Közép-Amerika

Felmentették a salvadori nőt, akit 40 év börtön fenyegetett, mert halva született gyermeke

Evelyn Hernándezt abortusszal, majd óvatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, miután 2016-ban halva született gyermeke. A hónapokon át nemi erőszakot elszenvedő fiatal nő 3 évet töltött előzetes letartóztatásban. A felmentő ítélet nemcsak Salvadorban, de az egész közép-amerikai régióban reményt adhat a világ legkegyetlenebb abortusztörvényeivel sújtott nőknek.

Óriási megkönnyebbüléssel és örömmel fogadták a felmentő ítéletet múlt hétfőn a Salvador középső részén található Cojutepequében, mert egyáltalán nem volt evidens, hogy megúszhatja a börtönt a 21 éves Evelyn Hernández, akit előbb abortusszal, majd óvatlanságból elkövetett emberöléssel vádolt a helyi ügyészség, és 40 év börtönbüntetés fenyegette.

Hernándezt már egyszer elítélték 30 év börtönre, még 2017-ben, de a Legfelsőbb Bíróság tavaly megsemmisítette a döntést, és elrendelte az új tárgyalást. A fiatal nő már csaknem 3 évet, pontosan 33 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ahonnan csak idén februárban engedték ki.

Korábban azt vallotta, hogy rendszeresen megerőszakolták, hónapokon át, de nem tett feljelentést, mert a férfi megfenyegette. Ezt később visszavonta, ügyvédei szerint azért, mert tartott a megtorlástól. Azt állítja, hogy nem is tudott arról, hogy terhes, mígnem egy nap, 2016 áprilisában súlyos fájdalmai támadtak, vérezni kezdett, majd a latrinán elveszítette eszméletét. Anyjával ezután mentek el egy kórházba, ahol megállapították, hogy abortált. Értesítették a rendőrséget, és ők találták meg a lány otthonában a 32 hetes magzat holttestét. Hernández szerint halva született, a boncolás arra jutott, hogy aspirációs tüdőgyulladás volt a halál oka.

A pert nagy figyelemmel kísérték az egész országban, mert ez az első alkalom, hogy egy abortusz miatt már elítélt nő ügyét újratárgyalják, és felmentik a vád alól.

A fiatal lány kálváriája mindazon nők szenvedésének jelképévé vált, akik az 1998 óta érvényben lévő, rendkívül szigorú abortuszszabályozás áldozatai. A törvény eltörölte a korábbi kivételeket, amelyek nemi erőszak, az anya életének veszélyeztetése vagy a magzat életképtelensége esetén engedélyezték a terhesség megszakítását, és maximum 50 év börtönnel sújtotta az abortuszt elkövető nőket.

Ha lehet, még ennél is súlyosabb probléma, hogy a gyakorlatban a vetélést vagy az életképtelen – legalábbis szakavatott, orvosi segítség hiányában – életképtelen magzat világra hozatalát is gyilkosságként fogja fel az igazságszolgáltatás. Az ilyen helyzetbe kerülő nőket jellemzően a kórházi, orvosi személyzet jelenti fel a rendőrségen – tehát azok, akiktől elvileg segítségre számíthatnának a várandós nők, szintén potenciális bűnözőkként kezeli őket.

Cinthia Rodríguezt például idén március 7-én engedték ki a börtönből, ahol 9 évet töltött, miután 2008-ban spontán elvetélt, és 2009-ben bűnösnek találták emberölés vádjában, majd 30 év elzárásra ítélték. Vele együtt két másik fiatal nőt is aznap helyezett szabad lábra a Legfelső Bíróság, amely kimondta, hogy az igazságszolgáltatás nem vette figyelembe szociális körülményeiket és egészségi állapotukat.

Az eset kapcsán egy nicaraguai jogvédő úgy fogalmazott a spanyol El País napilapnak, hogy bár a törvények hasonlóan szigorúak hazájában vagy Hondurasban – akárcsak Haitin, a Dominikai Köztársaságban vagy a déli kontinensen fekvő Suriname Köztársaságban is ez a helyzet –, de a salvadori társadalom konzervatív csoportjai, egyes vallási felekezetekkel összefogva könyörtelen hadjáratot folytatnak e nők ellen.

Márciusban a jogvédők szerint még 18-an voltak hasonló okokból salvadori börtönökben. Többségük szegény, gyakran írni, olvasni sem tudnak, sok köztük az egyedülálló anya, és jellemzően olyan területeken élnek, ahova nem ér el az egészségügyi rendszer, a jogvédő szervezetek tapasztalatai szerint. Gyűjtésük alapján 49 ítélet született hasonló ügyekben 2000 és 2014 között, és összesen 250 nőt jelentettek fel, írja az El País.

Hernández egyik ügyvédje megfogalmazásában

ez a felmentő ítélet valamennyire ellensúlyozza azt az igazságtalanságot, hogy az állam bűnözőkként kezeli azokat a nőket, akik születésük, anyagi helyzetük vagy lakóhelyük okán nem férnek hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. Azok, akik a legszegényebbek, és nem jutnak el orvoshoz, amikor szeretnének, és rászorulnak, vagy azok, akikben esetleg nem is tudatosul, hogy teherbe estek, nem válhatnak üldöztetés áldozatává.

A fiatal nő most azt tervezi, hogy folytatja a tanulást, amivel 2016-ban fel kellett hagynia. Az ítélet után úgy nyilatkozott, hogy szinte újjászületett, már nem néznek rá rossz szemmel a falujában. Az abortusszal vádolt nőket még ráadásul társadalmi megvetés is sújtja, a börtönben nem csak a többi elítélt fenyegetéseit és kegyetlenségét kell elviselniük, de még a személyzet is keményebben bánik velük.

Az ítélet kihirdetése napján egyébként nemcsak nemzetközi jogvédő szervezetek képviselői voltak jelen, hanem a német és a kanadai nagykövet is, a feminista kollektívák mellett. Az utóbbiak azt remélik, hogy a hasonló eseteknek szentelt médiafigyelem segít alakítani a közvélemény hozzáállásán, hogy „másképp álljanak az abortuszhoz, megértsék, hogy a dolgok nem feketék vagy fehérek, hogy egy terhesség során felléphetnek komplikációk, és az anyaságot nem kellene az ilyen szélsőséges esetekben idealizálni”.

Hernández ügyvédjei remélik, hogy az igazságszolgáltatásban precedenst teremt az eset, és esély nyílik a már elítéltek helyzetének javítására. A júniusban beiktatott új elnök, az eddigi kétpárti rendszeren felülkerekedő Nayib Bukele kampánya alatt még azt mondta, nem ért egyet vele, hogy a magzatukat elvesztő nőket börtönbe zárják.

Evelyn Hernández perét és az ítéletet azonban felkérésre sem kommentálta. A jogvédők bíznak abban, hogy idővel tárgyalhatnak a kormánnyal arról, hogyan lehetne enyhíteni a ma is börtönbe lévők szenvedésein, de az érvényben lévő törvény módosításában nem reménykednek, a parlament konzervatív többsége miatt.

Ez, a nők, és mint láttuk, elsősorban szegény és több szempontból hátrányos helyzetű nők ellen irányuló intézményes, állami erőszak voltaképp csak a jéghegy csúcsa. Az ország ugyanis a világ egyik legveszélyesebb helye a nők számára. A Salvadori Nők Szervezete a Békéért (Ormusa) a hivatalos rendőrségi adatok alapján úgy számolta, hogy 2017-ben 18 óránként megöltek egy nőt az országban.

Ez a régióban a legmagasabb adat, átlagosan 13,5 gyilkosság jut 100 000 nőre (Magyarországon 2015-ben ez a szám 0,37 volt az Eurostat szerint). 2018-ban 383 nőgyilkosság (feminicido) történt a 6,4 millió lakosú országban. Az áldozatok elsősorban fiatalok, 40%-uk 15-29 éves. A gazdasági minisztérium felmérése alapján a nők csaknem felét érte már a családban erőszak, az Ormusa adatai alapján pedig 100 nőből 67-et lett legalább egyszer erőszak áldozata élete során. 2017-ben a nemi erőszakot elszenvedők többsége 17 évesnél fiatalabb lány volt.

Ma is a büntetlenség dominál: a tavaly januártól idén júliusig történt 736 nőgyilkosság elkövetői közül csupán 242-t ítéltek el, 154-et pedig felmentettek. Az esetek túlnyomó többségében (még) nem született elmarasztaló ítélet.

Mindennek hátterében persze egy általában véve is rendkívül erőszakos, öndestruktív társadalmi szövetet találunk, amiért nagyban felelősek a hideg háborús időszak, a katonai diktatúrák, majd az 1992-ben lezárult, 12 éves polgárháború traumái. De ahogy a nők elleni erőszak ellen létrejött Hálózat (REDFEM) néhány hónapja aláhúzta egy nyilatkozatban, az állam egyelőre maga is bátorítja, sőt maga is gyakorolja a nők elleni erőszak különféle formáit. Ennek megváltozásához pedig nem elegendő, „jobban odafigyelni a témára”, mint Nayib Bukele ígérte egy tweetben, hanem átfogó stratégiára lenne szükség, az államszervezet egészében.

Dobsi Viktória

Címlapkép forrása: Twitter.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42