Nem sikerült dűlőre jutni az európai főügyész személyéről, az EP-választásig jegelték a témát

Az EP-választások után döntenek majd arról, hogy ki legyen az EPPO vezetője, miután a Tanács és az Európai Parlament küldöttségeinek találkozóját a rendkívüli Brexit-csúcs miatt törölték.

Átlátszó támogató buli – adj 1 százalékot a független sajtónak!

Továbbra is függőben, hogy ki lesz az Európai Ügyészség vezetője, mivel a Parlament valamint a Tanács küldöttségeinek április 10.-én nem sikerült találkozni ezügyben. Ez lett volna az utolsó alkalom arra, hogy még a jelenlegi parlament mandátuma idején szülessen döntés – tudósít a Szabad Európa Rádió.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint azt korábban megírtuk, sokáig a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetője, Laura Codruţa Kövesi tűnt befutónak erre a posztra, miután az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT), majd az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) is ő kapta a legtöbb szavazatot, megelőzve a szűkített listán szereplő másik két jelöltet, Jean-Francois Bohnert-t és a német Andres Rittert. Március 7.-én az Elnökök Értekezlete az EP hivatalos jelöltjének választotta Kövesit.

Elakadtak az európai főügyész kinevezéséről szóló tárgyalások, Romániában hatósági felügyelet alá helyezték Kövesit

Nem tudtak megegyezni az Európai Parlament és az Európai Tanács küldöttségei az EPPO vezetőjének a személyéről, és a jelenlegi állás szerint egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Parlament jelöltje, Laura Codruţa Kövesi lesz a befutó. Április 10. az utolsó alkalom a megegyezésre. [caption id=

Csődöt mondott a kompromisszum-kultúra

Csakhogy korábban, az Európai Tanács február 25-i szavazásán a francia Jean-Francois Bohnert lette az első helyezett 50 ponttal, Kövesi és Ritter 29-29 pontot értek el. Az EPPO vezetőjének a személyéről az EP és a Tanács képviselői kellett volna konszenzusra jussanak, azonban a híres brüsszeli kompromisszum-készség ezúttal csődöt mondott: úgy az Parlament, mind a Tanács képviselői hajthatatlannak bizonyultak a tágyalások során.

A Szabad Európai Rádió úgy tudja, az április 10.-i találkozó a rendkívüli Brexit-csúcs miatt maradt el. A Tanács felajánlotta hogy pénteken, április 12.-én találkozzanak még egyszer a Parlament küldöttségével, ez azonban azért nem lehetséges, mert akkor lenne a parlament utolsó plenáris ülése. Április 18.-án elkezdődik az EP-választási kampány.

Így biztosnak tűnik, hogy az európai főügyész személyéről az új parlamenti ciklusban lesz döntés, ez pedig újra nyitottá teszi a versenyt. Valószínű, hogy a parlament tárgyalóbizottságának a jelenlegi összetétele megváltozik: a Brexit miatt nem tudni, hogy a brit szocialista Claude Moraesnek lesz-e újabb mandátuma, a holland zöldpárti Judith Sargentini nem indul újabb mandátumért, a német néppárti Ingeborg Grassle pedig nincsen befutó helyen.

Azt sem lehet kizárni, hogy a választások után újra meghallgatja a jelölteket a LIBE és a CONT bizottság, mi több, az is előfordulhat, hogy a parlament újrakezdi az egész kiválasztási procedúrát.

Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredménye i t azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el : bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pály afutását .

Mi is az Európai Ügyészség?

A tagországok évente mintegy 50 milliárd euró héabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt, 2015-ben pedig mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra, az Európai Tanács tájékoztatása szerint.

Mivel a jelenleg rendelkezésre álló struktúrák nem alkalmasak határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre, ezért 2017 áprilisában 16 tagállam létrehozta az Európai Ügyészséget – jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben.

Miután 2020-ban megkezdi működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy csalás, korrupció, pénzmosás, valamint határokon átnyúló héacsalás ügyekben nyomozzon és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.

Az elképzelések szerint az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épülne, és decentralizáltan működne a tagállamokban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját.

Az Európai Ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását, azonban az ítélkezés továbbra is a tagállami bíróságok hatáskörében marad. Ha egy országban az ügyészség és a bíróság politikai befolyás alatt áll, akkor az Európai Ügyészség önmagában semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a vádlottakat el is ítélik, azonban jóval nehezebb lesz nyomozás során eltussolni a helyi hatalom számára kényes ügyeket.

Magyarország nem is tervez csatlakozni

Az Európai Ügyészség azért lenne előrelépés, mert eddig a fenti bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörök nem léphették át az adott ország határát. Az EPPO-hoz önkéntesen csatlakoznak a tagállamok: míg Románia, Szlovákia és Bulgária például tagszervezet, Magyarország azonban nem, és egyelőre nem is tervez csatlakozni.

Címlapon Laura Codruţa Kövesi. Fotó: AFP/Daniel Mihailescu