A technológia révén az emberek könnyebben teremtenek kapcsolatokat, szabadon hozzáférhetnek az információkhoz, ezáltal nagyobb fokú szabadságot élveznek, és ez szükségszerűen demokratizálja a társadalmakat – gondoltuk sokáig. Kína példája épp az ellenkező irányba mutat: itt a technológia a társadalom totális ellenőrzésének a szinonimájává vált, és félő, hogy a kínai példa hamarosan az egész világon elterjed.
Közterületeken elhelyezett kamerák milliói és arcfelismerő szoftverek révén Kína a jövő algoritmusokra alapozó diktatúráját építi, ahol a megfigyelés és ellenőrzés klasszikus módszereire már nincsen szükség: az előírások legkisebb megsértésére is automatikusan működésbe lép a riasztás.
Science fiction? Igen, és félelmetes hatékonysággal működik. A BBC riportere, John Sudworth ki is próbálta a technológiát: kíváncsi volt, hogy miután Guiyang városában a hatóságok feltették az arcképét a körözött személyek listájára, meddig tud elsétálni úgy, hogy a rendőrök ne avatkozzanak közbe? A rendőrök 7 perc múlva lekapcsolták.
A Kína területén 200 millió kamera van jelenleg elhelyezve, négyszer annyi, mint az Egyesült Államokban. Szakértők szerint a kamerák száma 2020-ra eléri a 300 milliót, írja a The New York Times. A kamerák az állampolgárok minden lépését rögzítik, és ezt az információt óriási adatbázisokban raktározzák el – innen egyszerű kereséssel bárkiről kideríthető, mikor, hol járt, és kivel találkozott.
Kína egyes vasútállomásain a kamerák és arcfelismerő szoftverek a rendőrség által körözött személyeket keresnek; máshol megszégyenítés céljából óriási kivetítőkön pörögnek az utcán szabálytalanul átkelők arcai, vagy azoké, akik nem törlesztik adósságaikat.
A Xiangyang városában található Changhong híd déli részén található útkereszteződés sokáig egy közlekedési rémálom volt: a szabálytalanul átkelő gyalogosok nagy sebességgel hajtó autók között cikáztak. Tavaly nyáron a rendőrség arcfelismerő technológiával ellátott kamerákat helyezett el az útkereszteződésben. A szabálysértők arcát, a személyes adataikkal együtt, egy közelben elhelyezett képernyőn vetítették ki.
Kezdetben az emberek büszkén nézték saját magukat a kivetítőn, de aztán rájöttek, hogy ez a büntetés egy formája. „Aki a rendszerben szabálysértőként megjelenik, lehet hogy ő maga nem is látja, a barátai, munkatársai biztosan látni fogják. Pletykálni fogják, és így megszégyenítik” – nyilatkozta a The New York Timesnak a rendőrség szóvivője, Guan Yue.
A kamerák hálózata kiegészíti a megfigyelés más módozatait: Kínában nem lehet anonim módon internetezni, hotelszobát foglalni, repülővel vagy akár autóval utazni. A rendszer még nem tökéletes: az egyik városban, vasútállomáson vagy akár utcasarkon már működő rendszer nem biztos, hogy a szomszédban is működik.
Az államigazgatás még nem volt képes arra, hogy a megfigyelést a teljes országra kiterjessze – az egyre kifinomultabb technológia birtokában azonban csak idő kérdése, hogy ez sikerüljön.
A technológia azonban úgy is eléri a hatást, hogy nem mindig működik. Például a zhengzhou-i rendőrségnél nemrég arcfelismerő szemüvegeket rendszeresítettek – az egyik állami média által népszerűsített fotón egy rendőrnő áll a vonatállomáson, az utasokat kémlelve.
A propagandaanyagokból az nem derül ki, hogy a szemüveg csak akkor képes azonosítani egy arcot, ha a célpont néhány másodpercig mozdulatlanul áll. Így a rendőr előtt elsétálók azonosítása helyett főként igazoltatások során használják, a hamis irattal rendelkező személyek kiszűrésére.
A rendszer így, a jelenlegi állapotában is alkalmas az állampolgárok példátlanul kiterjedt ellenőrzésére. Egy, a kínai kormánnyal együttműködő techcég igazgatója The New York Timesnak névtelenül elmondta, jelenleg 20-30 millió személy – részben bűnöző, részben pedig politikai aktivista – van jelenleg a megfigyelésre kijelöltek listáján.
A techcég igazgatója szerint a jelenlegi arcfelismerő technológia még nem képes arra, hogy ezt az adatmennyiséget elemezze, így országos szinten ez inkább egy digitális fércmunka, mint egy egységes, mindenre kiterjedő és mindent látó hálózat.
Sok irat még nincsen digitalizálva, más adatok egymással inkompatibilis táblázatokban érhetőek el. Így az, hogy ezeket a rendszereket mesterséges intelligencia működtesse, egyelőre egy távlati terv. Az adatokban jelenleg hús-vér emberek keresgélnek, a klasszikus módon.
Térjünk vissza a xiangyangi gyalogátjáróhoz, ahol hatalmas kivetítőkön láthatóak a szabálysértők. Itt a képek nem valós időben jelennek meg: sokszor hetekkel korábbi felvételeket játszanak, noha a hatóságok az utóbbi időben 5-6 napra csökkentették a késést. Mi több, a felvételeken látható gyalogosok arcát a hatóságok manuálisan vetik össze a rendelkezésre álló adatbázisokkal, a mesterséges intelligencia erre egyelőre nem képes.
Kínában megszokott az, hogy a hatóságok eltúlozzák a saját képességeikről szóló nyilatkozatokat, hiszen a megfigyelés elméleti lehetősége is segít fenntartani a közrendet. Ugyanezt a célt szolgálja kormánypropaganda akkor, amikor előszeretettel ír arról, hogy a rendőrség hogyan szúrja ki a körözött személyeket arcfelismerő szoftverek segítségével. A xiangyangi gyalogátjáró közelében szabálytalankodó személyek száma például csökkent.
A kínai tömeges megfigyelés alapja egy régi elképzelés: az, hogy egy zűrzavaros társadalomban csakis egy erős központi hatalom tud rendet teremteni. Mao Ce-tung (Mao Zedong), a Kínai Kommunista Párt első elnöke ebben a szellemben uralkodott – a szociális-politikai programjai emberéletek millióit követelték.
Később a rendszer felpuhult, egy új társadalmi szerződés lépett érvénybe: az átlagemberek távol tartják magukat a politizálástól, cserében a párt nem avatkozik az életükbe, és ki-ki szabadon gazdagodhat. Ez az egyezség több évtizeden keresztül tartó, ugrásszerű gazdasági fejlődést eredményezett. Csakhogy ma már Kína gazdasága nem nő a korábbi nyaktörő tempóban. A jövedelmi különbségek egyre nagyobbak, miközben az emberek elvárásai egyre nagyobbak.
Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság elnöke erősíteni kívánja a hatalmát. Mao után ő lehet a legtöbb ideig uralmon levő politikus Kínában, korrupció-ellenes harcával szerzett ellenségeit személyes kultusz felélesztésével kívánja ellensúlyozni.
„A reform és a nyitás egy kudarcnak bizonyult, azonban senki nem meri ezt kimondani” – kommentált a The New York Timesnak Zhang Lifan történész, hozzátéve, hogy a gazdasági nyitás súlyos társadalmi és gazdasági szegregációhoz vezetett. „Most az uralkodó rétek az adófizetők pénzét arra használja, hogy megfigyelje őket.”
Az állampolgárok minden korábbinál szorosabb megfigyelését, az állam ezen képességeinek látványos megerősítsét Hszi Csin-ping kezdeményezte. Kína jelenleg a megfigyelő technológiák legnagyobb vásárlója – az IHS Markit kutatócég szerint az arcfelismerő technológia működtetésére alkalmas szerverek háromnegyedét Peking szippantja fel.
Egy kínai állami média által megszólaltatott szakértő szerint a high-tech megfigylésre alkalmas eszközökre további 30 milliárd dollárt költenek a következő néhány évben. A kormányzati szerződéseknek köszönhetően szárnyal az arcot vagy akár ruházatot felismerő technológiák fejlesztése.
A high-tech megfigyelés egyéb adatok gyűjtésével egészül ki: a Human Rights Watch hívta fel a figyelmet arra, hogy a kínai hatóságok DNS- írisz és ujjlenyomat-mintákat, valamint vércsoportról szóló információkat gyűjtenek az éves orvosi vizit-program során.
Az nem világos, hogy az érintettek hozzájárulását kérték-e, vagy hogy egyáltalán tudnak-e a mintavételről. A hivatalos magyarázat szerint a mintavétel segíti majd őket a szegénység elleni fellépés során, továbbá jobb orvosi ellátást és „társadalmi stabilitást” eredményez, írja a The Washington Post.
Mindez kiegészül az elhíresült „social credit score”-val, ami lényegében azt jelenti, hogy egy központi rendszer mindenkit pontoz a pénzügyi tranzakciói, vásárlási szokásai, közösségi média-tevékenysége, közúti kihágásai vagy akár fizetetlen számlái alapján. A kínai hatóságok ezt a rendszert az egész társadalomra ki tervezik terjeszteni 2020-ig.
Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy ebben a rendszerben egyfajta digitális Big Brothert lássunk, mely díjazza a Kommunista Párt előírásai szerint élő személyeket, és büntet mindenk mást. Míg a régi rendszer felülről lefele irányuló nyomásgyakorlással és félelemkeltéssel tartott rendet, addig most a társadalmi kontroll egyfajta játék, mely díjazza a konformizmust.
Címlafotó: Arcfelismerő szoftver bemutatója Pekingben. Fotó: The New York Times/Gilles Sabrie
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
24 lakhelyelhagyási tilalommal sújtott aktivista, 40 betiltott klímamenet, egy preventíven feltartóztatott biciklis felvonulás, könnygázba fulladt párizsi tüntetés – a francia...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!