Antrax Tiszafüreden: Kimenti a Párt a lépfenejárvány felelőseit?

A nyári tiszafüredi lépfenefertőzés ügyében lassan és számos bizonytalanságtól övezve folynak az eljárások. Az antrax-botrány fő felelőse erős kapcsolatot tart fent helyi és országos potentátokkal. Vajon elég erős-e ez a kapcsolatrendszer ahhoz, hogy kimenekítse a nagyvállalkozót a súlyos következményekkel fenyegető eljárásokból?

Június végén ütötte fel a fejét az antrax-fertőzés Tiszafüreden, az ügy azonban csak július elején került nyilvánosságra. A pontos okokat, a fertőzés kiindulóhelyét máig nem sikerült tisztázni, de az alapvető tények egyértelműek: június elején az egyik közeli szarvasmarha-telepen hullani kezdtek az állatok. A tulajdonos a betegnek ítélt marhákat helyben, illegálisan levágatta és feldaraboltatta, majd az értékesíthető részeket feketén kiárusította, illetve a városban található raktáráruházában hűtőládákban lefagyasztotta. A fertőzött húsból jutott a város legnagyobb közétkeztető cégéhez is, így abból ettek a helyi gyerekek és idősek is. A feketevágásban részt vevők, illetve a hússal érintkezők egy része a bőrantrax-fertőzés tüneteivel kórházba került.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem sokkal később a városban megjelentek a NÉBIH és az ÁNTSZ emberei, és bezáratták mind a közétkezetető, mind az állattulajdonos összes telephelyét. Ezt követően közel száz ember kapott megelőző antibiotikum-kezelést, a környéken található szarvasmarhákat beoltották, és hetekre karanténba zárták. Az ügy miatt a szakhatóság 9, illetve 18 millió forint bírságot szabott ki a közétkeztetőre, illetve a marhák tulajdonosára, de a határozat a mai napig nem jogerős, mivel az érintettek fellebbeztek. Az ügyben büntetőeljárás folyik öt személy, köztük a két cégvezető ellen. A fertőzés miatt nyolcan kerültek kórházba, de néhány hét alatt mindenki meggyógyult.

Mivel a fertőzés kapcsán számos kérdés megválaszolatlan maradt, megpróbáltuk helyben rekonstruálni a történteket. Az ügynek nem jelentéktelen politikai vonatkozása is van, hiszen ifjabb Nagy József, a járványért elsősorban felelős City-Farm Kft. tulajdonosa a városban közismerten az itt mandátumot szerzett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pártfogoltja és támogatója, így helyben komoly befolyással rendelkező hatalmi tényező. (Nagy másik cége, a milliárdos City-Gas Zrt. a város egyik legnagyobb vállalkozása.)

A lépfenebotrány alakulása nem értelmezhető e kapcsolatrendszer nélkül. (Cikkünk folytatásában bemutatjuk ezt a hálózatot, melynek két meghatározó alakja Varga Mihály és Fazekas Sándor miniszterek.) Különös aktualitást ad az ügynek az a megerősített információ, miszerint a július végére lecsengett járvány után a telepen mostanában újra fertőtlenítettek, mert megint állatelhullás történt.

Száz kiló színhús

Nem meglepő módon a környékbeli gazdák hallgatnak. Még azok is, akik nyáron felháborodottan nyilatkoztak a lépfene következtében keletkezett, akár milliós káruk miatt, most inkább nem tudnak semmit, vagy csak név nélkül hajlandóak beszélni. Itt szinte mindenki a Hortobágyi Nemzeti Park haszonbérleti területein legelteti az állatait: a megélhetését kockáztatja az, aki magára vonja a helyi erős emberek haragját, hisz a nemzeti parkok Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter irányítása alatt állnak.

A hírhedt hortobágyi földpályázat tanulságaiból pedig végképp megérthették a helyiek, hogy mi is az igazodási rend. Tiszafüreden konkrétan egy olyan helyi gazdálkodó vesztett Nagy József City-Farm Kft-jével szemben a város határában fekvő 250 hektáros nemzetiparkos területre kiírt pályázaton, aki pedig – elvileg – minden tekintetben esélyesebb volt: felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, helyben lakó fiatal gazda, aki eddig is állattartással foglalkozott, és őshonos állatokkal pályázott.

Ezzel szemben Nagyék kft-je nemcsak, hogy nem foglalkozott korábban szarvasmarhatartással, de a cégiratok szerint ilyesmi a pályázat beadásakor még nem is szerepelt a cég tevékenységei között. A kft a pályázatához ennek ellenére csatolta mintegy nyolcvan, a tulajdonában lévő állat marhalevelét – néhány hónappal később ezek közül a marhák közül, és éppen ezen a nemzeti parki területen vágták feketén a lépfenével fertőzött állatokat.

Helyi forrásaink szerint az áprilisban az elnyert területekre érkező állomány láthatóan nem szabad tartásból érkezett – ezek az állatok sokkal kevésbé ellenállóak a fertőzésekkel szemben, mint a ridegen tartott marhák. A helyiek közt az ATV riportja szerint szóbeszéd tárgya volt, hogy a City-Farm állatai közt vannak jelöletlen, külföldről feketén behozott állatok, és a lépfenét ezek hozták volna. Ezt azonban egyetlen hivatalos adat sem erősíti meg, és nem is túl valószínű, mivel az állatok áprilisi érkezése és a járvány kitörése közt jóval hosszabb idő telt el, mint a lépfene három hetes lappangási ideje. (Ha az állatok fertőzötten kerültek volna Tiszafüredre, a betegségnek legkésőbb májusban meg kellett volna jelenni a területen.)

A szóbeszéd többek közt azon alapul, hogy a „dögkúton” – ez valójában egy konténer – a fertőzés körüli időben több azonosíthatatlan szarvasmarha maradványait is megtalálták.

Az igazi botrány az első állat elhullása után bő két héttel robbant ki: ekkor derült ki, hogy a beteg, feketén levágott állatok húsából főztek a tiszafüredi közétkeztetés túlnyomó részét ellátó konyhán is. A történetnek ezen a pontján aztán még több a bizonytalanság. Hogy pontosan hány alkalommal és mekkora mennyiséget főztek, a mai napig nem tudható, de közel kétezer adag étel is készülhetett az antraxos húsból. Nagyobb baj azért nem lett a dologból, mert a baktérium elpusztul a tartós főzés hatására.

A konyhát üzemeltető Füredi Hableány Bt. vezetője, Ábrahám Tamás nekünk nem akart nyilatkozni, de korábban azt állította, jóhiszeműen járt el. Állítása szerint egyetlen alkalommal, június 23-án szállítottak a konyhára a City Farm Kft-től összesen 100 kiló színhúst. Ábrahám szerint teljesen váratlanul hívta őt telefonon Nagy József az eladó marhahús miatt. A City-Farm nem tartozott a konyha beszállítói közé, de Ábrahám szerint Nagy azt mondta neki, hogy látta állatorvos a húst, később kiállítja majd a szükséges igazolásokat.

Abban is eltér az ügyben gyanúsított két cégvezető története, hogy Ábrahám fizetett-e a húsért – nyilván nem függetlenül az eltérő változatok eltérő büntetőjogi következményeitől. Ha Ábrahám verziója igaz, és fizetett Nagynak a húsért, akkor akár meg is úszhatja az ügyet, hiszen csak gondatlanul járt el, Nagy Józsefnek viszont az üzletszerűen elkövetett „ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés” bűncselekményéért kell felelnie – ez egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ha Nagy verziója áll meg, és nem kért pénzt a húsért, akkor viszont Ábrahám esetében nem lehet szó jóhiszemű gondatlanságról, hiszen legálisan nem kerülhet egy mázsa hús ingyen a konyhára.

Kettőjük közül egyiküknek tehát – ha a nyomozás megállapítja az üzletszerűen elkövetett ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélést – súlyos börtönbüntetéssel kell szembenéznie: ehhez képest a két ellenérdekű felet helyi forrásaink békés egyetértésben látták beszélgetni az önkormányzati győzelmet ünneplő városi Fidesz-rendezvényen.

500 kiló hús

De nem ez a leghomályosabb pont a gyerekekkel megetetett antraxos hús történetében. Az első állatok ugyanis a helyiek szerint a botrány kirobbanása előtt bő két héttel, június közepe táján hullottak el. Sőt, a megyei tisztifőorvos július 8-i közleménye szerint már június 10-én (!) is főztek a fertőzött húsból: „A fertőzött állományból gyanítottan származó húsból a közétkeztetésben bizonyítottan június 10-én és 24-én történt a fogyasztás…”

Ezt a közleményt leszámítva a hatóságok következetesen két, június 23-a körül illegálisan levágott állatról beszélnek – márpedig a 23-án levágott állatokból nem főzhettek 10-én. Ráadásul a City-Farm Kft. egyik tulajdonosa a botrány kirobbanásakor még maga is három elhullott állatról beszélt. A helyiek szerint pedig az ügy egyik gyanúsítottja hetek óta hordta ki a környékre a feketén vágott húst.

De hogyan lehet, hogy az állatokat gondozó állatorvos minderről semmit nem tudott? Mennyire életszerű, hogy egy néhány hónapja indult szarvasmarhatelepen hetek óta sorra hullanak el az állatok, de a telep állatorvosát még csak nem is értesítik? És hová lettek vajon a tetemek? Mi történt az első állat – a tisztifőorvos közleménye alapján június 10-e előtti – elhullása, és a botrány kirobbanása közt eltelt időben? (Kérdéseinket szerettük volna feltenni dr. Koska Gábor állatorvosnak, de ő elzárkózott, és a megyei főállatorvoshoz irányított minket.)

Szintén gyanúsított az a kunmadarasi férfi, aki a telepen levágta és feldolgozta az állatokat – ő, a „hentes” került legelőször, valamikor június végén a fertőzés tüneteivel a karcagi kórházba. Itt először húsevő baktérium okozta fertőzésre gyanakodtak, egy jelentős darabot el is távolítottak a férfi alkarjából. Információink szerint a férfi néhány nap múlva saját felelősségére elhagyta a karcagi kórházat, majd nem sokkal később jelentkezett a debreceni Kenézy kórházban, ahonnét hetekkel később engedték haza – most még egy helyreállító plasztikai műtét vár rá.

Kerestük, és meg is találtuk a „hentest”, de nem állt velünk szóba. Annyit megtudtunk, hogy eleinte próbálta megvezetni az őt kezelő orvosokat a fertőzés okát illetően, de idővel bevallotta a tiszafüredi fekete vágásokat. Mivel ő az ügy egyik koronatanúja, sok múlik az ő rendőrségi vallomásán.

Jelöletlen tetemek a város szélén

Annyi bizonyos, hogy június 25-én, csütörtökön a város határában lévő „dögkút” mellett az ott dolgozó közmunkások egy jelöletlen állat maradványait találták. Beszámolójuk szerint a tetemről már el volt távolítva minden fogyasztásra alkalmas rész, egyikük a maradványokat vasvillával behányta a konténerbe. Ezt a konténert másnap elszállította az ATEV. A munkáson néhány nap múlva megjelentek a bőrantrax tünetei – a maradványok tehát nagy valószínűséggel a City-Farm egyik beteg állatának a maradványai voltak.

Aznap éjjel egy újabb állat, ezúttal egy bika bontatlan teteme került ki a konténer mellé – ezt a következő szállítással, 30-án vitték el. Másnap megjelent a Nébih-kommandó a városban – ezzel beindult a közegészségügyi gépezet, a konyhát bezárták, a fagyasztott húst lefoglalták, elkezdődtek a vizsgálatok. Arra sincs magyarázat, hogy a hatóságok a súlyos járványveszély ellenére miért csak három nappal később tájékoztatták az érintett települések lakóit.

De nemcsak az időpontokkal van probléma, hanem az elhullott állatok száma, és feketén kimért hús mennyisége sem stimmel. A City-Gas Zrt. telephelyén – ez Nagy Józsefék másik vállalkozása – 400 kiló fagyasztott húst találtak, a közétkeztető további 100 kilót vallott be. Ez összesen 500 kiló színhús, ennyi nem jöhetett ki abból az egyetlen állatból, amelynek a maradványait megtalálták. És akkor nem számoltunk a városban és környékén kisebb tételekben napok óta zajló fekete értékesítéssel.

Az ügyben mindenestre nyomozás folyik. Helyi forrásaink a közegészségügyi hatóságok sajátos közleményei alapján attól tartanak, Nagy József politikai súlya elég lehet ahhoz, hogy a nyomozás az „egy-két állat gondatlan levágása”-verzióból kiindulva folyjon.

Ki és miért felelős?

„A Hortobágyon évszázadok óta voltak lépfene-járványok – mondta az üggyel kapcsolatban egy évtizedek óta itt élő gazda. – „A hetvenes évekig oltották az állatokat lépfene ellen, ma már nem kötelező, vagy legalábbis nem ellenőrzi szigorúan a hatóság. Pedig itt a környéken is vannak területek, ahová tömegesen hordták régebben az állati maradványokat. A lépfene-spórák akár hetven évig is elvannak a földben, de általában nem történik semmi baj, míg meg nem bolygatják a talajt.”

Az mindenesetre tény, hogy a lépfenével érintett legelőn egész sajátos módon egyszer csak lett egy kút. Információink szerint a City-Farm tulajdonosa kora tavasszal megkereste az illetékes Hortobágyi Nemzeti Parkot, hogy a kútfúrással kapcsolatos engedélyekről érdeklődjön. Néhány nappal később az illetékes tiszafüredi jegyző kint járt a területen, ahol nemcsak kutat, de egy lakókonténert és egyéb építményeket is talált – márpedig ezen a Natura 2000-es területen ilyesmi nem lehet, a jegyző ennek megfelelően bejelentést is tett: az építmények ügyében azóta az illetékes járási építési hatóság folytat eljárást.

A kútról viszont nyilatkozott Nagy József: szerinte a kutat nem ők fúratták, azt a legelőn találták. Ha mégsem így lenne – a helyiek és a területről szóló dokumentumok szerint nincs így – akkor könnyen lehet, hogy a járvány forrását nem a közeli mocsárban, hanem ebben a váratlanul előkerült kútban kellett volna keresni.

Erdélyi Katalin – Becker András

Címlapkép: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és ifj. Nagy József a tiszafüredi mikulásünnepségen

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!