Kitartóan próbálták eltitkolni előlünk, mit mért a bójasor, amire másfél éve bukkantunk a Dunában. A téma az üzemidő-hosszabbítás miatt újra aktuális.

Atomerőművek építése esetén kifejezetten megszokott a költségek elszállása. Az atomvonatról nem könnyű leszállni, de vannak országok, ahol meglépték.

A vízvezeték építése mellett a paksi Borsócséplői vízműtelep fejlesztése is elmarad. Közben a Paks II beruházás létesítményei gőzerővel épülnek.

Magyar és osztrák környezetvédő szervezetek is kifogásolják a magyar kormány által tervezett jogszabályi változtatást. Számos aggályt fogalmaztak meg.

Erősen kérdéses, hogy érvényes-e még egyáltalán a Paks II környezetvédelmi engedélye.

Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.

Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.

Meg akartuk ismerni az építési engedélyezés során beadott dokumentumokat, de az Országos Atomenergia Hivatal elutasította közérdekű adatkérésünket.

A magyar kormány megújuló energiára vonatkozó vállalása 20% alatti, az európai uniós átlag 60% körüli.

Ehhez méterekkel fel kellene magasítani, vagyis nagyjából félmillió köbméter talajjal fel kéne tölteni az árteret. Az elképzelés szerint ezt a hatalmas földmennyiséget a Paks II építési területről hordanák oda, a park kialakítását pedig természetesen az államkasszából finanszíroznák.

A Tungsram Operations Kft. által 2021-ben, nettó 14.750.000 forintért elkészített tanulmányt közérdekű adatigénylésben kértük ki, de sajnos nem kaptuk meg.