Magyarországhoz romlik a világon a sajtószabadság

Világszerte romlott tavaly a sajtószabadság helyzete – állapította meg a Freedom House, amely nem változtatott Magyarország besorolásán.

Nem látott okot Magyarország átminősítésére a Freedom House: a washingtoni központú civil szervezet évente kiadott, sajtószabadságot értékelő jelentése az idén is a „részben szabad” kategóriába sorolta a magyar médiát. Az ország Szerbiával és Montenegróval közösen a 74. helyre került a rangsorban, miközben a többi Közép-Kelet Európai ország sokkal jobban szerepelt: Csehország a 27., Szlovákia a 35., Lengyelország pedig a 47. „A magyarországi viszonyok nem változtak annak ellenére, hogy számos jelentős, szabályozásbeli változás hatására a kormányzati ellenőrzés erősödével kapcsolatos aggodalmak egyre szaporodtak” – jegyezte meg a riport nemzetközi összefoglalója, amely külön kitért Magyarországra, megemlítve, hogy hiába változtatott a magyar kormány az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek nyomására például az Alkotmánybíróságot érintő szabályokon, vagy a médiatörvényen, ezek a módosítások alig enyhítettek azon a nyomáson, amely a magyar sajtót a Fidesz-uralta médiahatóságon érte.

A magyarországi változások egyébként szomorú nemzetközi trendbe illeszkednek, hiszen a jelentés értékelése szerint a sajtószabadság világszerte romlik. Egy évtizede a legalacsonyabb szinten van a világ népességének teljes sajtószabadság viszonyai között élő hányada, az emberek alig 14 százaléka élvezheti a szabad média előnyeit, miközben 43-43 százalék a részben szabad, illetve a nem szabad sajtó közepette él. Drámai visszaesést mutatott ki a Freedom House például Görögországban, vagy Izraelben, mindkét ország hosszú idő után az idén először csúszott a „részben szabad” kategóriába, hasonlóképpen az Afrikában hagyományosan jól szereplő Malihoz, amelyet a politikai változások miatt szintén a szabad kategóriából sorolták eggyel lejjebb. A Közel Keleten és az arab világban igencsak ingatag, de leginkább romló helyzetet tapasztaltak az arab forradalmak után: Egyiptom például a „részben szabad”-ból a „nem szabad” besorolásba esett vissza. Továbbra is tragikus a helyzet Fehéroroszországban, Kubában, Iránban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Észak-Koreában – ezek az országok találhatók a lista végén. A rangsorban hagyományosan a Skandináv, a Benelux országok illetve Svájc szerepel.

Az egész világot érintő romló helyzet hátterében a Freedom House több okot is lát. Az önkényuralmi rendszerek számára az internet furcsa módon egyre kifinomultabb eszközöket is kínál az elnyomásra. Az újmédiát egyre erősebb nyomás alá helyezik a különböző kormányok: miközben ugyanis a mikroblogok, a közösségi média, a mobiltelefónia egyre szélesebb körben kínál újabb és újabb lehetőségeket az újságíróknak és az átlagembereknek, a másik oldalon a kormányok is arra törekednek, hogy korlátozzák ezt a tevékenységet. Az elnyomás eszközei az internetes bűnözés elleni törvények kiterjesztése, a bloggerek bebörtönzése, az sms-szolgáltatások, vagy az internet blokkolása politikai krízis esetén. Európában és a nyugati világban a gazdasági válság következményei érezhetők a visszaesés mögött: a szerkesztőségeket érintő megszorítások csökkentik a média diverzitását, gyengítik a sajtó őrkutya szerepét. Egyes országokban a radikális iszlám szervezetek erősödő nyomása, vagy éppen a szervezett bűnözöi körök befolyása korlátozza a média szabadságát.

„A világszerte tapasztalható visszaesés egyben azt is jelzi, hogy a demokrácia állapota is romlik és azt mutatja, hogy a független újságírás támogatására egyre nagyobb szükség van” – jegyezte meg David J. Kramer, a Freedom House elnöke.