Így szponzorál a Strabag: nyoma veszett 1,3 milliárd forintnak

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta. Az azóta felszámolt Euro:contact Kft. sokat tett a magyar építőipari közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló osztrák Strabag és magyar politikusok, politikai pártok jóviszonyáért: becslések szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeget osztott szét „a magyar politikai demokrácia támogatására” az elmúlt évtizedben.

A kétezres években az osztrák és német sajtó rendszeresen cikkezett a Strabag közép-és kelet-európai korrupciós gyakorlatáról, a Heti Válasz pedig 2008-ban, az osztrák választási kampányban előkerült dokumentumokra támaszkodva cikksorozatban tárta föl az ügy magyarországi részleteit. Annyi egyértelműen kiderült, hogy a Strabag – elsősorban magyarországi lobbicégén, az Euro:contact Kft-n keresztül – tízmilliárd forintot meghaladó összeget juttatott Magyarországra; illetve hogy a Strabagtól érkezett pénz az akkori kormánypártokhoz közelálló entitásokhoz is.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Heti Válasz cikksorozata után megmozdult a magyar ügyészség, de mára, úgy tűnik, érdemi eredmény nélkül aludt el ez az ügy is. Pedig a birtokunkba került dokumentumok tanúsága szerint a botrány kirobbanása után is csordogált a pénz a Strabagtól az Euro:contact Kft.-n keresztül, de hogy pontosan hová, azt nem tudjuk.

Pártok felett átívelő

A Strabag-botrányok utóélete kapcsán többről van szó, mint a történeti igazság tisztázásáról: a Strabag-ügyekben érintett pártok, illetve politikusok többsége ma is aktív, és a Strabag számára létfontosságú közbeszerzési piacon sem romlottak olyan mértékben a cégcsoport pozíciói a 2010-es kormányváltás után, mint más, a közbeszerzésen keresztül a politikai befolyásolásnak kitett vállalatok eredménye. A cégcsoport egyik, közbeszerzéseken aktív vállalata, a Strabag MLM Kft. például 2009-ben, az MSZP-SZDSZ-kormány utolsó teljes évében 13,5 milliárdnyi közbeszerzést nyert el; a 2010 és 2012 közötti három évben pedig összesen 28,2 milliárdnyit, azaz éves átlagban nagyjából 9,4 milliárd forintot. (Az adatokat a Korrupciókutató Központ Budapest közbeszerzési adatbázisából vettük.)

A Strabag 2010 előtti gazdasági teljesítményét a nyilvános cégadatok alapján nem könnyű összehasonlítani a kormányváltás utáni időszak eredményeivel, mivel a cégek és tevékenységek egy részét többször átszervezték; de a cégcsoport négy legnagyobb árbevételt produkáló vállalatának eredményei (Strabag MML Kft, Strabag Általános Építő Kft, Strabag Építő Zrt. és Strabag Property Zrt.) azért a trendeket egyértelműen leírják. Ez a négy vállalat 2007 és 2009 között 362 milliárd forint árbevételt ért el, míg 2010 és 2012 között 386 milliárdot. A 20 milliárdos árbevétel-növekedés alapján nehéz lenne azt mondani, hogy a Strabag kegyvesztetté vált volna az Orbán-kormány alatt.

A 2006-ban kipattant botrány első hírei arról szóltak, hogy a Strabag 2004-ben mintegy 15 millió eurót áldozott arra, hogy a kormányzó pártok döntéshozóinak támogatását megszerezve minél nagyobb részt kaphasson az M5-ös autópálya építéséből. (A Strabag bevételeinek igen jelentős része közfinanszírozású projektekből származott, és származik ma is. Tény ugyanakkor, hogy az M5-öst autópályát építtető AKA konzorciumnak eleve tagja, 2008-tól pedig 100 %-os tulajdonosa volt a Strabag.)  Az akkori ügyben az SZDSZ mellett szocialista politikusok, konkrétan Puch László neve is felmerült.

Az első híradások még 15 millió euróról beszéltek – ez az összeg akkori árfolyamon kevesebb mint 4 milliárd forintot jelentett. Az ügy két évvel későbbi felmelegítésekor az derült ki, hogy a Strabag bő 13 milliárd forintot utalt át ezekben az években itteni lobbicégének, az Euro:contact Kft-nek. Az Euro:contact (néha Euro:Contact vagy Eurocontact) jellemzően egy-két fő alkalmazotti létszámmal végzett a Strabag számára ezért az összegért tervezési- és marketing feladatokat, illetve nyújtott üzletviteli tanácsadást.

A „demokráciafejlesztésre” szánt pénz túlnyomó része az SZDSZ és a szocialisták környékén landolt, de az ügy kapcsán az akkori ellenzék, konkrétan Gyürk András és Lezsák Sándor, vagyis a Fidesz és az MDF érintettsége is kiderült. (Igaz, az ellenzéknek juttatott támogatás – szemben a kormánypártoknak szánt 13 millióval – mindössze 100 ezer euró volt.) Az ügyben Ausztriában és Magyarországon is nyomozás indult: a Strabag-tulajdonos Hans-Peter Haselsteiner ellen korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárást az illetékes tartományi bíróság tavaly ősszel megszüntette, a magyarországi  fejleményekről azonban a nyomozás megindulása, vagyis 2008 óta nem került napvilágra semmilyen információ.

Megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy az ügyben vesztegetés gyanúja miatt indítottak nyomozást 2008 tavaszán, de 2010 szeptemberében „bizonyítottság hiányában” lezárták az eljárást.

Eltűnő pénzek, eltűnő ügyek

A Strabag-ügyekben kulcsszerepet játszó Euro:contact Kft-t 2003 őszén alapította Aczél Zoltán és Alexander Zach – mindketten osztrák állampolgárok, és egyértelműen kötődnek mind a Strabag tulajdonosához, Hans-Peter Haselsteinerhez, mind az osztrák liberális párthoz. Figyelemre méltó, hogy Aczél 2009 és 2011 között egyéb tisztségei mellett a Simicska-birodalom egyik meghatározó cégének, a Hung-Ister Zrt-nek is felügyelőbizottsági tagja volt – mások mellett Nyerges Zsolt társaságában.

Az Euro:contact, pontosabban jogutódja, a Mantea W Consulting Kft. 2011 májusában végelszámolással megszűnt, de még 2009-ben is 400 milliós árbevételt produkált. Az aranykor azonban az elmúlt évtized közepe volt: a 2004-es 185 milliós árbevétel egy évvel később a huszonötszörösére, 4.6 milliárdra nőtt, és a cég a következő három évben is közel 4 milliárd árbevételt ért el. A 2005-ös robbanásszerű növekedést a botrány kirobbanásakor az érintettek azzal magyarázták, hogy az előző években elvégzett munkákat is ebben az évben fizette ki a Strabag.

Az Euro:contact ügyében nem csak az ügyészség, de az adóhatóság is vizsgálódni kezdett: a MagyarLeaks kiszivárogtató szolgáltatásunk útján birtokunkba került dokumentumok szerint előbb az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága tartott revíziót a cégnél a 2007 augusztus – 2008 januári időszak vonatkozásában, majd 2010-ben a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága kezdett nyomozni a Strabagtól származó pénzek ügyében. A NAV Bűnügyi Igazgatósága információink szerint 2013 első felében lezárta a vizsgálatot, és átadta az ügyet az illetékes Fővárosi Főügyészségnek – az ügyészség azonban 2013 októberében bizonyítottság hiányára hivatkozva megszüntette ezt a nyomozást is.

A 2009-es APEH-vizsgálat többek közt azt próbálta kideríteni, mi lett a sorsa annak az 1,3 milliárd forintnak, ami a Strabag Zrt-től indult útnak, majd az Euro:contact-on keresztül különböző alvállalkozókhoz került, végül nyoma veszett. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az Euro:contact a Strabagnak üzletviteli tanácsadásért és marketingtevékenységért számlázott, de a feladat elvégzésébe bevont két alvállalkozót: az Eu-Assistance 2006 Kft-t és a Gym Darázs Kft-t. Az Eu-Assistance további alvállalkozót vont be, a B&Sz Kft-t, melynek ügyvezetője Bujáki Pál.

Bujáki Pál a revizor kérdésére elmondta, hogy a megbízó által megrendelt marketingtevékenység keretében egy hőlégballonon és a ballont kezelő személyzet ruháján helyezték el a Strabag-logót. Bujáki a revizor kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a megbízás teljesítéséhez ő maga is további alvállalkozókat vont be, de ezeket nem tudta megnevezni. Az ügy későbbi szakaszában a Bűnügyi Igazgatóságon kihallgatták az érintett hőlégballonost is, aki azt vallotta, hogy a Bujákitól kapott pénzről nem adott semmilyen bizonylatot, de lényegében ebből a forrásból finanszírozták az általa vezetett sportegyesület versenyköltségeit: Bujáki zsebbe fizetett, ők pedig a 2008-as európai versenyszezonban a ballonnal reklámozták a Strabagot. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyesület Bujákitól 2008-ban mintegy 1,5-2 millió forintot kapott.

Megkerestük az érintett egyesületi vezetőt, aki azt mondta, emlékezete szerint Bujákitól nagyjából 4-5 millió forintot kaptak a Strabag reklámozásáért. Vallomásában elmondta, és szóban nekünk is megerősítette, hogy 2006-2007-ben egy Perjés András nevű férfival kötöttek hasonló egyezséget: akkor a Betonút Zrt. volt a megrendelő; Perjést és a Betonutat váltotta 2008-ban Bujáki és a Strabag.

Perjés András és testvére, Perjés Péter korábban cégtársa volt Bujákinak az Antiz-Higi Kft-ben, akárcsak egy Domján Ferenc nevű férfi. Domján és Bujáki felesége pedig együtt voltak tulajdonosok a kérdéses időszakban a Flash Gold Kft-ben: ez a cég a birtokunkba került szerződés szerint nettó 552 millió forint értékben szerződött az Eurocontact-tal, hogy a 2008-as versenyidényben a „Strongest Man Cup – Erősemberek Versenyek” nevű rendezvénysorozaton népszerűsítse a Strabag-cég Magyar Aszfalt Kft-t. (A Magyar Aszfalt neve 2013 óta Strabag Általános Építő Kft.) A Flash Gold Kft-t 2012-ben felszámolták, a cégadatbázisok alapján pedig úgy tűnik, soha egyetlen gazdasági beszámolót nem nyújtott be.

Kicsit másképp veszett nyoma a Strabagtól induló pénznek a másik alvállalkozói láncban: Aczél Zoltán, az Euro:contact ügyvezetője erről a kapcsolatról a nyomozás egyik jegyzőkönyve szerint annyit mondott, hogy a Gym Darázs a szerződés szerint igénybe vehetett alvállalkozót, de annak kilétével ő már nem foglalkozott, a teljesítések pedig szerinte rendben megtörténtek. Az igénybe vett alvállalkozó ebben az esetben is a Bujáki Pál vezette B&Sz. Kft volt. A Gym Darázs rövid működése alatt mindössze egyetlen évben tett szert bevételre: éppen 2007-ben, a Strabag-lobbistával kötött szerződés évében. Ekkor viszont mindjárt 595 millió volt a nettó árbevétel – igaz, ezzel szemben közel 596 milliónyi ráfordítás áll, így a cég ebben az évben is veszteséges lett. Ennek ellenére 2011 óta szerepel a 100 milliót meghaladó adótartozással rendelkező cégek listáján. Mivel más bevétele soha nem volt, ennek csak egy magyarázata lehet: az APEH-revízió azt állapította meg, hogy az 596 milliós „ráfordítás” mögött nincs valódi gazdasági esemény, ezért az Eurocontact-tól kapott bevétel egy része vagy egésze adókülönbözetté vált. (A jegyzőkönyv szerint a cég tulajdonos-ügyvezetőjének fogalma sem volt, mikor, kinek és miért számlázott, illetve hogy neki miért számláztak.)

Összegezve: 2007 őszén és 2008-ban 1,3 milliárd forint pénz tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, úgy, hogy ezek mögött a kifizetések mögött vagy egyáltalán nem, vagy a leszámlázott összegnél nagyságrendekkel kisebb értékben volt igazolható valós gazdasági tevékenység.  Az Erősember-versenyeken például valóban voltak Strabag-hirdetések, egyik-másik állomáson fölbukkant a Strabag-os hőlégballon is, de ezt az adóhatóság vélhetőleg nem fogadta el az 1,3 milliárd forintnyi kifizetés mögötti valós teljesítésként. („A számlákon feltüntetett gazdasági események valójában nem valósultak meg a számlákon szereplő felek (Euro:Contact Kft. – Eu-Assistance Kft; Euro:Contact Kft. – Gym Darázs Kft.) között, a számlák adatai nem helytállóak, (…) így a megállapítás kihatásaként a vizsgált időszakban adózó terhére 232 792 000 Ft adókülönbözet keletkezett.” – mondja a revíziót lezáró határozat.)

Vádemelésre tehát azokban az esetekben sem került sor, amikor az adóhatóság egyértelműen bizonyítottnak látta, hogy a számlákon szereplő kifizetések mögött nincs valódi teljesítés. Így büntetőeljárás sem indult, és a nyilvánosság sem tudhatta meg, miért fizetett ki a Strabag lobbicége százmilliókat olyan ügyletekre, amelyek nemcsak a versenypiaci logika, de a közgazdasági célszerűséget nem firtató adóhatósági vizsgálat szerint sem magyarázták a nagyvonalú költekezést. És megválaszolatlanul maradtak a legfontosabb kérdések: hová lettek a Strabagtól származó pénzek? És vajon, ha a piaci szereplő közbeszerzési pozíciói nem sínylették meg a kormányváltás utáni elitcserét, akkor nem azt kell-e feltételeznünk, hogy a szisztéma maradt, csak a szereplők egy részét cserélték le?

Becker András

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.