha valamennyien féltve őrizzük a természet értékeit” – a cirkalmas figyelmeztetés a Gánt-Gránás vértesalji üdülőtelep és kirándulóhely környezeti szépségeit ismertető térképes hirdetőtáblán olvasható. A telepen egész évben kint élő mintegy ötven család komolyan aggódik: a táblától – s otthonaiktól – néhány tíz méterre, egy évek óta használaton kívüli, a természet által már visszafoglalt kavicsbánya-gödör területén hulladékkezelőt tervez a székesfehérvári Nehéz Kő Kft. Nem csak nyugalmukat, de egészségüket és főképp a háborítatlan környezetet féltik a beruházástól.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tiltakozásuk egyelőre szélmalomharcnak tűnik, aligha függetlenül attól, hogy a Nehéz Kő Kft. Orbán Viktor miniszterelnök családjáé: a kormányfő édesapja, Orbán Győző, valamint két fivére, ifjabb Orbán Győző és Orbán Áron tulajdona.

A tervezett építkezési törmelék-lerakó nem része ugyan a Vértesi Tájvédelmi Körzetnek, de a mellette lévő valamennyi ingatlan igen. Ráadásul az egyik, az Orbánék projektjéről dönteni hivatott szakhatóság, a Közép-Dunanúntúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által „érintettnek” mondott 24,5 hektáros földterület természetvédelmi védelem alatt is áll, a Natura 2000 európai uniós ökológiai hálózat része, kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a tulajdonos a magyar állam.

A kormányfő családtagjai érdekeltségében álló kft hulladékhasznosítási terveit jelenleg a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz tartozó környezetvédelmi felügyelőség vizsgálja, vagyis – némileg sarkítva – az Orbán alá tartozó hivatal dönt Orbán apja és fivérei üzletéről.

Idősebb Orbán nem tűnik kimondott zöld aktivistának. Tavaly bicskei lakosok panaszkodtak a médiában, hogy fulladoznak a dolomitportól, miután a MÁV a helyi vasútállomás rakodójának használatát engedélyezte két bányászcégnek, az Orbán-érdekeltség Dolomitnak, illetve a márványkitermelő Buda-Transnak; a Dolomit kőtörmelékét a Nehéz Kő szállította. 2011-ben pedig a HVG írt arról, hogy a szintén családi cég Gánt Kő és Tőzeg Kft. a Zala megyei Szévíz-láptelepen, az ország legnagyobb egybefüggő lápvidékén bányászik tőzeget. A lápok a törvény erejénél fogva védettséget élveznek, a bonyolult jogi szabályozás ugyanakkor nem zárja ki a hasznosítást, ráadásul, a környékbeli Pölöske és Pötréte része a Natura 2000 hálózatnak, Hahót azonban, ahol Orbánék tőzegbányája található, különös módon nem – ebben is érezni némi hasonlóságot a vértesalji esettel.

Gánton és környékén korrektnek és kompromisszumkésznek mondják idősebb Orbánt – ha nem is a gránásiak, mert velük még nem tárgyalt, hanem régebbi, évtizedes ismerői, akik ugyanakkor nem kívántak névvel nyilatkozni. Egyikük, úgy fogalmazott munkatársunknak: ha a fia, Orbán Viktor is hasonlóan viselkedne, mint az édesapja, sokkal kisebb gondban lenne az egész ország. A szomszédos Zámoly független polgármestere, Bánszki István az Átlátszónak szintén megerősítette: olyannak ismeri Orbán Győzőt, aki tudomása szerint soha nem él vagy élt vissza politikus fia befolyásával.

Amennyiben megépül a tervezett hulladékhasznosító, az uralkodó szélirány a pár kilométerre lévő Zámoly irányába fújja majd a por jelentős részét, ráadásul a bányaterület közelében két közkút is található, a zámolyiaknak így biztosítékra lesz szükségük, hogy valóban csak az egészségre nem káros hulladékokat kezelnek majd, a kellemetlenségekért pedig – legalábbis ez vehető ki Bánszki szavaiból – kárpótlást remélnek. Zámoly tárgyalási esélyeit javítja, hogy – miután az ingatlan a településhez tartozik – az esetleges jogerős zöldhatósági határozat nyomán a helyi jegyző adja majd ki a telep működési engedélyét.

Az aggódó gránásiaknak ellenben alighanem kevés lesz az „öreg Orbán jó ember” garancia. Az Átlátszónak nyilatkozó, most közösen akciózó, ügyvédet fogadó helyiek között akadnak nyugdíjas éveikre nyugalomra vágyó kiköltözők éppúgy, mint kisgyerekes fiatalok.

Egyik utóbbi, koraharmincas apuka panaszkodott, hogy kisfia súlyos asztmája miatt, valóban „széles körű családi összefogással” vettek kis házat a Gránáson, a gyermek állapota javulóban, ez azonban félős, nagyon megváltozik, ha beindul az üzem. Ráadásul akkor már költözniük sem lesz hová: az üdülőtelepi ingatlanok egy fillért sem érnek majd. Nehéz nem észlelniük, mennyit nyom a beruházó neve a latban: az volt például a benyomásuk, hogy a gánti önkormányzat egészen addig a pártjukat fogta, amíg ki nem derült, hogy a hulladékhasznosítót Orbánék tervezik.

Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz) gánti polgármester mindenesetre valóban optimista választ küldött az Átlátszó kérdésére, e szerint „elismerve a Beruházó és a Felügyelőség korrekt, felelősségteljes magas színvonalú munkáját, biztos vagyok abban, hogy a Gánt-Gránás ingatlantulajdonosok félelme alaptalan. A természetvédelmi előírásokat a Beruházó biztosan be fogja tartani, hiszen erre már a Hatóság az előzetes vizsgálatokon is biztosítékot kér, és az eddigi tevékenységei is ezt mutatják a környékünkön”.

Az alighanem kötelező fideszes elfogultságon túli oka is lehet a polgármesternek a nagybetűs „Beruházó” pártját fogni: bár az Orbán-bánya fájdalmasan kirí a vértesi tájból, a helyi szociális otthon mellett a település fő munkáltatója és adófizetője, s helyben köztudomású, hogy a cég adományként járult hozzá a község közútjainak rendbetételéhez (a tervezett hulladékkezelő azonban már Zámolynak fog adózni).

Voltaképpen azt sem tudni egyelőre, mit is tervez konkrétan a Nehéz Kő – a helyi természetvédő Pro Vértes Közalapítvány elnöke, Viszló Levente legalábbis erre hivatkozva hárította érdeklődésünket. Viszló volt az, akit a Napraforgó nevű kormány-közeli, egyposztos fantomblogon mint Csákvár-környéki földesurat, a Fideszből az oligarcha-földosztás miatt kihátrált Ángyán József volt államtitkár háttértámogatóját aposztrofálták. Lehetséges, hogy ezen előzmények után nem hiányzik a konfrontáció a Pro Vértesnek.

Viszló mindenesetre egyelőre reménykedik, hogy a Nehéz Kő „csak” sittel tölti meg a bányagödröt, mivel a rekultivációra amúgy is törvény kötelezi (az 5,8 hektáros, legelőként, illetve bányatelekként nyilvántartott ingatlant kárpótlási árverésen szerezte meg a budapesti Okolicsányi Zoltán, ifjabb és idősebb Orbán Győző tőle vették meg felesben 2002-ben a földet).

Az Átlátszó által megtekintett iratok ennél azonban jelentősebb munkálatokra engednek következtetni: a szakhatóságnak beadott tervek építési és bontási hulladék feldolgozásáról (töréséről, osztályozásáról) és későbbi értékesítéséről, felhasználásáról szólnak, vagyis nagyon úgy fest, kőtörőüzem települ a Gránás mellé. A zöldhatóság és Nehéz Kő sem válaszolt egyelőre kérdéseinkre, így egyebek mellett azt sem tudni, tervez-e a kft magyar vagy uniós forrást igénybe venni a beruházáshoz.

Ez a cég, ellentétben a család más érdekeltségeivel, nem mondható különösebben prosperálónak: 2013-ban közel félmilliárdos árbevétel mellett 30 millió forintos veszteséggel gazdálkodtak. A főképp szállítmányozással foglalkozó kft alapvetően az állami infrastruktúra-beruházásokon hízlalt, Simicska Lajos kegyvesztésben lévő Fidesz-közeli főoligarcha érdekeltségében álló Közgép Zrt. alvállalkozójaként tevékenykedik, a honlapján közölt referenciamunkák legalábbis erről tanúskodnak.

Orbánék cégei közül a gánti Dolomit Kőbányászati Kft. fut a legjobban: 65 főt foglalkoztat, 2013-ban 1,9 milliárd forint árbevétel mellett 532 milliós profitot produkált, ami alapján 300 millió forint osztalékot hagytak jóvá a tulajdonosok, akik közül idősebb Orbáné a legnagyobb üzletrész (érdekeltek még a valahai bányavállalatot a családfővel együtt privatizáló egykori kollégák).

A magukra maradt gránásianak is kevés információjuk van, egyelőre az köti le az energiájukat, hogy a zöldhatósággal elfogadtassák, hogy ők is „ügyfelek” az engedélyeztetési eljárásban, mivel – lévén néhány tíz, de legfeljebb párszáz méterre élnek a tervezett hulladékhasznosítótól – jogos érdeküket érheti sérelem. Azt, hogy egyáltalán készül valami, úgy tudták meg, hogy a szakhatóság január 19-én kelt közleményét január 30-án délután kifüggesztették a telkeik felé vezető földút elején.

A dátum azért lényeges, mert 21 nap áll a rendelkezésükre észrevételt tenni, amiből így csaknem két hét elveszett. A kifüggesztésről a zámolyi önkormányzatnak kellett gondoskodnia, a polgármester elmondása szerint ők, ahogy kézhez kapták, nyomban kifüggesztették a dokumentumot, annyit késlekedtek csak, hogy alkalmi hirdetőtáblát kellett eszkábálniuk. A gyakorlatban azonban ez úgy fest: az A4-es papírra nyomtatott szöveg a helyi postafiókok mellett, a közvilágítás nélküli utacska mentén megtekinthető mindazok számára, akik képesek kiszúrni.

Rádi Antónia

Videó: Halász Áron. A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. 

Tetszett a cikk?

Ha hasznos kezdeményezésnek tartod az Átlátszót, szavazz ránk az Index on Censorship közönségszavazásán, hogy egy újabb nemzetközi díjjal öregbíthessük a hírnevünk.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.