Az oroszok a spájzban vannak: élelmiszeripari beruházásokat finanszíroz az IIB Romániában

Az utóbbi években minden román kormány támogatta, hogy az ország növelje részesedését a Nemzetközi Beruházási Bankban. Az IIB akkor kezdett Bukarestben is szemet szúrni, amikor 2018 decemberében bejelentették: Budapesten európai regionális központot nyitnak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kvízpartikon néhány évvel ezelőtt sok résztvevőt megizzasztott volna a kérdés, hogy mi az a Nemzetközi Beruházási Bank?

A romániai pénzügyi tárca veterán hivatalnokait leszámítva valószínűleg senki nem tudott volna erre a kérdésre válaszolni, ahogy az is merőben új információ lehetett a legtöbb adófizető számára, hogy Románia 1971 óta megszakítás nélkül tagja ennek a hitelintézetnek, mi több, tavaly egy 4 millió eurós alaptőke-emeléssel növelte is a részesedését.

A sokak által egyszerűen csak „KGST-bankként” ismert hitelintézetet 1970-ben alapították, eredeti célja a szocialista blokk külkereskedelmének és fejlesztésének az ösztönzése volt. Az orosz befolyás alatt levő országokban azt a szerepet szánták neki amit a nyugati világban az IMF, illetve Nyugat-Európában az Európai Beruházási Bank (EIB) töltött be.

A Nemzetközi Beruházási Bank nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a tervgazdaság és szigorú politikai ellenőrzés nem nyújtott kedvező feltételeket a gazdasági felzárkóztatáshoz. Fejlesztés és új technológiák meghonosítása helyett a bank leginkább nyersanyag-kitermelési projekteket finanszírozott, nem mellesleg a KGB számára kiváló fedőszervként szolgált.

Putyin újjáélesztette, a feladat nem változott

A Szovjetunió összeomlása után a bank tetszhalott állapotba került, Lengyelország és Magyarország ki is lépett. Az első Orbán-kormány annak idején arra hivatkozott, hogy a bank tevékenysége „nem hatékony”.

A bankot Vlagyimir Putyin 2012-ben élesztette újjá International Investment Bank (IIB) néven, azzal a nem titkolt céllal, hogy kiterjessze Oroszország nemzetközi befolyását, és megteremtse az Egyesült Államok által dominált nagy szupranacionális hitelintézetek alternatíváját.

Ettől a céltól azonban nagyon messze áll: alaptőkéje ugyanis alig 325,96 millió euró. Összehasonlításképp: az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró alaptőkével rendelkezik.

Bár egyelőre az IIB nem játszik egy ligában a nagy hitelintézetekkel, arra alkalmas, hogy olyan projekteket támogasson, melyeket az előbbiek nem. A kihelyezett hitelek révén pedig az orosz állam információkat gyűjthet a közép- és kelet-európai tagországok fontosabb projektjeiről. Az így megszerezhető információk már csak azért is érdekesek lehetnek az oroszok számára, mert a tagországok nagy része EU- és NATO-tag.

Oroszország (46,03%) mellett tagjai Bulgária (12,95%), Magyarország (12,27%), a Cseh Köztársaság (11,47%) Szlovákia (6,59%), Románia (7,04%), valamint kisebb részesedéssel Kuba, Vietnam és Mongólia.

Bukarestben sokáig nem zavart vizet

A moszkvai székhellyel rendelkező bank tevékenysége sokáig észrevétlen maradt: az IIB akkor kezdett Bukarestben is szemet szúrni, amikor 2018 decemberében bejelentették: Budapesten európai regionális központot nyitnak.

Az orosz bank és a bank alkalmazottainak immunitása, a bank által élvezett kedvezmények és mentességek köre, valamint az, hogy mindez Magyarország és az Európai Unió biztonságára nézve milyen következményekkel jár, a román politikára jellemző módon, sok zajjal és kevés konkrétummal csapódott le Bukarestben.

Nemrég az EP-választási kampányra hangolva Florin Cîţu liberális honatya egy Facebook-bejegyzésében azt állította: Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a bank kormányzótanácsának tagjaként nem fizet adót Romániában.

A pénzügyi tárca ezt egy közleményben cáfolta, állítva, hogy Teodorovici csak a bankkal kapcsolatos hivatali kötelezettségei, tehát a kormányzótanács ülésein való részvétel során mentesül adófizetési kötelezettége alól, és azért a funkcióért nem kap fizetést.

A fő ellenzéki párt politikusaként Cîţu az utóbbi időben többször támadta a kormányt amiatt, hogy szerinte a kormány tagjai titokban orosz érdekeket szolgálnak. A liberális honatya szerint Teodorovici egy orosz kém, a Nemzetközi Beruházási Bank pedig az oroszok befolyásszerzési eszköze az országban.

Abban egyébként nincsen semmi rendkívüli, ha egy ország pénzügyminisztere vagy a jegybank elnöke tagja azon bankok kormányzótanácsának melyekben az adott országnak részesedése van, jegyzi meg a Hotnews.ro.

A nyereséges román állami vállalatok közelében is megjelennek az oroszok?

Cîţu azt is állítja, hogy Teodorovici 2018 decemberében, a bank kormányzóinak kubai találkozóján ígéretet tett arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank lesz partenere a Szuverén Befektetési Alapnak (Fondului Suveran de Dezvoltare şi Investiţii – FSDI), mely befektetési alap a nagyobbik kormánypárt, a PSD egyik kampányígérete.

Tervek szerint az FSDI az állami érdekeltségű, nyereséges vállalatokat tömörítené, és az lenne a célja, hogy a vállalatok nyereségéből valamint kötvénykibocsátásokból az állam számára fontos területeken befektetéseket eszközöljön.

Teodorovici ezt az állítást is cáfolta lényegében, amikor azt mondta, hogy a tavaly december 3-4 között zajlott varaderói találkozón nem ő, hanem az ország kubai nagykövete vett részt. Később aztán Teodorovici bevallotta, hogy a kérdéses időszakban egy furcsa moszkvai kitérővel mégiscsak járt Kubában egy alig 10 órát tartó villámlátogatáson, az egészségügyi miniszterrel együtt.

Nyugodtan értetlenkedhet az olvasó: nagyjából ilyen szintű szóváltások jellemzik a bukaresti politikát, Facebook-bejegyzések, hírtelevíziók és beszélgetőshow-k alapján nem könnyű összerakni a tényeket.

És bár nem teljesen világos hogy a PSD-kormánynak melyek a tervei az IIB-vel, azt tudni lehet hogy 2018 júliusában Románia 4 millió euróval megemelte a bank alaptőkéjéhez való hozzájárulását, ezzel pedig a részesedése is 7,04 százalékra nőtt.

Az ország tovább növelné a részesedését: a Hotnews.ro közzétett egy bemutatót, melyből kiderül, hogy az IIB arra számít, hogy a román kormány további 3,6 milliárd euróval járul hozzá a bank alaptőkéjéhez a jövében. Az IIB-vel való együttműködés egyébként nem kizárólag szociáldemokrata projekt: ezt 2015-től minden román kormány támogatta.

A Nemzetközi Beruházási Bank egy sor romániai projektet finanszíroz: 2015-ben egy 10 millió eurós hitelszerződést kötöttek az Agricover Credit IFN SA-val kis és közepes mezőgazdasági termelők támogatására, a Tyras S.A. élelmiszergyártó berendezéseket vásárolt.

2016-ban az Avicola Buzău SA 4,3 millió eurós hitelszerződést írt alá szárnyasfarmok és vágóhidak vásárlására, az MEP Retail Investments SRL pedig részben IIB-hitelből vásárolta meg a Profi élelmiszerláncot. Végül 2017-ben a Iulius Group 20 millió eurót kapott bevásárlóközpontok hosszú távú finanszírozására.

Nyitott kérdés, hogy a kormány a jövőben mihez kezd az IIB-vel: a romániai közvélemény túlnyomó többsége gyanakodva figyeli a térségbeli orosz befolyás növekedését, így borítékolható, hogy az ellenzék egyik kedvenc kampánytémája a kormány oroszokkal való együttműködése lesz.

A visegrádi országok közül csak Magyarország fogadta tárt karokkal az IIB-t, erről itt olvashat bővebben:

A visegrádi országok közül csak mi fogadtuk tárt karokkal az orosz hátterű befektetési bankot

Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle.

Sipos Zoltán

Címlapon: Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea