Csak a Mandiner, az ÉS és a Népszava nyilatkozott az állami bevételeiről

A Mandiner szeptember közepén úgy döntött, nyilvánosságra hozza mennyi állami hirdetés jelent meg az oldalain 2007 és 2011 között, beleértve a „jogelődöket”, az UFit és a Reakciót is. Ez a coming out adta az apropóját annak, hogy megkeressünk több hazai médiumot, nyilatkozzanak a náluk elköltött állami pénzekről. Úgy gondoltuk, itt az ideje a transzparenciának: mindenki kiterítheti a kártyáit. Azt sejtettük, hogy nem fognak tömegével érkezni a válaszok, de szinte senki nem reagált.

A Mandiner cikkéből kiderült, hogy náluk csak 2011-ben jelent meg valamilyen állami cég, önkormányzat, közalapítvány hirdetése, mindössze  1,5 millió forint értékben – előtte egyik évben sem. A Mandiner egyrészt azzal indokolta az adatok közlését, hogy a KiMitTud közérdekű adatigénylő portálon egy igénylő a Szépművészeti Múzeum lapjának, a Múzeum Café és a Mandiner közötti együttműködés részleteit firtatta. Másrészt azzal, hogy „médiában elköltött közpénzek mindig is foglalkoztatták a közönséget, és magukat a sajtótermékeket is” és szerintük ez az érdeklődés teljesen jogos.

Az atlatszo.hu szerette volna megtudni, hogy hány médiavállalat hajlandó követni a Mandiner példáját és nyilvánosságra hozni hogy mennyi bevétele származik az államtól. A következő lapokat, tévéket, rádiókat és híroldalakat kerestük meg ezzel a kérdéssel:  Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, Hír TV, Népszabadság, Heti Válasz, Index, Demokrata, Echo TV, Class FM, Origo, Magyar Narancs, ATV, Népszava, RTL Klub, tv2, HVG, Élet és Irodalom (ÉS). Többszöri megkeresésünkre mindössze két lap, a Népszava és az ÉS válaszolt. Pedig a Kantar Media felmérései alapján mások is bőven részesülnek az állami cégek által megrendelt reklámok bevételeiből, mostanában főleg jobboldali lapok.

De nézzük, mi a helyzet azokkal, akik válaszoltak nekünk: a Népszavával és az ÉS-sel. A két lap profilja meglehetősen különbözik, és ez a hirdetési bevételeken is meglátszik. A Népszavánál a vizsgált 5 éves időszakban fontos állami cégek és minisztériumok is hirdettek, úgymint a MÁV, a MOL, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Energia Hivatal, a Vidékfejlesztési Minisztérium (korábban FVM), az Oktatási Minisztérium, a Paksi Atomerőmű, a Magyar Posta, a Gazdasági és az Oktatási Minisztérium, de a Magyar Fejlesztési Bank is.

A Népszava legnagyobb állami hirdetője a Szerencsejáték Zrt. volt, amely 2007 és 2011 között több mint 579 millió forintot költött el népszavás hirdetésekre. Ugyanakkor 2009-ről 2010-re, vagyis az MSZP-kormány leváltása után, 100 millióval csökkent az erre fordított összeg, míg 2011-ben gyakorlatilag egyetlen egy darab szerencsejátékos hirdetés sem jelent meg a Népszavában. Sőt, a Magyar Postán kívül semmilyen más állami cég vagy hivatal nem hirdetett a lapban tavaly.

Az ÉS-hez jóval kevesebb pénz érkezett be állami tulajdonú intézményektől, azok is főként színházak, múzeumok, kulturális egyesületek, galériák, egyetemek és zenekarok voltak. 2007-ben 2,4 millió forintot költöttek ezek az intézmények az ÉS-nél reklámra, 2009-ben már 4 millió forintot, 2011-ben azonban itt is drasztikusan lecsökkent ez az összeg: 429 ezer forintra.

Szomorú, de valamilyen szempontból érthető az, hogy a többi médium nem kívánja nyilvánosságra hozni az államtól származó bevételeinek nagyságát. Ugyanakkor jogosan lehet-e kritizálni a konkurenciát, ha én magam nem hozom nyilvánosságra, nekem mennyit hoz a konyhára mondjuk a munkahelyvédelmi akcióterv propagálása? Jogosan kritizálja-e a média a kormányzati összefonódásokat, ha az állami reklámköltéseket illetően maga sem törekszik az átláthatóságra?

D. Kovács Ildikó

(Címlapkép: innen.)