Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman

Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak is előadta.

*****

A T. Gyula és társai ellen folyt, 2011-ben jogerős ítélettel zárult büntetőügy perújítását, az újraindított nyomozást 2012. augusztus 1-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség, miután a Fővárosi Ítélőtábla így határozott. A perújítást a büntetőügy harmadrendű vádlottja, Simon Tibor kérvényezte, akit 2009. december 10-én a Fővárosi Bíróság különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás bűntettek és magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év szabadságvesztésre ítélt. Simon büntetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 3-án helybenhagyta, az jogerőre emelkedett. A másodfokon eljáró ítélőtábla elé már nem került a büntetőügy névadója, az első rendű vádlott T. Gyula, az Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt. volt osztályvezetője, 1995-től az Uvaterv tualjdonában lévő Constreal Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.

T. Gyulát az elsőfokú bíróság felmentette valamennyi vádpont, a folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, hűtlen kezelés alól. Csakúgy, mint a másodrendű vádlott E. Kálmánt, az Uvaterv gazdasági igazgatóját, a Constreal 1996-98- közötti ügyvezetőjét, aki 2011-től ismét betölti e tisztséget T. Gyulával együtt. E. Kálmánt az ügyészség szintén bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, hűtlen kezelés elkövetésével vádolta meg. A per során a fővádlottak közül csak az Uvatervvel szerződött harmadrendű vádlott, Simon bűnösségét állapították meg, illetve az őt segítő Havas Dávid, Hedrik István, Devera István IV.-VI. rendű vádlottakat marasztalták el. Őket bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirathamisítás miatt ítélték el: Havast egy év, Hedriket, mint különös visszaesőt 2 év, Deverát fél év börtönre.

Simon Tibor 1998 decemberében alapította Economic Trade Kft. nevű cégét. Az atlatszo.hu-nak azt mondta, kifejezetten azzal a céllal hozta létre a társaságot, hogy csak papíron elvégzett munkákról számlákat állítson ki. 1999-2002 között a különböző szerződések után felvett bruttó 1,2 milliárd forintból csak az ÁFÁ-t tartotta magánál, az átutalt nettó megbízási díjat pedig egy táskában, készpénzben szállította le megbízóinak – állítja Simon, aki most beszél erről először, a büntetőeljárás során végig hallgatott.

Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.

Az Economic Trade 1999-ben szerződött először az Uvaterv Zrt. leányvállalatával, a Constreal Mérnöki Iroda Kft.-vel. Az Economic Trade 1999-től 2002-ig kapott a megbízásokat az Uvaterv mérnöki irodájától tervezési, előkészítési munkák elvégzésére. A szerződéseket a Constreal részéről T. Gyula írta alá, összesen 19 féle feladattal látta el Simon cégét, amelyek közül Simon szerint az egyet sem végzett el. A megbízások szerteágazóak voltak, olyan munkákat tartalmaztak, amiket egy építési beruházás előtt el kell végezni. Így a tervezési terület megtekintését, fényképes dokumentálását, engedélyek, földhivatali térképek, tulajdoni lapok, geodéziai alappontok, csapadékvíz befogadó adatok beszerzését, közműhálózat és az arra való rácsatlakozási lehetőségek felmérését, meglévő épületek alapozásának feltárását, közlekedési jelzőtáblák, forgalmi felfestések összeírását és még sorolhatnánk.

A megbízásokat az Economic Trade országszerte teljesítette, amerre csak az Uvaterv illetve leánycége, a Constreal dolgozott. Szerződés szerinti fontosabb nagyobb munkái voltak: régészeti feltárásokhoz szükséges geodéziai feladatok elvégzése 2000-ben az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán nettó 60 millió forintért. Az M7-es autópálya Zala megyei szakaszán a régészeti munkák jogi, műszaki teendői nettó 42 millió forintért. Az M5-ös autópálya 2002-es építésekor a Pick Szeged Zrt. hígtrágya kezelőjének áthelyezéséhez szükséges tervfőmérnöki és beruházás ellenőrzési munkák nettó 11 millió forintért. Ez volt a legutolsó megbízása, amely után nem sokkal már elindult a rendőrségi nyomozás.

Közel a 3 milliárdhoz

Az Uvaterv Út- Vasúttervező Zrt. jogelődjét 1948-ban állami vállalatként hozták létre. 1993-ban részvénytársasággá alakult át, a privatizáció során részvények a vállalatvezetés és az alkalmazottak tulajdonába kerültek. A cég 2012-ben 1,8 milliárd forint, 2011-ben 2,7 milliárd forint, 2010-ben 2,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, adózott eredménye, 71, 127, 146 millió forint volt ezen években. Tevékenysége elsősorban a közlekedési infrastruktúra területeire irányul, repülőterek, autópályák, utak, vasutak, hidak, felüljárók, alagutak, metró-rendszerek, folyami kikötők, közlekedési épületek, járműtelepek, mélygarázsok és parkolóházak, távközlési tornyok létesültek tervei alapján Magyarországon és külföldön. A három szakág tevékenységét kilenc tervezőirodával látja el. „Az UVATERV Zrt. a létesítmény megvalósításának minden fázisában megrendelőinek rendelkezésére áll, a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve az engedélyezési és építési tervek elkészítésén keresztül egészen a kivitelezési művezetésig bezárólag”, olvasható a cég honlapján.

Az elmúlt évek legfontosabb referenciamunkái: Ferihegyi nemzetközi repülőtér bővítése; az M1, M3, M5, M7 autópályák továbbtervezése; a Budapestet elkerülő M0 autópálya körgyűrű tervezése; új Duna- és Tisza-hidak; a budapesti 4. metróvonal megvalósíthatósági tanulmánya; szállodák, irodaépületek, bevásárlóközpontok, mélygarázsok tervezése. Az export munkák közül legfontosabb az algériai repülőtér-tervezések és művezetések, Líbiában egy 700 km-es vasútvonal, valamint a Tripoli metróhálózat tervezése. Jelenleg futó nagyobb projektjei az Esztergom-Budapest vasútvonal kivitelezése, ennek nettó értéke 25 milliárd forint, a budapesti 1-es, 3-as villamos vonalának felújítása, meghosszabbítása tervezési munkái, a projekt összköltségvetése villamos beszerzéssel együtt nettó 40 milliárd forint. A Budapest-Hatvan vasútvonal engedélyezési tervei.

Az Economic Trade számos határátkelőhely modernizálásból is kivette részét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Constreal Kft. közötti szerződéseknek köszönhetően. Letenyén, Röszkén, Csengersimán, Záhonyban, Nyírábrányban, Beregsurányban, Hercegszántón, Tompán, Barcson tervezési, előkészítési feladatok elvégzésére kapott megbízásokat nettó 98 millió 500 ezer forint értékben. Az elsőfokú ítéletben olvasható számítás szerint az Economic Trade összesen nettó 1 milliárd 34 millió forint érétkű számlát állított ki, amelyhez 248 millió 713 ezer forint ÁFA tartozott.

Nem látták, de megcsinálta

Hogy a munkákat ténylegesen elvégezte-e az Economic Trade vagy sem, a bíróság nem tudta megállapítani. Azt viszont igen, hogy valaki mindenképpen elvégezte, de hogy ki, az homályban maradt, és ezt a húrt nem is feszítették tovább. „Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkákat valaki elvégezte. Sem az okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások útján nem volt kétséget kizáró módon beazonosítható személy, aki a munka elvégzésében részt vett – legyen az Economic Trade érdekkörében eljáró személy vagy az Uvaterv dolgozója –, sem olyan, aki a munka elvégzéséről tudomással bírt, az elvégző személlyel találkozott. Fentiek alapján nem bizonyított, de nem is cáfolt, hogy a munkákat Simon Tibor utasítására végezték el, mely T. Gyula és E. Kálmán számára, akiknek ezt ellenőrizni nem volt feladatuk, úgy jelenhetett meg, hogy az Economic Trade maga vagy legális alvállalkozói elvégezték.”

Az elsőfokú bíróság tehát nem találta bizonyítottnak, hogy fiktív munkavégzés történt, amint ezt Simon az atlatszo.hu-nak állítja – de annak idején az ügyészség is erre a következtetésre jutott. „A bíróság nem állapította meg, hogy a két cég között létrejött szerződések, teljesítés igazolások és azok alapján kiállított számlák fiktívek lettek volna, és hogy T. Gyula közreműködésével E. Kálmán úgy fizetett volna ki pénzt az Economic Trade részére, hogy azok mögött ne állt volna tényleges teljesítés… Hasonlóképpen az sem volt megállapítható, hogy a befogadott és kifizetett számlákkal a társaság ÁFA-fizetési kötelezettségét, illetve társasági adóalapját jogtalanul csökkentették volna.” A Fővárosi Főügyészség 2005. november 3-án kelt vádirata ezt még bizonyítottnak látta, ezért I. és II. rendű vádlottként T. Gyulát és E. Kálmánt jelölték meg, akik az ügyészség akkori álláspontja szerint folytatólagosan csalást, adócsalást, hűtlen kezelés bűncselekményét követtek el.

T. Gyulát 2003. november 5-én az Uvaterv székházából vitték el a rendőrök, december 18-án szabadult az előzetes letartóztatásból. E. Kálmánt már 2003. szeptember 15-én bűnügyi őrizetbe helyezték, szeptember 18-tól december 18-ig előzetes letartóztatásban volt. Simon Tibort november 25-én tartóztatták le, december 22-én szabadult az előzetesből. „Az átutalásokat T. Gyula utasítására E. Kálmán hagyta jóvá, noha mindketten tisztában voltak azzal, hogy az Economic Trade nem végzett munkát az autópályákhoz kapcsolódó szerződések vonatkozásában” – állapította meg az ügyészség. A vádhatóság azt is kimondta, hogy az Economic Trade által kiállított számlák egytől egyig fiktívek voltak, de hogy a pénzzel mi lett, azt az ügyészek se tudták felderíteni. „A bűncselekményből származó pénz további sorsa ismeretlen maradt” – olvasható a vádiratban.

Simon pénzfelvételeinek természetesen nyoma maradt, és a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy Simon az Economic Trade és az ODDS Kft. bankszámlájáról 217 millió forintot az Erste Bank egyik fiókjában vett fel. További 925 millió forintot a fent említett három miskolci fantomcégnek folyatott tovább, a pénz tőlük jutott vissza hozzá. „Az átutalt pénzösszeget – mely az adócsalásból származott – ezen cégek képviselői, illetőleg az általuk megbízott személyek minden esetben a bankszámlákról felvették és azok Simon Tibornak átadásra kerültek” – derítette ki a nyomozóhatóság.

Az elsőfokú bíróság nem osztotta az ügyészség megállapításait, a vádlottak, tanúk, szakértők, meghallgatása és az okirati bizonyítékok alapján arra jutott, hogy T. Gyula és E. Kálmán magatartása nem volt alkalmas a hűtlen kezelés megállapítására. A rájuk bízott vagyon megőrzésére, gyarapítására vonatkozó kötelezettségeiket nem szegték meg, indokolatlan kifizetéseket nem hajtottak végre, vagyoni hátrányt nem okoztak. A Constreal megkárosítását nem találta bizonyítottnak, ezért felmentette őket. Másodfokon az ítélőtábla a felelősségre vonásukat már nem is tárgyalta, mivel az ügyészség a T. Gyula és E. Kálmán büntethetőségét fenntartó fellebbezését 2010. augusztus 3-án visszavonta, így felmentésük jogerőre emelkedett.

Fiktív vagy nem fiktív

Mivel a fiktív számlázás nem nyert bizonyítást, Simont sem emiatt, hanem adócsalásért ítélték el. Az általános forgalmi adót Simon nem fizette be vagy jogtalanul visszaigényelte alvállalkozók – a miskolci Mi-Mi ’96 Kft. a Hedrik és Társa Építőipari Kft., illetve a Haxia Bt. – bevonásával, amelyek tulajdonosaiból a IV-VI. rendű vádlottak lettek. Az Economic Trade tevékenységének azzal lett vége, hogy az adóhivatal Simon miskolci fiktív alvállalkozóinál kezdett nyomozni. E fantom alvállalkozók szintén nem végeztek gazdasági tevékenységet, Simonnak számláztak, a cégeitől kaptak papíron létező megbízásokat, hogy így csökkenjen nullára Simon adófizetési kötelezettsége. Csakhogy a miskolci cégek is elfelejtettek adót fizetni, rajtuk keresztül jutott el az adóhatóság az Economic Trade-ig, majd a Constrealon át az Uvatervig.

A jogerős ítélet szerint a fiktív számlákkal Simon 311 millió forinttal csökkentette ÁFA befizetés kötelezettségét, 237 millió forintot pedig jogosulatlanul igényelt vissza. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a teljes be nem fizetett ÁFA összegével. Azt ugyan a bíróság kimondta, hogy az Economic Trade, illetve a számlázásban részt vevő másik Simon-cég, az ODDS Kft. is fiktív számlákat állított ki, hogy társasági adóalapját csökkentse, de mivel ez nem volt a vádirat tárgya, e vonatkozásban nem járhatott el, ahogyan a szerződéses munkák ár és értékarányát sem vizsgálta.

Ami jelenleg dokumentálhatóan rendelkezésre Simon és az Uvaterv kapcsolatáról, azt az elsőfokú bírósági ítéletélete tartalmazza. Nem akadt olyan tanú, aki cáfolta volna a munkák elvégzését – hiszen azok mind teljesültek, az Uvaterv közreműködésével készült létesítményeket átadták, ma is működnek. De olyan tanú sem akadt, a Constreal vagy a megbízók, például a Pick Szeged Zrt., a Szeviép Kft., a somogyi, zalai múzeumi hatóság, a Vám és Pénzügyőrség részéről, akiknek ismerős lett volna Simon vagy az Economic Trade neve, akik igazolták volna, hogy az Economic valóban végzett munkát. Akinek mégis mondott valamit a két név, arra már nem emlékezett, hogy Simon vagy a cége csinált is valamit, ezekről csak a feltételezéseiket tudták megosztani a bírósággal.

Simont egyedül az Uvaterv vezetői tudták azonosítani. T. Gyula úgy vallott, Simonnal többször találkozott, tartotta vele a kapcsolatot, olyan tervezési előkészítéssel bízták meg, amire nem volt kapacitásuk. Hozzátette, azt nem tudja megmondani, az Economic Trade mit végzett el és mit nem. Bár az alvállalkozókkal ő szerződött – közölte –, nem volt feladata ellenőrizni tevékenységüket, az a projektfelelősre tartozott. A bíróság viszont nem tudta meghallgatni a projektfelelőst, mert ő az eljárás során elhunyt. Mivel az előkészítő munkát végző alvállalkozók, így az Economic Trade tevékenysége is beépült a tervekbe, annak nyoma nem marad, ezért nem deríthető ki, ki végezte el a munkát – mondta T. Gyula.

E. Kálmán elismerte, hogy néhány alkalommal találkozott Simon Tiborral, de arról nem volt tudomása, hogy alvállalkozókat alkalmazott. S. Frigyes, az Uvaterv jogi képviselője Simon Tibort az Economic Trade ügyvezetőjeként ismerte, ügyfele is volt. Amikor azzal kereste meg, hogy szeretne megbízást kapni a Constrealtól, azt tanácsolta neki, írjon bemutatkozó levelet referenciákkal. S. Frigyes az is elmondta, típusszerződéseket készített, konkrét szerződéseket nem szövegezett.

Megkerestük az Uvatervet is, a cég Simon kijelentéseit így kommentálta: „A Simon Tibornak tulajdonított állításai valótlanok, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk.” Simon ugyanakkor állítja, egyik helyszínen sem járt, és nem végzett semmiféle előkészítő munkát a Constreal Mérnök iroda számára, már csak azért sem, mert egyáltalán nem értett a leszerződött feladatokhoz, de embere se volt rá, és nem is ez volt a szerepe. Simon a most az Átlátszónak elmondott történetet eddig nem hozta a nyomozó hatóságok tudomására, a több éven át tartó büntetőeljárás során nem tett vallomást. Éppen azért kérelmezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a perújítást, hogy feltártja, hova kerültek az el nem végzett munkák után felvett százmilliók.

A Fővárosi Főügyészség az atlatszo.hu-t arról tájékoztatta, a perújítási nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja. Határidejét a Legfőbb Ügyészség legutóbb 2013. november 01. napjáig hosszabbította meg, ami egyébként már a harmadik hosszabbítás egy év alatt. Úgy tudjuk, hogy a Simon által megnevezett tanúk meghallgatását a NAV augusztusban kezdte el ügyészségi felügyelettel.

Simon azt mondja, tisztában van azzal, hogy önmagát is vádolja olyan bűncselekménnyel, amelyekért már megkapta és letöltötte a jogerős büntetését, de úgy látja, csak egy új büntetőeljárás révén lehet felelősségre vonni azokat a személyeket, akikhez a fiktív számlák utáni pénzek kerültek, márpedig ő borítani akar. Ugyanis annak idején csak jutalom ígéretével és különféle fenyegetésekkel vették rá, hogy ne tegyen feltáró vallomást az ügyben a bíróság előtt.

Zsidai Péter

(Folytatjuk)