Markus Beckedahl és Andre Meister elismert digitális jogvédők és bloggerek Németországban, ellenük és egy harmadik, „ismeretlen személy” ellen nyomozás indult hazaárulás vádjával miután olyan dokumetumokat szivárogtattak ki, amelyekből kiderült, hogy Németország az év elején az internetes megfigyelés növelését tervezte.
A német főügyész hivatalos levélben értesítette őket arról, hogy „a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal bűnvádja nyomán bűnügyi nyomozást indított hazaárulás gyanúja miatt a német büntetőtörvénykönyv §§ 94 (1) bekezdés 2. pontja, 25 (2) bekezdés 2., 53. pontja alapján”.
A Netzpolitik.org egy kritikus hangvételű német oknyomozó blog több mint 30 szerzővel, akik főként az online megfigyelésről és magánszféráról írnak 2004 óta. Az oldal 2014-ben megkapta a Németországban közismert Grimme-díj online változatát. Beckedahl pedig alapítója az évente megrendezésre kerülő berlini Re:Publica konferenciának, amely szintén a digitális jogok és kultúra témájára koncentrál.
A Netzpolitik ezt a közleményt tette fel az oldalára:
Ma kaptunk egy levelet a német szövetségi főügyésztől, amely megerősíti, hogy a német büntetőtörvénykönyv alapján hazaárulás gyanúja miatt nyomozás folyik Markus Beckedahl, Andre Meister és egy „ismeretlen” forrás ellen.
A közleményben a Netzpolitik a sajtószabadság elleni támadásnak nevezte a nyomozást:
Az állítólagos forrásaink elleni vádak a kezdetektől fogva politikai indíttatásúak voltak, és az volt a céljuk, hogy felszámolják a Snowden-ügy után szükségessé vált nyilvános vita lefolytatását az online megfigyelésről. A közérdekből szivárogtatókat nem „hazaárulással” kell vádolni, hanem meg kell védeni. A Netzpolitik.org ellen hazaárulásban való bűnrészesség miatt indított nyomozás direkt támadás a sajtó szabadsága ellen – amiről azt hittük, hogy a 2007-es Cicero-ügy során az Alkotmánybíróság jogsértőnek minősítette.
Utoljára 1962-ben emeltek ilyen vádat német újságíró ellen, akkor a Spiegel főszerkesztőjét vádolták hazaárulással, mert lehozta a német védelmi erők titkos dokumentumait.
A Netzpolitik bloggerei világosan megmondták, hogy a nyomozással nem lehet őket megfélemlíteni, és folytatni fogják a független és kritikus újságírást:
A szövetségi főügyésznek ejtenie kell az ellenünk és az állítólagos forrás(aink) ellen indított nyomozást, helyette inkább az ellenőrizetlen titkosszolgálatokat kellene vizsgálnia és vádolnia, hiszen nyilvános vita nélkül növelik a tömeges megfigyelést.
A Netzpolitik elleni nyomozás felháborodást váltott ki a fősodratú médiában és a közösségi oldalakon is. A #Landesverrat (#hazaárulás) hashtaget azonnal felkapták Németországban, rengeteg felhasználó fejezte ki aggodalmát a nyomozással kapcsolatban.
#Hazaárulás lesz a következő keretben az online Grimme-díj és a 2014-es „Év újságírója”-díj mellett. — Linuzifer (@Linuzifer) 2015.07.30.
Veszélyben a sajtószabadság Németországban. via BBC News http://t.co/KuXGWe2Ujk#Landesverrat@netzpolitik#fb
— Torsten Larbig (@herrlarbig) 2015.07.30.
Azt is lehetne #hazaárulásnak hívni, mikor az állampolgárokat vetik alá tömeges megfigyelésnek. Lehetne. — Herr B. (@legereaude) 2015.07.30.
„Ki egyet büntet, százat téríthet meg.” — Udo Vetter (@udovetter) 2015.07.30.
A nyomozást a Német Újságírószövetség is élesen kritizálta. „A két újságíró ellen indított nyomozás mutatja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője nem tanult semmit a szólásszabadságról” – mondta Michael Konken, a szövetség elnöke. Azzal érvelt, hogy a bloggerek csupán lehozták a közérdekű információt, amelyet a közvéleménynek jogában áll megismerni. Továbbá szorgalmazta, hogy a szövetségi főügyész azonnal állítsa le a nyomozást.
Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg Creative Commons 3.0 licenc alatt. Szerző: Lena Nitsche. Fordító: Le Marietta.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
