Így pusztít a száj- és körömfájás járvány Szlovákiában és Magyarországon

A száj- és körömfájás járvány hatalmas gazdasági károkat okoz az állatállományban a határ mindkét oldalán fekvő országokban. Bár a rendkívül agresszíven terjedő vírust – amit akár a szél is képes közvetíteni  – nálunk eddig csak négy helyen mutatták ki Győr-Moson-Sopron vármegyében, a szakemberek borúlátók a jövőt illetően. A két ország megkezdte a védekezést a járvány ellen, a szlovákok szerint mi csináljuk jobban, a magyarok szerint pedig a szlovákok. Videóriport.

A száj- és körömfájás járvány március elején kezdődött Magyarországon, 21-én számolt be a NÉBIH arról, hogy Szlovákiában is feltűnt a vírus. A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) támadja. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.

Bár a betegséget a felnőtt állatok átvészelhetik, a gyógyult egyedek gazdaságilag selejtnek számítanak, sőt hónapokig képesek még üriteni a vírust, így az egyetlen, sokak által nehezményezett eljárás az, hogy ahol felbukkan a vírus, ott a teljes állományt lemészárolják.

Ez történt eddig Magyarországon Kisbajcson, Levélen, Dunakilitin és Darnózselin, illetve Szlovákiában Medvén, Csiliznyáradon, Bakán, Lúcson, Dercsikán és Detrekőcsütörtökön. Pénteken a szlovákiai Alistán is 850 üsző leölését jelentették be, bár ott még pozitív esetet nem találtak, de a fertőzéssel érintkező gazdaságnak minősítették.

A hat érintett szlovákiai telep közül három az Exata Groupé, mely Ján Sabol és Világi Oszkár tulajdonában van. Világi a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL-csoport elnökségi tagja, a leggazdagabb felvidéki magyarként tartják számon. Videónkban a járvány szlovákiai és magyarországi helyszíneit jártuk végig.

Senki nem kér a döglött marhákból

A szlovák oldalon Léva mellett, és az Erdőháton, Plavecky Stvrtok és Malacky között, katonai területen ássák el a tetemeket, amikkel nem bír el az ország egyetlen állatihulladék-feldolgozója Zsolnánál – az első körben leölt állatokat még Zsolnára vitték. Nemrég 30 szlovák polgármester fordult Robert Fico államfőhöz, azt kérve, hogy olyan területre ne kerüljenek a tetemek, ahol az ivóvízkészletek fertőzését okozhatják.

Magyarországon Bábolnára és Csemeztanyára kerültek a leölt állatok. Bábolna azután került képbe, hogy az elsőként kijelölt Jánossomorja lakói demonstráltak az ellen, hogy hozzájuk kerüljenek a leölt állatok. Bábolna képviselő-testülete a sajtóból tudta meg, hogy oda szállítják a tetemeket, ők szintén demonstráltak, úgy érvelve, hogy ez veszélyezteti a Ménesbirtok arab lovait, illetve a Bábolnán, illetve környékén (Kocs, Nagyszentjános, Komárom, Bőny) működő állattartó telepeket. A testület azt is jelezte, hogy a  bábolnai állatihulla-lerakó megtelt, oda több, a járvány miatt elpusztult állatot vinni nem lehet.

Csemeztanyán a közösségi médiában terjedő felvétel váltott ki heves indulatokat, amin az látszik, hogy folyadék bugyog fel az elföldelt tetemekből, és néhány torzó is előbukkant a földből. Ez már csak azért is veszélyeket rejt magában, mert a vadállatok könnyen megtalálják, és tovább vihetik a fertőzést. Az is kérdéseket vet fel, hogyan tudott valaki besétálni az elvileg szigorúan őrzött területre, és ott videót készíteni.

A gazdákat leginkább az foglalkoztatja, hogy hogyan kártalanítják őket, honnan és mikor fognak új állatot szerezni, és mennyi időbe kerül az állomány újratelepítése. Több nagy gazdaság kompetens személyével beszéltünk, névvel senki nem akart nyilatkozni, de azt mondták hogy nehézkes a kommunikáció a hivatalos szervekkel, nem kapnak valós idejű információkat.

A NÉBIH ugyan nyilvántartja az elvégzett tesztek számát, illetve külön aloldalt csinált a betegségnek, de többek szerint ezek az információk nem elégségesek a védekezéshez.

A NÉBIH infografikája

Az egészséges állatokat sem lehet eladni

„Az optimista becslések szerint is minimum fél év, mire újraindulhatnak a telepek a fertőtlenítések után” – mondta egy forrásunk, aki arról is beszélt, hogy a juhexport számára ez egy katasztrofális helyzet, hisz pont most van a húsvéti exportidőszak, de nem lehet kivinni a bárányt, a magyarok pedig gyakorlatilag nem esznek juhhúst. A sertéstartóknál sem jobb a helyzet: „A Dunántúlról a vágóhídak gyakorlatilag nem fogadnak sertést, így hiába nem fertőzött az állomány, nincs hova eladni a sertéshúst.”

Egy szarvasmarha vágóhíd van Győr-Moson-Sopron vármegyében, Pásztorin. A Rába-Vad vezetője, Kustor György érdeklődésünkre elmondta, hogy jelenleg hatósági állatorvosi igazolással, plombált teherautón, marhalevéllel szállíthatók az állatok hozzájuk, és vérvételt követően, annak negatív eredménye után lehet a húst frissen, vagy vendéglátásban értékesíteni.

A vadfeldolgozással is foglalkozó cég tájékoztatása szerint eddig vadban nem találták meg a betegséget. A betegséggel sújtott területről és annak védőkörzetéből nem fogadnak állatot, a házi vágás a védőkörzetben lehetséges és személyes célra hőkezelés után a hús fogyasztható. Egyéb esetekben csak az  Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat  (ATEV) viheti el a tetemeket.

Magyarországon 2024-ben 861 ezer szarvasmarhát tartottak számon, ebből 53 ezret Győr-Moson-Sopron vármegyében. 2024 első tizenegy hónapjában az ország élőszarvasmarha-exportja  58 ezer tonna volt. A főbb kereskedelmi partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria és Lengyelország voltak, ám jelenleg kizárólag Lengyelország fogad tőlünk exportot.

A szarvasmarha-tenyésztők mellett a juhtartók – 2024-ben 846 ezer egyedet tartottak számon az országban –  is aggódhatnak, hisz a betegség felfedezése után exporttilalmat rendeltek el, viszont ez az időszak, amikor a legtöbb bárány menne külföldre. 2024-ben Magyarország körülbelül 348 ezer élő juhot exportált, amelyből 343 ezer bárány volt.

Az érintett megyében 38 olyan szarvasmarha-telep van, ahol Holstein-fríz állományt tartanak: ez az a fajta, amelyet előszeretettel használnak nagyüzemi állattartásban. A vármegye legnagyobb tehenészete a Lajta-Hanság Zrt., a Talentis-agro csoport tagja. Erre a megyére teljes exporttilalom van érvényben. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete arról ír, hogy bár az uniós piacokra a korlátozás alá nem eső területekről elvileg mind élőállat, mind termék szállítható, ennek ellenére Ausztria és Szlovénia csak tranzitforgalmat engedélyez, Romániában pedig megyénként változó, hogy hajlandóak-e átvenni az élőállatot vagy terméket.

Hasonló problémával szembesültek a szlovákok is, Csehország, Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Lengyelország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Törökország és Dél-Korea nem engedélyezi a szlovák áru bevitelét az országba, amely elsősorban a sertéshús exportot érinti. A kár mindkét oldalon milliárdos nagyságrendű, ha pedig nem sikerül megfékezni a betegség terjedését, azt az egész gazdaság megérzi.

A kártalanítás százalékosan van meghatározva

A kártalanításról törvény rendelkezik, a kormány pedig bejelentette, hogy a gazdálkodók támogatást kapnak majd az állatállományok újratelepítésére és járványügyi fejlesztésre. A fertőzött telepek dolgozóinak a fizetését a kormány átvállalja a bérgarancia terhére, a hitelek esetében pedig egy évre felfüggesztik a tőke- és kamattörlesztést.

A Magyar Közlöny április 10-i számából kiderül, hogy akkor jogosult valaki a kártalanításra, ha az állattartó telepet három évig üzemelteti, illetve három éven belül ugyanannyi egyedet tart, mint amennyit a kényszervágás idején tartott. Ha a vállalás nem teljesül, az állami kártalanítás összegének 40%-át a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel köteles visszafizetni.

Alapesetben a kártalanítás százalékosan van meghatározva (60 százalék), valamint plusz százalékokat lehet kapni, ha a károsultak megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Plusz 25 százalékot jelent például, ha az „érintett telep vonatkozásában részt vesz független, a NÉBIH által megfelelőnek minősített, és az elismert vagy kijelölt szakmai szervezet által elfogadott járványvédelmi telepauditáló rendszerben, méhészet esetében ideértve a méhegészségügyi felelős által elvégzett látogatást is.”

A NÉBIH honlapján azonban a megfelelőnek minősített járványvédelmi telepauditáló rendszerek között szarvasmarha egyáltalán nem szerepel, csak baromfi és sertés. Ezzel kapcsolatban kerestük a NÉBIH-et, hogy létezik-e független auditáló szervezet szarvasmarha esetében, de cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.

Szlovákiában már elkezdődött a leölt háztáji állatok után járó kártalanítás, ezzel párhuzamosan kötelező regisztrációt rendeltek el, nem csak az érintett fajt tartók számára, hanem a méhészektől a lótartókig mindenkinek. Érdekesség, hogy a tyúktartókat csak 300 egyedtől kötelezték a regisztrációra, a futókacsa tartók már öt egyed után mehetnek a hivatalba. A nyúltenyésztők viszont megmenekültek.

Petíciók és konteók terjednek

Szerkesztőségünkbe is eljutott egy petíció, amelyben gazdák azt kérik, hogy azonnali hatállyal vizsgálják felül a járványkezelés eljárási módját, és függesszék fel az összes tervezett állatmészárlás végrehajtását. Azzal érvelnek, hogy ha elterjed a betegség, akkor „az ország élelmiszerellátása, gazdasága és állatállománya is súlyos veszélybe kerül a gazdákon kívül”.

A nyílt levél érvelése szerint a betegség gyógyítható, ezért az állatok lemészárlása nem szükségszerű, a járvány természetes lefolyása magában hordozná az immunitás lehetőségét. Felszólítják a kormányt, hogy dolgozzanak ki olyan járványkezelési módot, ami nem jár ennyi kárral és hátránnyal a gazdák, az állatok és a gazdaság tekintetében.

Egy másik körlevél egészen más hangnemet üt meg, ebben a magyar állattartás szándékos kivéreztetéséről értekeznek és a „globális élelmiszeripar” manipulációját sejtik a háttérben, továbbá a rovarfehérje és a laboratóriumi műhús bevezetésével riogatnak egy abszurd összeesküvés-elmélet keretében.

Szöveg: Zimre Zsuzsa — Videó: Pápai Gergely