Cikkek

Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben? Sorozatunk második részéből kiderül az is, hogy idén tavasszal egy kőolajkutatásban érdekelt szolnoki üzletember vásárolta meg a cég többségét és vele a Budai Hengermalom értékes Duna-parti telkét.

Nyergesék első milliárdja I.: Tüntesd el az adósságot!

Az első három lépésről a cikk első részében esett szó. Ebből kiderült, hogy hogyan szerezte meg egy teljesen ismeretlen szolnoki cég a Budai Hengermalom vagyonát az MFB és a Postabank segítségével, és ezzel egy időben hogyan szálltak be a kft.-be Nyergesék. Tovább az első részre.

Negyedik lépés: Használd az áron alul megszerzett vagyont és csinálj belőle rengeteg pénzt!

A megvásárolt vagyon nagy része három telek volt: egy nagykátai és egy vecsési ingatlan mellett az igazi gyöngyszemet a Budai Hengermalom Duna-parti egy hektáros kiterjedésű telke jelentette, a Kopaszi-gát tőszomszédságában. Az átlátszó.hu által megtekintett dokumentáció szerint ezt a telket és a rajta lévő építményeket az a szolnoki kft. áfával együtt alig 600 millió forintért szerezte meg pályázat nélkül, MFB hitelből, a hitelből megmaradt 400 millió a két vidéki telekre ment el. Ehhez képest piaci értesülések szerint a nagykátai és a vecsési ingatlant később 1,5 milliárd forintért adta tovább a cég, a bevételből könnyedén visszafizette az egymilliárdos MFB hitelt és megmaradt neki a legnagyobb értékű ingatlan, amelyre 2007-ben két kereskedelmi banktól, a K&H-tól és a CIB-től újabb hitelt vett fel.

A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra. A mérlegek szerint a kft. hosszú lejáratú kötelezettségei 2003-ban a korábbi évek 1 milliárd forintos értékéről nullára csökkentek, a rövid lejáratú kötelezettsége viszont megemelkedtek és csak a 2000-es évek végére csökkentek le.

A szolnoki cég tehát végeredményben egyetlen forint befektetése nélkül, egy állami fejlesztési bank hitele és egy akkor állami érdekeltségben lévő kereskedelmi bank közreműködésével többmilliárdos vagyonhoz jutott. A vagyon egy részének eladásából gond nélkül visszafizették a hitelt, a maradékot újabb hitelek felvételére használták, közben pedig a Duna-parti telek, a vagyon „gyöngyszeme” a birtokukban maradt. Ráadásul folyamatosan pénzt termelt, hiszen a malmot bérbeadták egy profi malomipari vállalkozásnak.

Ötödik lépés: Be a szervezetbe!

A tranzakció sorozat remekül illeszkedik a Budai Hengermalom hosszú és viszontagságos történelmébe, hiszen a malom az 1990-es évektől kezdve a pártpénztárnokok kedvenc játékszere volt. (Lásd még Mong Attila-Vajda Éva: Az ártatlanok kora, Elektromédia, 2009) Az 1990-es évekhez képest csak annyi változott, hogy a 2000-es években egy másik „szervezetet” gazdagított a vagyon.

A hőskor: 1994-ben például még a Princz-féle Postabank nyújtott segítséget a korábbi MSZP pártpénztárnok, Máté László cégének, hogy privatizálhassa a malmot. Máté cége 368 millió forintos hosszú lejáratú hitelt kapott, majd a már magánosított malmot a Postabank folyamatosan hitelezte. 1997 augusztusára a bank kinnlevősége 2,4 milliárd forintra duzzadt. Ekkor a Postabank egy vagyonértékelésre hivatkozva 300 millió forintért kivásárolta Máté 50 százalékos üzletrészét, a tranzakció pedig a Princz per vádiratában is szerepelt. Az ügyészség szerint ugyanis a Princz utasítására lebonyolított ügylettel a bank vezére jelentős vagyoni hátrányt okozott a pénzintézetnek, hiszen irreálisan magas áron felül vette meg Máté üzletrészét a masszívan eladósodott malomban.

A vádat nem sikerült bebizonyítani, sőt furcsa módon a perben segítette Princzet a 2000-ben lebonyolított eladás. Az egykori Postabank vezér érvelhetett azzal, hogy a vagyon egy részét sikerült „jó” áron értékesíteni az első Orbán-kormány alatt, az MFB és a Postabank új vezetésének segítségével. Princz védekezésképpen az MFB-kölcsönre hivatkozhatott, hiszen az 1 milliárdos vételár alapján Máté 50 százalékos üzletrésze még 500 milliót is érhetett, amit persze a cég tetemes adóssága valamelyest árnyalt.

A 2000-es adásvétellel annyi változott csak, hogy a malom – immár a terhes örökségtől, kifizetetlen és az állam nyakára maradt Postabank hitelektől, köztartozásoktól mentesen – szép lassan – papíron is – egy másik pártkassza közelébe került. Eleinte csak Nyerges Zsolt jelenléte jelezte a bennfenteseknek, hogy ki az úr a malomban, de az ingatlanokat, tárgyi eszközöket az MFB hiteléből megszerző szolnoki kft.-be már 2002-ben nevesítve is beszállt a MAHIR, 2003-ban a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Pro-Aurum, 2006-ban pedig a Közgép, amely viszont – mint az átlátszó.hu felfedte –  Simicska Lajosé. Érdekesség, hogy így – egy időben legalábbis – Simicska telekszomszédja volt egy másik oligarchának, a Kopaszi-gátat sokáig jegyő Leisztinger Tamásnak.

Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa

Nyilvánosságra hozzuk azt a kiszivárogtatott iratot, amely Simicska Lajost a Közgép Zrt. tényleges tulajdonosaként ismeri el. Ezzel talán lezárulhat az állammal való üzletelésben a kormányváltás óta rendkívül szerencsés, ám titkolódzó cég tulajdonosi hátteréről szóló több éves találgatássorozat. Tovább a teljes cikkre.

Alig pár nappal az átlátszó.hu tavaszi cikke után a Közgép eladta a „minősített többségű befolyást biztosító” részesedését az értékes budai telket birtokló cégben egy 2011-ben alapított vállalkozásnak, amely a szolnoki illetőségű Remeczki Ferenc egyszemélyi tulajdonában áll. Áprilistól a gázkereskedelemmel foglalkozó Femgas Kft. lett a fő tulajdonos, Remeczki pedig ügyvezető is a Budai Malomipari Kft.-ben. Remeczki az olajbizniszből ismert, miután ügyvezetője az ománi érdekeltségű, ám ciprusi bejegyzésű cég birtokában lévő kőolajkutatással foglalkozó MB 2001 Kft-nek. A ciprusi anyacég az 1990-es évek végén az azóta felszámolt Szolnoki Kőolajkutató Rt-ét privatizálta.

Mong Attila

(Fotó: atlatszo.hu/D. Kovács Ildikó)

 

Megosztás