Ügyvédi titkok, magánlevelezések, privát fotók egy vádiratban – a NAIH törvénymódosítást sürget

Előfordulhat-e, hogy egy korrupciós ügy miatt 2010-ben nyomozás indul, és három évvel később a büntetőeljárásban lefoglalt számítógépekről mentett 175 gigabyte-ot kitevő, 226.768 db dokumentumot a vádirathoz csatolnak, köztük az ügyhöz nem kapcsolódó ügyvédi titkokat és konkrétan azonosítható személyek egészségügyi állapotára vagy szexuális kalandjaira vonatkozó adatokat is? Sajnos igen, de ez nagyon nincs rendben. Annyira, hogy az adatvédelmi hatóság vezetője egy másfél éve benyújtott kérelem alapján pár napja Polt Péterhez fordult az ügyben és törvénymódosítást sürget.

A pécsi egyetemen 2010-ben feltárt korrupciós ügyek miatt 27 személlyel szemben folyó büntetőeljárásban a 2013. július 1-jén tartott tárgyaláson derült ki, hogy a vádirathoz csatoltak elképesztő mennyiségű adatot, köztük a következő információkat is:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

a)      Az egyik vádlott édesanyjának a file-jait, aki az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodánál dolgozik. A file-ok olyan magánszemélyek és cégek százainak iratait tartalmazzák, akik házasság, egészségügyi probléma, szerződéskötés és hasonlók miatt az OFFI-nál fordíttattak.

b)     Olyan ügyvédi iroda egy évtized alatt keletkezett és ügyvédi titok tárgyát képező iratait, amelyeknek semmi köze nincs az ügyhöz azon túl, hogy az egyik vádlott ott dolgozott a vád tárgyát képező cselekményt évekkel megelőzően.

c)      Egy pécsi egyetemen dolgozó, sármos fiatalember által az egyetem munkatársaival folytatott kalandjaira, szexuális aktusaira vonatkozó dokumentumokat, beleértve az aktusok technikai lebonyolításának mikéntjét is.

d)     A különböző vádlottak családjainak, azok barátainak, céges közösségeinek családi, vállalati eseményekkor készített fotói: nyaralások, gyermekszületések, céges bulizások stb.

Ez csak pár példa az eset kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) egy volt pécsi újságíró által benyújtott indítványból. Az ő egyes vádlottakkal folytatott levelezése is a vádirat mellékletében olvasható, pedig neki sincs semmi köze az eljáráshoz, soha még csak tanúként sem hallgatták meg az ügyben.

Milyen veszélyekkel jár az ilyen hatósági adatkezelés? Például azzal, hogy az ügy összes vádlottja jogosult az iratokról másolatot kérni, akiktől aztán mindenféle kontroll nélkül eljuthatnak bárhova a fent felsorolt információk, amikhez az égvilágon senkinek semmi köze nincsen. Vagy azzal, hogy az érintett újságíró forrásvédelem alá eső információi kerülnek napvilágra.

A magyar törvényekben nincsenek garanciák a hasonló esetek megelőzésére, a nyomozó hatóságok ugyanakkor az adatkezelésük során sem eljárási szabályokat, sem kezelési műszaki feltételeket nem alakítottak ki az érintettek magánszférája biztonsága megóvása érdekében. Pedig a személyes és különleges adatok kezelésére az érintettek hozzájárulást nem adtak, az adatkezelésnek más törvényes alapja nincs.

Péterfalvi Attila NAIH elnök álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény alapelvi szinten véd az ilyen esetektől, azonban gyakorlatilag semmilyen eljárási garancia nincs azok tényleges előfordulásának megelőzésére. Ugyan a bizonyítási cselekmények elvégzésekor az érintettek személyiségi jogait tiszteletben kell tartani (Be. 77. §) és az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv is biztosítja a személyes adatokhoz fűződő jogot, sőt külön törvény született azok védelméről, a büntetőeljárási törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely hatékonyan előzné meg a tárgyalt esethez hasonló anomáliák előfordulását.

A hatóságok automatikusan le szokták foglalni a számítógépeket, ha felmerül, hogy azokon az ügyhöz kapcsolódó adat is található. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a nyomozó hatóság a konkrét bűncselekmény felderítéséhez szükséges körben bármely adat megismerésére jogosult. Ezért lefoglalhat bizonyítási eszközt, és ilyen az az informatikai adathordozó is, amely bizonyítékot tartalmazhat az ügy szempontjából. Ha valaki önként nem adja át a bizonyítási eszközt, akkor rendbírsággal sújtható, kivéve ha a tanúvallomást adott körben megtagadhatja. Ilyen eset, ha valaki a terhelt hozzátartozója, vagy a tanúvallomással magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

De mi van akkor, ha valakinek semmi köze nincs a büntetőeljáráshoz, esetleg nem is tud arról, hogy folyik egy eljárás, amiben az ő személyes adatait is lefoglalták és ad absurdum a vádirathoz is csatolták? Mi védi a privát adatait attól, hogy illetéktelenek megismerhessék őket?

A NAIH álláspontja szerint eleve csak akkor lehetne lefoglalni számítógépet, ha valószínűsíthető, hogy azt el kell kobozni vagy másnak kell kiadni. Ez azonban a visszaélést nem akadályozza meg, hiszen ha az adatokat „csak” lemásolják, a helyzet nem változik: minden, a számítógépen tárolt adat a hatóságok birtokába került így is. Márpedig azt Péterfalvi Attila feketén-fehéren leírja, hogy nincs jogszerű célja olyan személyekre vonatkozó adatok kezelésének, akiknek semmi közük nincs az adott eljáráshoz.

És azt is, hogy ha egy eljárás előrehaladtával kiderül, hogy valakire vonatkozó adatra nincs szükség, azt haladéktalanul törölni kell. Azonban az érintettek a törlésre vonatkozó jogukat a büntetőeljárásban nem tudják gyakorolni, mivel sem olyan rendelkezési nincs a törvényben, ami alapján tájékoztatni kellene az érintetteket az adatkezelésről, sem olyan, ami az eljárási pozícióban nem lévő (terhelt, tanú, stb.,) személyeknek ilyen jogot adna. Ugyanakkor a nyomozás lezárását követően az eljárás terheltjei iratmegismerésnek semmilyen korlátja nincs.

A probléma kezelésére munkacsoport felállítását javasolja a NAIH elnöke a legfőbb ügyésznek. A munkacsoport feladata a problémát kezelő jogalkotási javaslat lenne. Mindez üdvös, az ugyanakkor kevésbé érthető, hogy egy ilyen súlyú problémát felvető beadvány alapján miért tart másfél évig egy öt oldalas állásfoglalás meghozatala.

M. Tóth Balázs

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!