Nem áll jól Steve Bannon egykori amerikai elnöki tanácsadó “A Mozgalom” (The Movement) elnevezésű európai populista, szélsőjobboldali pártokat összefogó projektje. A napokban Bannon Londonban, Rómában Prágában és Budapesten járt. Magyarországi útja nagyrészt titokban maradt, ám több külföldi lap tudósítása szerint azért érkezett, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. A Washington Post egy vasárnap esti vacsoráról tud.
Orbán Viktor nemcsak luxusutas magánrepülőútjait titkolja el a magyarországi közvélemény előtt, de a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalhatott vasárnap este Steven Bannonnal az amerikai szélsőjobb ikonjával, Donald Trump elnök egykori tanácsadójával, aki legutóbb májusban 20 ezer dollárnyi közpénzért adott elő Budapesten a Schmidt Mária-vezette Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány meghívására.
Az utazásról szóló hírekre a külföldi sajtóban bukkantunk. Kiderült: legutóbbi európai körútját Bannon Olaszországban kezdte, ahol még beszélgetett amerikai újságírókkal, köztük a The Washington Post riporterével is.
Ám Bannon annyira feldühödött azon, hogy a lap fotósa készített róla egy képet a reggeli misén, hogy megtiltotta a riportereknek, hogy tovább utazzanak vele aznap Prágába, majd Budapestre. A WaPo cikke szerint Bannon a tervek szerint vasárnap estére ért Budapestre, vacsorára találkozott tárgyalópartnereivel, majd éjfél után vissza is repült Rómába.
A cikkből az is világossá vált: Bannon bérelt magángéppel járja Európát, Orbánról pedig Olaszországban úgy nyilatkozott: a magyar miniszterelnök szereti a hazáját, és Magyarország neki az első.
A Politico egy vasárnapi, Bannon európai terveiről írott tudósításának a végén is azt írja: az egykori fehér házi tanácsadó még aznap Budapestre repül, hogy Orbánnal és más „szélsőjobb vezetőkkel” találkozzon.
A Bannon prágai útjáról tudósító cseh közrádió honlapján az olvasható: Bannon útitársa, a német AFD-képviselő Petr Bystron maga nyilatkozta, hogy az amerikai tanácsadó Budapestre utazik Prágából, ahol a magyar miniszterelnökkel találkozik. Ugyancsak Bannon budapesti útjáról és egy Orbán-találkozóról ír Bystron az AfD honlapján megjelent közleményében.
A Bannon-Orbán találkozóról kedden küldtünk kérdéseket mind a Miniszterelnöség, mind a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya számára. Azt tudakoltuk tőlük, hogy valóban találkozott-e a magyar miniszterelnök Steve Bannonal Budapesten. Arról is érdeklődtünk, hogy mi volt a találkozó apropója, illetve milyen témákról és mennyi ideig beszélgetett Steve Bannon a magyar miniszterelnökkel. Kérdéseinket csütörtökön újra elküldtük a két minisztériumnak, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az európai populista pártok az utóbbi néhány hónapban sikereket értek el hazájukban. Az Öt Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Liga Olaszországot kormányozzák. Az Alternatíva Németországért (AfD) egyre népszerűbb, Franciaországban a Nemzeti Front népszerűsége alig marad el Macron mozgalma mögött, de populista retorikát használ a lengyel, a magyar és cseh kormány is.
A jelenlegi európai felállás remekül illeszkedik Steven Bannon terveibe. Donald Trump egykori tanácsadója, akit személyes konfliktusok miatt száműztek a Fehér Házból, és befejezte működését a Breibart News nevű médiaprojektjében is, augusztusban bejelentette: a Trumpot dicsőítő filmen kívül, ideje döntő részét Európában fogja tölteni.
„Dolgozni fogok az Egyesült Államokban azért, nehogy a kulturális marxisták és a szocialisták győzzenek a novemberi kongresszusi választásokon és Trump elnök visszahívásának megakadályozásán is, hogy aztán utána időm nyolcvan százalékát Európában töltsem,” mondta Bannon.
De az amerikai alt-right ikonikus alakja július elején már konkrétabban fogalmazott, amikor azt nyilatkozta, hogy az európai populistákat egyesítené. Trump sikerének megalapozója két mintaországot is megnevezett: Olaszország és Magyarország. Az olasz helyzetről megjegyezte, “ha ott működik a dolog, akkor bárhol működhet.”
Bannon célja egy olyan mozgalom megalapozása, amely ernyőszervezetként segítheti anyagilag és PR-tanácsokkal, illetve fogja össze az európai populista és szélsőjobboldali pártokat, amelyeket ő – az amerikai minta alapján – csak „konzervatív pártoknak” nevez és a mozgalomról is mint „konzervatív forradalomról” beszél. Bannon nem bonyolította túl európai projektje elnevezését sem:
A különböző szélsőséges európai pártok összehangolásának célja, hogy a 2019-es európai parlamenti (EP) választásokon a mandátumok legalább egyharmadát megszerezzék, így legyen esélyük akadályozni a jelenleg is futó brüsszeli folyamatokat.
E szupercsoport, mint azt Bannon előszeretettel emlegeti, afféle ellenpontját képviselné a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) által is képviselt liberális demokráciának. Ahogy Bannon fogalmaz, ez a pólus „a hétköznapi emberek pártján áll.”
Az európai populista lobbicsport két, legtöbb hatalommal rendelkező tagjának az olasz Matteo Salvini belügyminiszter és Orbán Viktor magyar miniszterelnök számít.
Salvini nemrég elkötelezte magát Bannon mellett, de a magyar miniszterelnök még kivár. Rajtuk kívül Bannon találkozott más szélsőjobb-, vagy populistának számító politikusokkal is. Ilyen például Mischaël Modrikamen, a belga Parti Populaire (Néppárt) vezetője, Alice Weidel, a német AfD elnöke, a brit brexit arca, Nigel Farage, vagy a francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen.
„Ahogy a baloldalon is van egy Szocialista Internacionálé, úgy nekünk is egyesítve erőinket fel kell építeni egy Konzervatív Internacionálét, mert csak így tudjuk megmenteni Európát az önpusztítástól„, nyilatkozta az Egyesült Államokban Petr Bystroň, a Mozgalom kelet-európai kapcsolatokért felelős embere, aki elkísérte Bannont szeptemberi európai körútjának legújabb állomására, Csehországba is.
A hétfői Bannon-Orbán találkozót megelőző Prága-közeli kitérő vélhetően arról szólt, hogy Bannon mozgalmába cseh résztvevőket nyerjen meg.
Bannon Soros-ellenes koalícióját megakadályozhatja, hogy a populista politikusok képtelenek együtt működni. Például hiába utasítja el Orbán Viktorhoz hasonlóan Matteo Salvini is a menekültek befogadását, az olasz belügyminiszter szeretné más országokban szétosztani az Olaszországban rekedt menekülteket, amit viszont Orbán nem akar. Patthelyzet.
Ugyanakkor a populista politikusok gyakran egymást erősítik, mert kölcsönösen szükségük van egymásra: ha például a menekültkérdés európai szinten megoldódna, akkor Orbán és Salvini is elveszítené a lehetőséget, hogy hazai pályán kihasználja a válságot.
Ugyanezen a logika mentén a Bannon-projektre adott első reakciók is jelzik, hogy az elképzelés mellett félig-meddig elköteleződő szélsőséges pártoknak is akadhat problémájuk egymással.
„Bannon amerikai, nincs helye az európai politikában. Elutasítunk mindenféle nemzetek feletti entitást, és Bannonnal nem fogunk részt venni semmilyen formációban” nyilatkozta Jérôme Rivière, a francia Nemzeti Front szóvivője a Politico weboldalnak, hozzátéve, hogy az ideológiai együttműködést nem zárja ki.
Hasonló hangnemben beszélt az esetleges nacionalista pártok együttműködéséről Jörg Meuthen, az AfD szóvivője is, aki szerint “nincs szükségünk EU-n kívüli coachingra.” Alexander Gauland, az AfD társelnöke szerint Bannon terve kudarcot fog vallani.
A politikai elemzők éppen ezért szkeptikusak. „Bannon projekt sikertelensége az európai szélsőjobboldali-populista pártok sokszínűségének fel nem ismerésében gyökerezik,” mondta a Washington Post napilapnak Christopher Way, a new york-i Cornell Egyetem szakértője, aki szerint populista pártokat egy platformra terelni ahhoz hasonlít, mintha macskákat próbálnánk összeterelni. „Nem látom, miért lennének sikeresek, ha saját maguk sem tudnak együttműködni” tette hozzá.
Ám azt sem lehet kijelenteni, hogy Trump mozgalmának semmilyen hatása ne lenne a közeljövőben az európai politikára. Nagy-Britanniai szövetségese, Farage és pártja az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) elhagyja az Európai Uniót, amely a kontinens euroszkeptikus csoportjának érzékeny veszteség.
Épp ezért Bannon az európai szélsőjobboldali populizmus vezető arcává akár Orbán Viktort is kijelölheti. “Bannon támogatása Orbánból egy európai Trumpot csinálhat,” állítja Ivan Krastev bolgár politológus a New York Times kommentárjában.
Utóbbinak azonban ellent mond, hogy sok más elemzés szerint viszont Orbán vonakodik csatlakozni a Bannon-mozgalomhoz, mert saját maga akarja kiépíteni az európai szélsőjobb platformot.
Az európai populisták számára másrészt előnyt jelenthet, hogy Bannon amerikai, mivel így védekezhetnek Krastev szerint a támadások ellen, amelyek szerint az európai populisták mögött az EU-t gyengíteni akaró Oroszország áll.
Megpróbáltuk rekonstruálni Steve Bannon múlt heti európai körútját. Ez egyébként a budapesti megállót kivéve nem volt bonyolult feladat, mivel a többi országban a sajtó is tudott a látogatásról, Bannon interjúkat is adott, egyes tárgyalópartnerei pedig még a közösségi médiában is hírt adtak a találkozásról.
Ami biztos, az egykori tanácsadó első európai útja Angliába, Londonba vezetett. Szeptember 15-én az Economist 175. Születésnapját ünneplő konferencián vett részt. Többek között Orbán Viktor és Matteo Salvini védelmében szólalt fel, miközben tüntettek ellene, New Yorkban.
Zanny Minton Beddoes Economist főszerkesztő egy külön írásban indokolta meg, miért hívta meg Bannont a rendezvényre. Később fél órás nyilvános interjút készített a volt elnöki tanácsadóval, szembesítette Salvini és Orbán szélsőjobboldali kijelentéseivel, amelyeket Bannon nem ítélt el és megvédte a két európai politikust, miszerint “ők csak védik a hazájukat.”
Bannon Olaszországba Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt elnöke meghívására érkezett az “Európa Európa ellen” című rendezvényre. Steve Bannon szerint „ma Olaszország a politikai univerzum középpontja”, mert az olasz koalíciós kormány „olyan kísérlet, amely ha működik, meg fogja változtatni a globális politikát”. Ismert: Salvini augusztus első felében jelentette be hivatalosan, hogy csatlakozik Trump mozgalmához.
Az amerikai ezt követően kereste meg Melonit, aki szintén elfogadta a felkérést. Bannon tárgyalt, Di Maióval, az Öt Csillag vezetőjével is. A Politico értesülése alapján az Öt Csillagot ismerő források szerint a találkozón konstruktív volt a hangvétel, de az Öt Csillag még nem döntött a csatlakozásról.
Az Öt Csillagnál sokan attól tartanak, hogy a csatlakozással elveszíthetnek sok szavazót. Bannon szerint a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében semmiképp nem lehet kompromisszumos megoldást kötni.
Bannon a „Bannon: Orbán nem fasiszta” című interjúban tagadta, hogy Trump elnöknek köze lenne mozgalmához, illetve London után Rómában is kiállt Orbán Viktor mellett, aki szerinte nem fasiszta, csak ugyanazt teszi, mint a jelenleg kormányzó olasz pártok: védi saját nemzetét és Magyarországot az első helyre teszi éppúgy, ahogy Salvini és Meloni Olaszországot.
Olaszországból Bannon – egy rövid németországi kitérővel – Csehországba repült.
Trump elnök korábbi tanácsadóját és a cseh származású németországi politikus, Petr Bystroň, a Bundestag tagját, a szélsőjobboldali AfD képviselője kísérte el. Az AfD hivatalos álláspontjával szemben Bystroň azok közé tartozik, aki lát fantáziát a Bannon-féle mozgalomban Németországban és mindent megtesz további bővítéséért is. Ő volt az, aki elintézte Csehországban, hogy a Kreml-barát cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman fogadta Bannont múlt hét vasárnap elnök nyári rezidenciáján Lány-ban.
A Bannon-Zeman találkozót titokban tartották meg, ám a helyi közvélemény legalább utólag értesülhetett az eseményről. Vasárnap délután, Jiří Ovčáček, a köztársasági elnök szóvivője posztolt a twitterén az eseményről:
Pan prezident přijal na zámku v Lánech Steva Bannona, který o setkání požádal. Steva Bannona doprovodil český rodák Petr Bystroň, poslanec Bundestagu za AfD. pic.twitter.com/oYxavrMbNd
— Jiří Ovčáček (@PREZIDENTmluvci) September 23, 2018
A találkozó tartalmáról sokáig nem lehetett bővebb beszámolót olvasni. A cseh közrádió riportjából megtudhattuk, hogy Bannon megosztotta Zemannal A Mozgalomról szóló beszámolóját, amit Zeman érdeklődéssel hallgatott, de megjegyezte, hogy ő aktívan nem tud részt venni benne, mert Bannon esetleges meghívása egy cseh, az EP-választásokon is induló konzervatív pártnak szól. Mindkét fél egyetértett, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában halálra van ítélve és reformokra szorul.
Kiderült: Bannon hamarosan visszatér Csehországba és akkor már egy cseh konzervatív pártvezetővel is találkozik. A cseh közrádió kérdésére a találkozóról beszámoló Bystroň nem árulta el, melyik pártra gondoltak a találkozó résztvevői.
Ki Petr Bystroň?
Az olmüci születésű Petr Bystroň szüleivel együtt 1987-ben emigrált Csehszlovákiából Németországba, ahol a Bystroň-család politikai menedékjogot kapott. Münchenben végezte iskoláit, 2006 és 2013 között Bystroň a Német Szabaddemokrata Pártban (FDP) politizált. A tavalyi németországi országgyűlési választásokon már az Alternatíva Németországért (AfD) populista-szélsőjobboldali párt színeiben szerzett mandátumot a berlini parlamentben. Bystroňt korábban a Német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) is figyelte, amelynek oka a BfV szerint Bystroň szoros kapcsolata a nacionalista és szélsőjobboldali Brémai Identitárius Mozgalommal (IBB). Ma Petr Bystroň az AfD külügyi bizottságának elnöke és a közép-kelet-európai térségben ő az AfD hivatalos kapcsolattartója “számos kelet-európai kormánnyal.” Bystroň eddigi tevékenységét Amerikában mindenesetre kitüntetésben részesítették: szeptember első felében személyesen vette át St. Louisban a Trump-közeli Phyllis-Schlafy Alapítványtól az Eagle-awardot együtt a lengyel Dominik Tarczyński PiS-képviselővel, katolikus aktivistával és újságíróval. Tavaly, ugyanezt a díjat, Steven Bannon is átvehette.
Ahogy azt már cikkünk elején jeleztük, több forrás is arról számolt be, hogy Steve Bannon Csehországból Magyarországra utazott magánrepülőgépével. Többet azonban nem tudunk, mert a magyar kormány nem tájékoztatta a sajtót az eseményről, kérdéseinkre pedig nem reagált.
Összességében azt láthatjuk, hogy az európai Soros-ellenes koalíció egyelőre nem állt fel, az események egy része láthatóan a színfalak mögött zajlanak. Bannon, ahogy ő szereti nevezni sajátjai között projektjét, „konzervatív forradalmának”az európai politikára jelenleg gyakorolt hatását egyelőre nem érdemes túlbecsülni. Ahogy az Index remek összefoglaló cikkében is olvashattuk, jó néhány más tényező is alaposan befolyásolhatja a 2019-es májusi EP-választás eredményét.
Bőtös Botond — Kőműves Anita
Címlapképen: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja az Európa jövõje című, budapesti nemzetközi konferencia több elõadóját, Douglas Murray brit konzervatív írót, szerkesztõt, Stephen K. Bannont, Donald Trump amerikai elnök volt kampányfõnökét és vezetõ stratégáját, valamint David P. Goldman amerikai közgazdászt az Országházban 2018. május 24-én. Középen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az ezeréves sötétség eljövetelét jósolta Chuck Norris, ha Barack Obama elnököt újraválasztja Amerika. Az amerikai republikánusok kampányarca Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!