A magyarok nem érdemelték meg Trianont

Mit szólnának hozzá, ha azt mondanám: a zsidók megérdemelték a holokausztot? Az is csak egy vélemény lenne. Nem akarom a holokausztot és Trianont összehasonlítani, mert két különböző dolog, de a kollektív megbélyegzés, a hozzáállás szempontjából adja magát a párhuzam. Természetesen sose mondanék olyat, hogy egy népirtást bármely népcsoport megérdemelne. Bőtös Botond mégis kollektíven büntetne egy egész népcsoportot, vélt vagy valós sérelmek miatt. Olvasói levél.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez az írás egy olvasónk reakciója Bőtös Botond Kedves magyar nacionalisták, ne Juncker elnöknél, hanem Apponyi grófnál tiltakozzatok! című írására, amelyet a személyes blogján tett közzé, és a trianoni békeszerződés megítélésével foglalkozik. Fontosnak tartjuk, hogy erről a traumatikus témáról párbeszéd alakuljon ki, ugyanakkor ezek az írások csak a szerzőik, nem a szerkesztőség véleményét tükrözik. Az olvasói leveleket szerkesztett, rövidített változatban tesszük közzé, megjelentetésükre nem vállalunk garanciát, honoráriumot nem fizetünk értük. Az olvasói leveleket az [email protected] címen fogadjuk.

A népirtástól a verbális megfélemlítésig a mai napig voltak és vannak atrocitások a magyar kisebbség ellen. Valahogy a magyar kisebbség helyzete mégis kimaradt Bőtös Botond írásából. Véletlen lenne, vagy szerzőnk egyszerűen csak nem hallott még az empátiáról és a határon túli magyarokról?

Szlovákiában még hatályban vannak a Benes-dekrétumok. Amikor a Felvidék egy részét visszakaptuk, Horthy szlovák nyelven is elmondta a beszédét. Benes viszont kitelepítette a magyarokat és a németeket (pártízezres népirtásról is beszélnek a történészek), érezzük a különbséget? Nyugodtan csapjuk fel a Wikipédiát:

„A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.”

Vagy a csehek és a szlovákok nem így tanítják a Benes-dekrétumokat?

Megérdemelnék a szlovákok, hogy elvegyék tőlük a területeiket? De úgy, hogy pár aranybánya is legyen a hozzánk visszacsatolt területeken, párszázezer szlovákkal együtt, hisz csak a kisebbségekkel való bánásmód számít. Hogy az etnikai határvonal igazságosabban legyen meghúzva, hogy egy őshonos kisebbség a saját országához tartozzon, az nem.

Miért a kommunista, hamisított történetírást, vagy a soviniszta, fasiszta szlovák történetírást kell alapul venni? A magyar királyi állam fizetést adott annak a román és szlovák papnak és tanárnak is, aki magyarul se tudott. Persze voltak kisebb-nagyobb súrlódások, de korántsem voltak annyira elnyomva a kisebbségek. Ha brutálisan elnyomták volna a nemzeti kisebbségeket a Magyar Királyságban, akkor nemigen léteztek volna, pedig ezer év alatt azért egész jól sikerült megmaradniuk.

Ha analógok vagyunk Bőtös gondolatmenetéhez, akkor viszont most is jogos lenne a visszacsatolás, mert most meg a magyar kisebbség van elnyomva. Mert most fogy a magyar, az emberi jogokat sermmibevevő román és szlovák intézkedéseknek is köszönhetően. Ez lenne az európai jog? Még a Benes-dekrétumok ellen sem sikerült állás foglalnia a korrupt EU-nak. Az adócsalás-, és alkoholistagyanús Junckerrel majd biztos sikerülni fog, aki Orbánnal is inkább jópofáskodik, mintsem hogy kivizsgálja az uniós pénzek szétlopását, ami jogos jövedelme lenne az országnak.

„A történelmi Magyarország felbomlása egy tucat nemzet számára hozta el az önrendelkezés lehetőségét, a magyarok számára a régóta vágyott tiszta etnikai nemzetállamot” – írja Bőtös. A humorizálgatásán nem sikerült elmosolyodnom, a mélyen a nemzettestbe vágó határ valóban az etnikai határt hozta el a magyaroknak, de nem a régóta vágyottat, hiszen a több millió határon kívülre rekedt magyarnak az élete ettől biztosan nem lett jobb, és nem lett igazságosabb.

„Trianonnal kapcsolatban a magyar politikai elit egyetlen dolgot tehet: hamut szór a fejére és elnézést kér a környező nemzetektől” – mondja Bőtös. Vagy revizionista lesz, és visszaveszi az elcsatolt területeket, ahogy Izrael tette kétezer év után, illetve tárgyalásokkal próbálkozik, békés eszközökkel. Hisz most a kisebbségekkel nem jól bánnak! A románoknak és a szlovákoknak miért nem mondja Bőtös, hogy kérjenek tőlünk bocsánatot és önként adják vissza a területei(n)ket?

„Az LMP vagy a Momentum miért nem Apponyi grófnak ír tiltakozó üzenetet, a magyar kormány miért nem Tisza István háborús politikája és a birodalmi gondolkodása – vö: Bosznia-Hercegovina Magyarországhoz csatolása – miatt háborodik fel?” – írja Bőtös. Egyrészt, Tisza és Apponyi már nem él. Másrészt Tisza felszólalt a parlamentben a háború ellen. Magyarország ellenezte a világháborút – legalábbis kezdetben, de nagyon sokáig egyedüliként a Monarchia vezetői közül. Nem Tisza volt a császár. Nem a magyar elit irányította a Monarchiát.

De még ha támogatjuk is a háborút, akkor miért kell olyan békediktátumot kötni az 1. világháború végén, ami konzerválja a problémákat, és gerjeszti a 2. világháborút?

„Magyarország mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének túlbecsülésére jellemző, hogy a háborús helyzet már 1914 júliusában megérett a konfliktusra. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem mond le a Szerbia elleni akcióról, amelyhez gróf Tisza István csak annyit tudott hozzátenni, hogy július 14-én feltételül szabta: a Monarchia jelentse ki előre, hogy a Szerbia ellen indítandó akcióval jelentéktelen határkiigazításokon kívül szerb területek megszerzésére nem törekszik” – írja Faggyas Sándor.

Trianon nem azért történt meg, mert rosszul bántunk a kisebbségekkel, ahogy a háborúk se a nacionalizmus miatt törnek ki: anyagi érdekeltségek miatt törnek ki háborúk. Trianon azért történt meg, mert a Kisantant jutalmat kapott – teljesen mindegy, hogy bántunk a kisebbségekkel abban a korban, amikor a britek koncentrációs táborba zárták a búrokat, de meg lehet nézni a  bretonok, a baszkok, az elszászi németek, az írek, a skótok akkori helyzetét is.

Rosa Parks 1955-ben még nem ülhetett oda a buszon ahova akart, csak a színes bőrűek kijelölt helyére, és ez senkit nem zavart se Európában, se Amerikában a politika tényezők között. Ahogy ma se mondja egyik politikus sem az araboknak hogy vegyék már emberszámba a nőket, de még egy népirtást sem tudnak megállítani Szerbiában vagy Burmában, sőt még egy korrupt uniós országot sem tudnak fegyelmezni, vagy eljárást indítani ellene. Sőt, még adják alá a lovat – szerintem nem véletlen, hogy az OLAF csak az érintett ország ügyészségének tartozik elszámolással, és a nyilvánosságnak hírzárlat jár részükről.

Az első világháború célja a világ újrafelosztása volt. Mindegyik ország fegyverkezett, mert háborúzni akart az erőforrásokért. Arról nem is beszélve, hogy sok kis ország nem olyan veszélyes mint egy nagy birodalom: az antant „oszd meg és uralkodj”-ot is akarhatott játszani egy hatalmas és erős ország felbontásával, amiben a kisebbségekkel szembeni bánásmód nem volt tényező.

„Európai magyarként őszintén tudok örülni a románok nemzeti ünnepének, mert ezt az európai nemzetek számára olyan új dimenziót felkínáló közösségben teszem, mint az Európai Unió, amelyben szabadon utazhat es vállalhat munkát román és magyar ember is” – vallja Bőtös kolléga. Pedig az EU lényege nem az, hogy szabadon utazgathatsz. Hanem hogy az áruk szabadon mozoghatnak, vámok nélkül, ezáltal megszűnik egy ország szuverén piaca, gazdasága, jegybankja. A nagytőke bekebelezi a kishalat.

Orkusz Péter Miklós